A kép alkotója Khizáni Mesrop (kb. 1560 – kb. 1652) kiemelkedő örmény kézirat-illuminátor volt Perzsiában. Mesrop az Oszmán Birodalomban született, de végül Iszfahánban, Perzsiában élt, ahol négy évtizeden át hozzájárult számos kéziratos Biblia és evangélium készítéséhez.
Pünkösd
A Pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a Húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Innen adódik az elnevezése is: a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A május 10-e és június 13-a között mozgó ünnep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló ősi európai szokásainak és hiedelmeinek a továbbélésére. A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza.
Khizáni Mesrop
Mesrop nemcsak művész, hanem írnok, hivatalnok, tanár, teológiai doktor, restaurátor és iratgyűjtő is volt. Kéziratai a világ számos múzeumában és rangos könyvtárában megtalálhatók.
Mesrop örmény családba született 1560 körül, és feltehetően a Van-tó közelében található Khizan régióból (ma Hizan) származik, amely az Oszmán Birodalomhoz tartozott. A khizan örmények díszes kéziratok készítéséről voltak híresek.Miután I. Abbász perzsa király legyőzte az Oszmán Birodalmat a Van-tó környékén, 1604-ben erőszakkal telepítette át a régió számos örményét az új fővárosába, Iszfahánba. Az egyik Mesrop által illusztrált kéziratban egy korabeli versben – sirámban – örökítették meg Örményország bukását és Abbasz sah hódítását és az örmény lakosság kitelepítését:
„Gyász szállt Örményországra, mert (Abbász sah) lerombolta és elpusztította az összes házat és lakóhelyet, úgyhogy az emberek elmenekültek és erődökben és sziklahasadékokban rejtőztek el. Egyeseket megtalált és megölt, másokat fogságba ejtett és Aszpahán városába (Iszfahán) küldött… És a Zandar folyó déli partján telepített le minket… ahol házakat, lakóhelyeket és templomokat építettünk imáinknak.”
Miután a család elköltözött, Mesrop apja, Martirosz – aki maga is festő volt – már kicsi gyerekkora óta tanította fiát festeni. Pályafutása négy évtizedre nyúlik vissza, utolsó ismert műalkotása 1651-ből származik.
Mesrop első művei közé tartozik egy 1608-ban keletkezett evangélium. Az első kéziratot egy Khatchatur nevű pap számára írták, és számos gazdag örmény támogatta. Ezt hamarosan követte az 1609-es evangélium, amely a Bodleian Könyvtár, az Oxfordi Egyetem fő kutatókönyvtárának része. A fotón látható ábrázolás ebből a kéziratból származik. Középen Szűz Mária, a Megváltó anyja, akit körbevesznek az apostolok és lángnyelvek formájában száll rájuk a Szentlélek.
Pünkösd, 1609-es kézirat ábrázolás / Bodeian Library, Oxford
Néhány művészettörténész Mesrop munkásságát „kevésbé élénknek” tartja, mint más kortárs khizán festők munkáit. Körülbelül harminc általa készített kézirat maradt fenn.
Borítókép: Pünkösd – Örmény Evangélium, 1609-ből
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, Treasures from the Ark : 1700 years of Armenian Christian art, Armenian manuscripts at the Bodleian Libraries
