A világ legöregebb csillagtérképe gyanús körülmények között került elő. Szépsége szinte misztikus. Nem csoda, hogy többször is megkérdőjelezték eredetiségét. Az utóbbi időben német tudósok igyekeztek bebizonyítani, hogy a 30 centiméteres bronzkorong valóban több mint 3000 éves.
Szokatlan leletre bukkant egy fémdetektoros, amatőr régész Nagy-Britanniában. Első pillantásra ez is a szokott bronzkori kincsnek tűnt. Aztán a konzerválási munkálatok során kiderült, hogy olyan kivételesen ritka, ezüstfényű ékszereket találtak, amelyeknek eddig nincs párja a világon.
A yorkshire-i kőbánya bővítésekor a régészek hamvasztott emberi maradványokat, egy temetkezési urnát és egy, korban rendkívül értékesnek számító fejszét találtak.
A 3700 éves leletek egy komplex szertartási helyszín részei lehettek, melynek központi eleme a víz volt.
Az egtvedi lány Dánia az egyik legismertebb őskori személye. Kr.e. 1370-ben egy nyári napon tölgyfa koporsóba temették, sírja fölé pedig egy magas dombot építettek Egtved közelében. Bár a bronzkori lányból mára nem sok maradt, temetésének körülményei érdekes történeteket mesélnek a több ezer évvel ezelőtt élt emberek életéről.
A bronzkori Britanniában nagy becsben tartották a tükröket, talán mágikus célokra is használták a gyakran sírmellékletként megtalált tárgyakat. Most megmutatunk pár darabot.
Az olvasztás megjelenése előtt a földön kívülről származó vasat tudták csak megmunkálni az emberek.
Egy régi, kiszáradt mocsár helyén talált gyönyörű lelet, a bronzkori emberek hitvilágáról árulhat el titkokat az utókornak. De egyelőre még az sem biztos, hogyan került Skandináviába a Napszekér.
