Van egy város, ahol a 21. század harmadik évtizedében is legalább annyian járnak lovon, mint autóval, az utcákat le sem aszfaltozták, és a házak előtt is legalább annyi lóparkoló van, mint autó. Ez város nem is valahol egy távoli kontinensen van, hanem itt Európában, pedig egészen vadnyugati hangulatot áraszt.
Magyarországról utoljára 1999-ben láthattunk teljes Napfogyatkozást, aki akkor lemaradt, idén bepótolhatja. Itthonról ugyan nem tűnik el teljesen a Nap, de tőlünk nem messze - globális értelemben - teljes napfogyatkozást is láthatunk. Rablásul idén a nyaralási szezon kellős közepén, így tervezhetjük e köré a nyaralásunkat.
A cannes-i filmfesztivál versenyprogramja minden évben kijelöli a kortárs filmművészet irányait: itt találkoznak a nagy visszatérők, a formanyelvi újítók és azok az alkotók, akik érzékenyen reagálnak a jelen társadalmi és személyes dilemmáira. Az idei válogatás különösen erős szerzői névsort vonultat fel – és jó hír, hogy ezek közül legalább öt film rövid időn belül a magyar mozikba is eljut a Cirko Film forgalmazásában.
Komoly büntetésekkel nézhetnek szembe a turisták is, ha nem veszik figyelembe az új spanyol intézkedéseket. Immár kültéren is tilos lesz a dohányzás.
Azt, hogy nincsenek, és nem is voltak baszk gyarmatok, azt még az is tudja, akiknek hármasai voltak földrajzból, vagy történelemből. És persze azt is, hogy és persze azt is, hogy Dél-Amerikát a dél-európaiak, Észak-Amerikát viszont az észak-európaiak, angolok, franciák gyarmatosítottak. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy volt úgy 50 év a világtörténelemben, amikor Baszkföld, igaz, akkor is a spanyol korona uralma alatt világot hódított.
A Baleári-szigeteken az elmúlt időszakban egyre sűrűbbé váltak a turizmus-ellenes megmozdulások. Úgy néz ki, sikerrel jártak - most mégsem boldog mindenki
Ibiza a magyarok körében is igen kedvelt nyaralóhely - sokan tervezik az odautazást idén is. Egy dolog azonban bizonyosan nehezebb lesz idéntől: bérautóhoz jutni.
A bélműködés emberi dolog, hiánya igen kellemetlen, sőt halálos kimenetelű is lehet. A legtöbb kultúrában azonban illetlenség még beszélni is róla. A legnagyobb vallási ünnepbe belekeverni meg egyszerűen istenkáromlás lenne. Van azért kivétel.
Antoni Gaudí a világtörténelem egyik legmeghatározóbb építésze, művei emblematikussá váltak, munkássága, mint "az emberi géniusz kiemelkedő alkotásai" lettek a világörökség részévé. Érhet-e el ember ennél többet? Talán csak, ha szentté avatják - a katolikus egyház pedig pontosan erre készül.
Jó 400 év kellett hozzá, hogy egy spanyol gálya befusson London kikötőjébe - sokkal nagyobb örömmel fogadták, mint annó.
A pizzát illik lávakövön sütni, vagy legalább is ezt állítani, hogy drágábban lehessen eladni....
15 000 euró elég sok pénz - különösen, ha munka nélkül kapjuk, csak azért, mert valahová elköltözünk. A valahová pedig ezúttal nem is valami szörnyű hely - hanem Spanyolország Portugáliával határos tartománya, Extremadura. Vannak azért feltételek is.
Kísérletképp december 5-től a Vueling spanyol fapados légitársaság közvetlen járatot indít Budapest és Bilbao között. A legolcsóbb jegy oda vissza mintegy 150 euró lesz. Szóval, aki akar, hamarosan mehet Bilbaoba. De miért tenné? Mondjuk mert Bilbao jó hely.
A libamáj finom. A libamájat a libák tömésével állítják elő. A libatömés - az állatvédők szerint - bűn. Van-e megoldása az egyenletnek? Egyesek szerint van.
Bemutatjuk Aitana Lopezt, Spanyolország első, mesterséges intelligenciával létrehozott modelljét.
Most nem valami migrációs rémforgatókönyvrőf lesz szó - hanem egy olyan infrastrukturális gigaprojektről, amelyről már évtizedek óta beszélnek - de eddig soha nem fogtak hozzá a megvalósításához.
