Az egtvedi lány Dánia az egyik legismertebb őskori személye. Kr.e. 1370-ben egy nyári napon tölgyfa koporsóba temették, sírja fölé pedig egy magas dombot építettek Egtved közelében. Bár a bronzkori lányból mára nem sok maradt, temetésének körülményei érdekes történeteket mesélnek a több ezer évvel ezelőtt élt emberek életéről.
A lány sírját rejtő domb
Magából a lányból csak haj, az agy, fogak, körmök és egy kis bőr maradt. Fogaiból kiderül, hogy 16-18 éves korában halt meg. Rövid tunikát és zsinórból készült, térdig érő szoknyát viselt. A hasán spirálokkal díszített bronz övtányér feküdt. Szarvból készült fésű is volt az övére rögzítve. Mindegyik karja körül egy bronzgyűrű volt, a fülében pedig egy vékony karika fülbevaló. Az arca mellett egy kis kéregdoboz feküdt, egy hajháló maradványaival. Lábához egy kis vödör kérget helyeztek, amiben valamikor sör volt. A régészek találtak mellette egy kis ruhaköteget is, benne egy 5-6 éves gyerek elhamvasztott csontjaival. A kéregdobozban ugyanattól a gyermektől származó néhány csont volt. Csaknem 3500 év telt el a lány temetése és sírjának feltárása között. A dán régészek 1921-ben bukkantak rá.
Ennyi maradt a 3500 évvel ezelőtt élt lányból: a ruhája, ékszerei, a tölgyfa koporsója és a puha tehénbőr fekhelye
A sír
Amikor 1921-ben feltárták az egtvedi lány sírhalmát, kiderült, hogy a keleti részén temették el. Egy kivájt, lecsupaszított tölgyfa törzse volt a fedeles koporsója. Mellette minden tárgy olyan változatlan állapotban feküdt, mint a 3500 évvel ezelőtti temetésekor. A koporsót puha tehénbőrrel bélelték ki, erre fektették a lány testét, amit aztán gyapjútakaróval takartak be.
A sír helyszíne Dánia térképén
A feltáráskor ennek már csak a nyomait találták meg, minden elkorhadt és lebomlott, csak a szőrszálak maradtak, ezeken azonban kivehetőek voltak a teste körvonalai. Még ma is látható a halott lány testének lenyomata. A koporsóba cickafarkvirágot fektettek, ebből jöttek rá a kutatók, nyáron temették el.
Emberáldozat?
A sírban egy 5-6 éves gyermek megégett csontjai is ott voltak. Mivel a lány halálakor nagyjából 16 éves lehetett, még nem lehetett ennyi idős gyereke. A régészek emberáldozatra gyanakodtak, egy másik, hasonló korú sírban már találtak erre utaló nyomokat: a dél-jütlandi Broagerlandben egy kora bronzkori női sírt vizsgáltak az 1980-as években. A nő lábánál egy felnőtt ember égett csontjai hevertek – talán a személyes rabszolgája lehetett, akit megöltek és elhamvasztottak, amikor a nő meghalt?
A kisgyerek elégett maradványait tartalmazó kéregedény
Zsinórszoknyák és rituálék
A térdig érő zsinórszoknyát viselt, ami kétszer volt a dereka köré tekerve. Ez a fajta szoknya az egész bronzkorban használatban volt, több hasonló sírban találtak ehhez hasonló ruhadarabot kis bronzszobrokon. Régészek szerint ezek a figurák a bronzkor kultikus ünnepein végrehajtott szertartásokat ábrázolják. Talán a zsinórszoknyába öltözött nők rituális táncokat mutathattak és talán az egtvedi lány is részt vett ilyen táncos rituálékon.
Bronzkori divat lehetett Skandináviában a zsinórszoknya
A sírban talált sör
Az egyik legérdekesebb sírmelléklet a kéregvödörben talált sör. Mára csak egy vasrag barna lerakódás maradt belőle, de az elemzés kimutatta, hogy valaha mézes sör volt, amit áfonyából erjesztettek. Az ital emellett búzát, lápi mirtusz virágot is tartalmazott.
A maradványok alapján a dán tudósok megalkottak egy lehetséges receptet a bronzkori sörhöz és megfőzték – így, ha kedvet kapunk hozzá mi is megkóstolhatjuk
Borítókép: Az egtvedi lány sírját feltáró régészek 1921-ben / Wikimedia Common
Forrás és képek: Dán Nemzeti Múzeum
