Az utóbbi idők legnagyobb műkincslopása történt nemrég: a hollandiai Drents Múzeumból értékes dák aranytárgyakat loptak el. A Dácia! Az arany és ezüst királysága nevű időszakos, utazó kiállítás egyik „sztárja” volt a coțofenești aranysisak. A 770 grammos sisak valószínűleg egy dák vezető tulajdona volt. De mit lehet tudni erről a csodás kincsről, ami a valaha Romániában talált leletek egyik legértékesebbje?
A felfedezés
A hogyan nem pontosan ismert. Ernest Oberländer-Târnoveanu román történész szerint 1927-ben találta meg egy gazdálkodó család játszó gyerekei. A sisakból ezután játék lett. Néhány évvel később az egyik fiú végül megmutatta a közeli faluban élőknek a különös tárgyat, majd hamarosan a Bukaresti Egyetem őstörténet kutatói érkeztek a helyszínre és kezdtek vizsgálatokba.
A régészek úgy vélték, hogy a sisak nem egy aranykincs része vagy sírmelléklet, hanem egy helyi geto-dák La Tène kultúrához tartozó településről származik. Arra a következtetésre jutottak, hogy kósza lelet lehet, mivel a környéken hallstatti edénytöredékeket találtak. Az értékes tárgyat ettől kezdve a Román Nemzeti Történeti Múzeumban őrizték.
Az aranysisak díszítése
Az aranysisakot a feltételezések szerint egy dák nemes vagy király használta, és népének fejlett fémmegmunkáló képességeit mutatja. Valószínűleg Kr.e. 4. századból származik és bonyolult mitologikus díszítések borítják. A csaknem egy kilogramm súlyú aranysisak nagyon jó állapotban megőrzött, de a teteje hiányzik.
Jellegzetes mintái, a díszszegecsek valamint a két szem a homlokrészen. Ez utóbbiak valószínűleg a rontás és egyéb ártó varázslatok kivédése miatt kerültek a sisakra.
A „gonosz szem” motívum?
Sokan úgy vélik, a sisakon látható szemek rontáselhárító hatásuk van, ezért ősei lehetnek a ma „gonosz szemként” ismert motívumnak. Ezek a szemek ma is megtalálhatóak nemcsak a Balkánon, hanem Görögországban, Törökországban, és az arab világ egy részében is. Manapság sötétkék alapon világoskék szemek, melyeket házak falára, kulcstartókra, autókra tesznek vagy ékszerként viselnek. A „mati” a negatív energiák elhárítására, szemmel verés ellen, a védelem biztosítására szolgál.
A sisakon látható szemekhez hasonlókat a görög csatapajzson is megtalálhatunk. Ezek a szemmel verés és a sebesülést okozó ütések kivédésére szolgálhattak.
Sőt, a sisak viselője látása kiélesedik a „szem” hatására. Ha ebből a feltevésből indulunk ki, és úgy véljük, hasonló funkciója lehetett a sisakon szereplő szemeknek, akkor a dák tulajdonos számára is azt jelenték, mint a görög harcosnak: „most kétszer olyan jól látok, olyan szemem van, mint a sólyomnak”.
A mitikus lények
Díszítései között mitikus lényeket láthatunk, és egy-egy rituális jelenetet mindkét arcrészen. Ezeken éppen kost áldoz fel egy férfi, aki a testen térdelve rövid késsel akarja elvágni az állat torkát.
Az ikonográfia miatt sokan a Mithraszi misztériumok egyik jelenetét látták ebbe az ábrázolásba: ezt a kosáldozatot a „pap-király-isten” végezhette.
A nyakvédő alsó részén a „Falánk szörnyek” láthatóak, szájukban valamilyen lény lábával. Ez a motívum már az asszír művészetben is megtalálható volt, de az etruszkoknál is népszerű ábrázolásnak számított.
Fönícián keresztül jutott el Itáliába és az Adriai-tenger környékére, de a „Falánk szörnyek” valószínűleg Kis-Ázsiából kerültek az északi trák területekre, ahol nemcsak a coțofenești aranysisak nyakvédőjén tűntek fel, hanem néhány poháron, amit Aghighitol falu közelében fedeztek fel – egy szintén szép, de közel sem ennyire lenyűgöző sisak mellett – a Duna-delta közelében.
A szörnyek fölött három ülő vagy guggoló szárnyas figura látható, amelyek meglehetősen majomszerűek. Emberi arcuk, hosszú alkarjuk és farkuk van. Ezek a kissé megviselt lények távoli rokonai lehetnek azoknak a szfinxeknek, melyeknek ábrázolásait egy észak-iráni aranypoháron találták meg.
Görög vagy dák művész munkája?
Az olyan díszítések, mint a rozetta, csíkok, háromszögek, spirál sajátos geto-dák művészeti motívumok. A kos feláldozásának, a szörnyeknek mind van keleti párhuzama, amelyek a görög művészetbe kerülve lettek a „barbár” alkotások díszei. Ezért első pillantásra úgy is gondolhatnánk, hogy a sisak egy görög műhelyben készült. Azonban a kivitelezés nem olyan könnyed, hiányzik belőle a görög mester tökéletes technikája.
A dák kézműves talán görög műhelyben is megfordult vagy a széles kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően ismerte meg ezeket a mintákat: Szkítia, Görögország, Északkelet-Itália, és a nyugat-Balkán (a mai Szlovénia) felé is ismertek ilyen útvonalak.
A motívumok jelentése ezért változhatott, a dákok a saját elképzeléseiknek, hitüknek megfelelően más értelmezést is adhattak az ábrázolásoknak. Ma a sisakra Romániában ősi örökségük szimbólumaként tekintenek.
Forrás: ArkeoNews
Képek forrása: Wikimedia Commons