A tükör ma is érték tárgy, de több ezer évvel ezelőtt a bronzkorban élt emberek számára talán sokkal nagyobb jelentőségű volt. Még mai szemmel nézve is szépek, és titokzatosak. Akkoriban pedig valószínűleg többet jelentett a tükör egy egyszerű mindennapos használati tárgynál. A vaskorszaki Nagy-Britanniában a tükröket mágikus tulajdonságokkal rendelkezőnek tekintették, amelyek lehetővé teszik a szellemvilágba való bejutást, és sok közülük olyan sírokból került elő, amelyeket fényvisszaverő oldalukkal a halott arca felé fordítottak.
Itt van például a Holcombe tükör. Ez a díszített bronztükör Devonból, a késő vaskorból származik (kb. Kr.e. 50 és 70 között készíthették), és egy római villa feltárása során fedezték fel 1970-ben. Érdekes módon a tükröt szándékosan temették el egy kis gödörben, a villa betonpadlója alá. Maga az épület egy vaskori település helyén található, és a régészek azt feltételezik, hogy a tükröt – a tükröződő felületével felfelé – akkor rejthették el, amikor Vespasianus meghódította a területet Kr. u. 44-ben.
A tükör hátoldala gazdagon díszített, de ezekből a mintákból semmi sem látszott, amikor megérkezett a British Museumba, hogy restaurálják. Jelenleg is ott található.
Az ilyen típusú díszített tükrök egyedülállóan brit jellegzetességek, nagyon keveset találtak eddig az európai kontinensen. A legtöbb a Kr.e. 100 körül eltemetett személyek sírjából származik.
A St Keverne-i bronztükröt egy vaskori temetőben találták, amelyet egy 1833-as útépítés során tártak fel. A sírt kővel bélelték ki, és egy brosst, két karperecet és egy sima gyűrűt tartalmazott.
A tükör eleje erősen korróziós, a hátlapja viszonylag egyszerű stílusban díszített, két kör alakú területen belül. A fogantyújában van egy hurok, amely egy Y alakban végződik. Az Y két karját mindkét oldalon egy-egy szegecs rögzíti a tükörlap széléhez. A tükör fémes bronz bevonatú, és úgy tűnik, mintha korábbi tulajdonosa rendszeresen tisztította volna, hogy eltávolítsa a patinás nyomokat.
Julia Farley, a British Museum brit és európai vaskori gyűjtemények kurátora a St Keverne-i tükörről és annak felhasználásáról úgy véli, gyakran csak akkor tudjuk, hogy egy vaskori tárgyat nő használt, ha az női sírból származik. “Az egyik kedvencem a St Keverne-i tükör, amelyet egy nővel együtt temettek el Cornwallban Kr.e. 50 körül. A bronz tükör elülső részét polírozták, hátulján pedig kavargó minták vannak gravírozva, amelyek úgy tűnik, mintha játszana a tükröződéssel, a sötétség és a fény ebben a formában egymást kergetik. Egy olyan világban, ahol a legtöbb ember csak a tükörképét látja a vízben, a tükör erőteljesnek, talán még varázslatosnak is tűnhet. Szeretek arra a nőre gondolni, aki a tulajdonosa volt. Ki volt ő? Mit látott, amikor belenézett a fém furcsa, torz tükröződésébe? Önmagát? Vagy valami többet?”
Forrás és képek: British Museum
Borítókép: Holcombe tükör
