A legendás brit uralkodóhoz köthető történelmi helyszínről kiderült, hogy nem a középkorból,...
2300 éves, többé-kevésbé épen maradt textilt találni mindig tudományos szenzáció - hát még ha az a világtörténelem egyik leghíresebb, legnagyobb alakjáé volt. Ha pedig egy ennél is nagyobb titok kerül napvilágra, az még érdekesebb.
A vaskori szkíták világában a lovak nélkülözhetetlen szerepet játszottak: hatással voltak a mindennapi életre, a hadviselésre és a szertartásoknak is fontos részét képezték.
Egy újságíró kolléga nem is olyan rég a világ legabszurdabb turistalátványosságának nevezte Bámijánt - mondván, amiért mennénk, az már 23 éve nincs ott. Ez igaz, de Bámiján ennek ellenére, vagy éppen ezért olyan hely, ahová mindenképpen el kell menni.
Tutankhamon nevét csak azért ismerjük, mert azt övé volt - mindeddig - az egyetlen király temetkezés, amit nem fosztottak ki. Most új helyre költöznek a kincsek.
Ezt a különleges arany ivóedényt az albániai Vrapban találták 1902-ben. Avar kézműves munka vagy bizánci származású?
Az úgynevezett Kincsesház Petra - sőt egész Jordánia - legismertebb, ikonikus helyszíne. Mégis megdöbbentően keveset tudunk történetéről. Titkait most amerikai régészek kezdik megfejteni.
Bár sokan nem tudják, a világ legnagyobb piramismezői nem Egyiptomban, hanem Szudánban találhatók - ahonnan a "fekete fáraók" származtak. Ezeket a piramisokat sosem látogatták turisták tömegei, ahogy a Szudáni Nemzeti Múzeum kincseit sem. Most pedig lehet, hogy örökre elvész, amit ott őriztek.
A perui Nazca vonalak még a Stonehnege-nél is titokzatosabbak. Sokáig fel sem fedezték őket - pedig ott voltak szem előtt. Azután pedig mindenki azt találgatta, hogy minek és csináltak az indiánok elképesztően nagy fura ábrákat a sivatagba.
Egy Covid idején tett esti séta eredménye a közelmúlt egyik legérdekesebb angliai felfedezése.
Körülbelül félévente jelennek meg újságcikkek, amelyek magabiztosan jelentik ki, hogy megoldották a Stonehenge rejtélyét. Persze ez marhaság - valójában nincs rejtély.
Ezt a különleges, nagyon ritka ezüsttálat a Leiden Egyetem régészei fedezték fel. Aranyozott állatok és növények díszítik, féldrágakövekkel van kirakva. A felfedezés egy széles nemzetközi hálózattal rendelkező elit létezésére utal, akik a Kr. u. 6. században éltek Hollandiában. Vajon kik lehettek?
Az egtvedi lány Dánia az egyik legismertebb őskori személye. Kr.e. 1370-ben egy nyári napon tölgyfa koporsóba temették, sírja fölé pedig egy magas dombot építettek Egtved közelében. Bár a bronzkori lányból mára nem sok maradt, temetésének körülményei érdekes történeteket mesélnek a több ezer évvel ezelőtt élt emberek életéről.
Egy közös francia-egyiptomi régészeti misszió tanulmányozza a Dél-Egyiptomi víztározó vize alatt található műemlékeket. A tó akkor jött létre, mikor 1960 és 1970 között megépült az Asszuáni-gát.
Az athéni Akropolisz azon - kevés - épület egyike, amelyet kvázi mindenki felismer első látásra. Jellegzetes körvonalait akár iskolai tanulmányainkból is fel tudjuk idézni. De hogyan is nézett ki valójában egykor? Egy érdekes lelet ehhez visz minket most közelebb.
A bronzkori Britanniában nagy becsben tartották a tükröket, talán mágikus célokra is használták a gyakran sírmellékletként megtalált tárgyakat. Most megmutatunk pár darabot.
