Vannak a világban "hol jó és rossz nőnek lenni" felmérések - amelyekben Afganisztán rendre az utolsó helyen végez. Okkal. A turistanő viszont inkább turista, mint nő - egyfajta harmadik nemű lény, a helyi nőkhöz képest hatalmas előjogokkal, de persze azért kínos kötelességekkel is.
A jelenlegi afganisztáni hatalom is meglehetősen ambivalensen áll a turistákhoz - egy részről mintha szeretnék megmutatni, hogy az iszlám emirátus is tulajdonképpen egy "rendes ország" - másrészről viszont nem mindig képesek a rendezett "államszerű" működés látszatát sem fenntartani.
Aki Afganisztánba megy, az olyan élményben részesül, amit élete végéig nem felejt el.
Természetes alapanyagokból adalékok nélkül, hagyományos módszerrel, kézzel készült fagyi -...
El tudjuk képzelni, hogy ötven évvel ezelőtt Afganisztán az európai hátizsákos turisták kedvenc országa volt? És hogy ma újra lehet menni turistáskodni? Pedig mindkettő igaz.
