A bélműködés emberi dolog, hiánya igen kellemetlen, sőt halálos kimenetelű is lehet. A legtöbb kultúrában azonban illetlenség még beszélni is róla. A legnagyobb vallási ünnepbe belekeverni meg egyszerűen istenkáromlás lenne. Van azért kivétel.
Barcelona belvárosában, a Barri Goticban az év minden szakában nyüzsögnek a turisták. A boltok kirakataiban pedig mindenféle helyi ajándéktárgy – kulcstartó, barcás mez, Gaudi-mintás tolltartó és ki tudja még mi, – mellett fura figurák guggolnak. Sőt, van olyan bolt – pontosan szemben a Santa Maria del Mar templommal, a katalán gótika egyik csodájával – kizárólag ilyeneket árul.
Kívül és belül
Nem tudjuk szépíteni a dolgot, hiszen látni való – az alakok mind egy szálig, hogy igen hivatalosan fejezzük ki magunkat, székletet ürítenek. Barcelona persze bohém város – a szép épületek mellett ezért a hangulatért is szeretik olyan sokan – de itt többről van szó, mint egyszerű modern polgárpukkasztó bohémokdásról. A kakiló ember – el caganer – a katalán folklór része.
Klasszikus népi caganer
Már a régi görgök is kakiltak, mondhatnánk, és persze igaz is lenne, hisz, bár az istenekről és héroszokról szóló költeményeknek vajmi ritkán része, de bizony a kaki végigkíséri az emberiség történetét. A caganer maga is – egyes feltételezések szerint – az ókorba nyúlik vissza – hiszen az ember végtermékével termékennyé teszi a Földet. De adatok csak az újkorból vannak a mai formájában a caganer születésére. Története a „Nápolyi stílusú” betlehemekkel kezdődik. Ezek kis korabeli falusi-városi életképekben mutatták be a születéstörténetet.
Nápolyi stílusú betlehem Bariban
Az egyre részletesebben, egyre több figurával elkészített életképekben nem csak Szűz Mária a pásztorok és a Három Királyok jelentek meg, hanem a számos mellékszereplő, járókelő mindenféle egyéb népség is – köztük, általában a sarokban egy-egy nagydolgát végző paraszt. A 18. század végéről már van adat arról, hogy a gyerekek kedvelt szórakozása volt az ünnepi időszakban, hogy megkeressék a kakiló embert a figurák között. Ismert volt ez a figura számos helyen a térségben – Nápoly sokéig volt spanyol birtok – Dél-Itáliában cacone vagy pastore che caca Portugáliában cagões, Valenciában cagón néven ismerik. De a legnagyobb karriert Katalóniában futotta be – valamiért a katalán néplélekkel találta meg a kapcsolatot az ott cagnernek nevezett figura.
Óriás caganer a Maremagnum bevásárlóközpontban
Egészen filozófikus gondolatai támadtak egyes katalán gondolkodóknak a caganerről. Agustí Pons szerint „a caganer volt az idilli tájak legcsintalanabb és leginkább helyénvalótlan szereplője; ő volt a »Másik«, minden velejárójával együtt, és mint ”Másik”, liberális szellemben elfogadták, amíg nem akart az előtérbe kerülni. A caganer mindannyiunkban rejlő örömgyilkost képviselte”.
Joan Barril azt írja: „A caganer rejtett figura, mégis mindig keresik, mint a transzcendencia és a véletlen közötti hiányzó láncszemet. A caganer nélkül nem lenne betlehemi jászol, csak liturgia, és nem lenne igazi vidék, csak egy modell hamis tájképe.”
Josep Murgades szerint pedig „A caganer mintha ellenpontot képezne a sok díszítő hűhó, az érzelgős sziruposság és a mesterkélt szépség ellen. ”Talán azért is történt ez így, mert a katalán karácsonyi hagyományok amúgy is kapcsolatban vannak a kakival, egészen pontosan egy kakiló fatörzzsel.
Ez elég furán hangzik, de Katalóniában – legalább is a hagyományok szerint, hiszen mára már oda is beférkőztek a kólapiros Télapók – a gyerekeknek az ajándékot Tio de Nadal hozza. A Tio de Nadal pedig egy fából készült, mosolygós arcú, katalán kalapos (barretina) és botlábakon álló fatörzs. De nem is csak úgy jóságra hozza az ajit, mint a mi Mikulásunk – azért dolgozni kell. A gyerekek édességekkel, cukorkákkal, dióval és más ételekkel etetik a fatörzset. Az etetés december 8-án (a Szeplőtelen Fogantatás ünnepének napján) kezdődik és Szenteste ér véget. A Caga Tio etetéséhez a gyerekek este az ajtó elé teszik az ételt, és reggelre az ételek rejtélyes módon eltűnnek.
A következő napokban a rönk egyre növekszik. Felnőtt olvasóink sejthetik, hogy a cukrot a szülők teszik el – és ők is cserélik egyre nagyobbra a rönköt. A gyerekek viszont takaróval is letakarják a rönköt, hogy melegen tartsa. Minél jobban bánnak a gyerekek a rönkkel, annál jobb jutalmat kapnak. Szenteste pedig a gyerekek körülállják a rönköt, botokkal ütik – és énekelnek neki. A népdalok – régiónként más és más van szokásban – arra szólítják fel a rönköt, hogy kakáljon lehetőleg minél nagyobbat. A rönk pedig a takaró alá kakkantja az ajándékokat, amit aztán a szülők az ütlegelés után vesznek elő.
Régen, amikor még nyílt tűzhelyek voltak Katalóniában is a családok elégették a rönköt, és a hamut a ház körüli mezőre szórták. Ez is jelzi, hogy itt bizony egy a kereszténység előtti termékenységi rituálé túléléséről van szó. Manapság azonban a szülők megőrzik a rönköt, hogy jövőre újra felhasználhassák. Változnak az ajándékok is. A hagyomány szerint az esemény azzal zárult, hogy a rönk egy fokhagymát, egy hagymát, egy tojást vagy más szimbolikus tárgyat „kakilt”: Ma kisebb édességeket szokott kikakilni magából a Tio de Nadal, Lehet az nugát, dió vagy cukorka. A nagy – a mi karácsonyi ajándékainkhoz hasonló ajándékokat ugyanis az egész hispán világban a Háromkirályok hozzák Vízkeresztkor, január hatodikán.
De térjünk vissza a kakiló emberünkre. Figurája a 20. században egyre népszerűbb lett – nem utolsó sorban azért, mert összekapcsolták a katalán szabadság/függetlenség gondolatával. A katalánok büszkén azonosultak azzal a figurával, aki tesz a rendszerre. Amióta pedig Katalónia – főleg persze Barcelona, mert onnan húsz kilométerre már alig látni külföldit – globális idegenforgalmi központ lett a caganer is kommercializálódott.
Mára mindenféle kakiló figurát árulnak, a hagyományos parasztok mellett híres zenészek, színészek, helyi és globális politikusok is kaptak kakkantó figurákat. A külföldieknek már „corporate caganer”-eket, „caganer élményt” és bevezetést a „caganer világába ” is árulnak, ahol „egyikonikus figura mágikus univerzumába” nyernek betekintést akik befizetnek egy szép adag eurót. Mert természetesen ott minden cagaaner fenntartható, kézzel készült és egyedi. Igaz egy fröccsöntött kakiló Trumpért vagy Putyinért is elkérnek 23 eurót.
Sőt Barcelonában van caganer szakbolt is, ahol akár külön is lehet venni műanyag kakit – bár a minőségéből úgy sejtem, azért ezt is Kínában gyártják. Mint minden sz….
