Meglepő információra bukkantak brit tudósok egy középkori, III. Henrik király uralkodásának idejéből származó pecsétőrző selyemzsák vizsgálatakor. Kiderült, hogy a 13. században készült táska anyaga tökéletesen megegyezik azzal a selyemmel, amelybe Nagy Károly császár maradványait burkolták, akit a 9. században a németországi aacheni katedrálisban temettek el.
A felfedezést a The Burlington Magazine, a képző- és díszítőművészetekkel foglalkozó havi kiadvány decemberi száma tárta fel. A Westminster Apátság, a Skóciai Nemzeti Múzeumok, valamint az Aberystwyth-i és Berni Egyetem akadémikusai által készített tanulmány szerint a Nagy Károly temetkezési lepléhez és az apátság gyűjteményében található pecsétzsákhoz használt selymet -nagy valószínűséggel – ugyanazok a takácsok készítették.
Mi alapján gondolják, hogy a két tárgy anyaga egy helyről származik?
Az akadémikusok összehasonlították a szöveteket, és azt találták, hogy mindkettőben ugyanazt a fehér mezei nyulat valamint arany, kék és piros virágmintákat találtak – bár ezek az idő múlásával elhalványultak.

Nagy Károly-féle temetkezési lepel (balra) és III. Henrik pecsétőrző selyemzsákjának (jobbra) összehasonlítása
Nagy Károly (748 – 814) hatalmas birodalom felett uralkodott a 8. században, amely Nyugat- és Közép-Európa nagy részét egyesítette, és ő volt az első elismert császár, aki a Római Birodalom bukása után nyugaton uralkodott. 814-ben halt meg, de 1215-ben újratemették az aacheni székesegyház karlsschreinjében (Károly szentélyében).
A szentélyt utoljára 1988-ban nyitották meg, amikor fotók készültek a temetkezési lepel selyemszövetéről. Szakértők ezekre a képekre hivatkoznak a két selyemszövet összehasonlításakor.
A pecsétőrző selyemzsák
Az apátság pecsétzsákja III. Henrik király nagy pecsétjét tartalmazza, amely az apátság Hitvalló Edward szentélyében található összes ékszer és értékes tárgy leltáránál használtak. 1267-ben készült, amikor III. Henrik pénzügyi nehézségekkel küzdött, és kénytelen volt több drága holmit zálogba adni itáliai kereskedőknek. A leltárban megígérte, hogy tizennyolc hónapon belül mindet visszaküldi az apátságnak. Ezt ígéretét, úgy tudjuk, betartotta.
A selyemszövet eredete
A halotti lepelhez használt selyemről korábban azt hitték, hogy Szicíliából származik. Szakértők ma úgy gondolják, hogy a 12. században szőtték, vagy Spanyolországban, vagy valahol a Földközi-tenger keleti részén. Mivel a lepel egy teljes ruhadarab, az apátsági pecsétőrző zsák egy külön selyemvégből származik, de nagyon valószínű, hogy ugyanazok a takácsok készítették ugyanazon a szövőszéken mindkét anyagot.
Az továbbra is rejtély, hogyan és hogyan kapott az apátság egy ilyen nagy értékű selyemdarabot, de az archívumot felügyelő Matthew Payne szerint a selyemanyag III. Henrik testvérének ajándéka lehetett. Richard Earl of Cornwall több értékes ruhát adott az apátságnak. Ráadásul Richardot 1257-ben koronázták római császárrá, több mint 400 évvel elődje, Nagy Károly után.
Képek és forrás: Westminster Apátság