Tényleg feketék voltak a mi őseink is?
Nagy botrány lett Svédországban abból, hogy egy történelmi sorozatban a svédek őseit feketék játszották. De mit mond a tudomány? Tényleg lehet, hogy a mi őseink is feketék voltak?
Nagy botrány lett Svédországban abból, hogy egy történelmi sorozatban a svédek őseit feketék játszották. De mit mond a tudomány? Tényleg lehet, hogy a mi őseink is feketék voltak?
Egy-egy furcsa koponya mindig felveti arra érzékenyebbek körében, hogy földönkívüliek nyomaira bukkantak a régészek. Azután általában kiderül, hogy van földi magyarázat is a furcsaságra. Most egy argentin lelet miatt merült fel újra az "ősi idegenek" története. Úgy néz ki, azonban csak egy szokatlan rítusról van szó.
Sivatagi nap ötezer évig - és a frizurám még mindig tart - mondhatná a Taft reklámmal az a múmia, akit most tártak fel régészek Peruban. Egészen extrém időjárás kell, ahhoz, hogy a lágy részek ilyen jól konzerválódjanak.
Mídászról annyit szokás tudni, hogy ő az a mitológiai alak, akinek sok kincse volt, és mindent arannyá változtatott. Most viszont török régészek, úgy tűnik, megtalálták családi sírboltját.
A kép alkotója Khizáni Mesrop (kb. 1560 – kb. 1652) kiemelkedő örmény kézirat-illuminátor volt...
Amikor bővíteni kezdték az ívóvízcsatornát Glenia és Mücheln települések között, különös leletre bukkantak a munkások.
A lelet több mint 800 tárgyat tartalmaz, köztük két üstöt vagy edényt, lóhámot, kantárszárakat, szertartásos lándzsákat, amelyeket feltehetően 2000 évvel ezelőtt temettek el. A történészek úgy vélik, hogy a páratlan lelet az akkori Észak-Britanniában élő elit gazdagságának és státuszának jelentős újraértékeléséhez vezethet.
Az autizmus spektrumzavar egyre több embert érint világszerte. Kialakulása, okai azonban egyelőre nem tisztázottak - ami tápot ad a legkülönfélébb összeesküvés-elméleteknek. Most amerikai kutatók találtak valamit, ami talán előrébb vihet az okok feltérképezésében.
Már az elején lelőjük a poént: nem kell. Azonban akit érdekel, hogy miért, annak ajánljuk tovább olvasni a cikket, ahol a kutatás vezetője ad magyarázatot erre a válaszra.
Azt mondják, minden, ami jó, vagy büntetendő vagy ártalmas, de legalább is hizlal. De mi van, ha azt mondom, hogy tudományos tények igazolják, hogy a csoki nem is ártalmas, hanem igenis jó? Meg a tea is, de az azért nem annyira érdekes.
Szeretnénk örökké élni. De tudjuk, hogy az ember halandó, így a lényeg, hogy minél tovább éljünk. Hogy mennyi az annyi, meddig élhet maximálisan egy ember, azt számolták ki most tudósok.
Újabb lelet bizonyítja, hogy már jóval Pitagorasz születése előtt ismerték az ókori Babilonban a trigonometriát. Ez a kis ékírásos tábla - IM 67118 néven ismert - mutatja, hogy milyen kifinomult matematikai képességek birtokában voltak.
Míg Európa bizalmatlanul, sőt ellenségesen tekint a felhőkarcolókra, mondván azok csak rongálják a látképet, a világ más részein tovább folyik a minél magasabb tornyok versenye. Egyelőre Dubaj vezet - de nem sokáig. Hamarosan épül az egyelőre verhetetlennek látszó két kilométer magas torony.
Az utóbbi időkben azon szoktunk tréfálkozni, hogy az ember arról ismerszik meg, hogy nagy biztonsággal meg tudja mondani valamiről, hogy tűzcsap-e vagy sem. Ennél persze bonyolultabb a dolog. Tudósok most egy érdekes válasszal álltak elő.
Az MI marketingben betöltött szerepéről Magdó Emil, kommunikációs stratéga beszél cikkünkben.
Nem csak vonalat húz, hanem új korszakot nyit a QR-kód. Az átállást segítő cég magyar képviseletének munkatársa avat be a részletekbe.