A cannes-i filmfesztivál versenyprogramja minden évben kijelöli a kortárs filmművészet irányait: itt találkoznak a nagy visszatérők, a formanyelvi újítók és azok az alkotók, akik érzékenyen reagálnak a jelen társadalmi és személyes dilemmáira. Az idei válogatás különösen erős szerzői névsort vonultat fel – és jó hír, hogy ezek közül legalább öt film rövid időn belül a magyar mozikba is eljut a Cirko Film forgalmazásában. Pedro Almodóvar, Andrej Zvjagincev, Marie Kreutzer, Asghar Farhadi és Koreeda Hirokazu új munkái nemcsak földrajzilag, de tematikusan is tág spektrumot fednek le: a gyász, az identitás, az alkotói válság és az emberi kapcsolatok törékenysége mind központi szerepet kapnak.
Pedro Almodóvar legújabb filmje, a Keserű karácsony visszatérést jelent a rendező számára a spanyol nyelvhez és kulturális közeghez, miután legutóbbi munkáját angol nyelven, az Egyesült Államokban forgatta. Az új film több idősíkon játszódik, Madrid és Lanzarote szigete között ingázva, és egy alkotói krízisbe került filmrendező, Elsa történetét követi. A 2004-es szálban Elsa édesanyja halála után próbálja feldolgozni a gyászt, miközben munkába menekül. Egy kényszerű pihenő azonban kizökkenti ebből a ritmusból, és egy utazás során fokozatosan mások történeteiből kezd inspirációt meríteni, egészen addig, amíg ezek kisajátítása morális kérdéseket nem vet fel.
A Keserű karácsony előzetese:
A 2025-ben játszódó narratív réteg egy másik rendezőt, Raúlt követ, aki saját alkotói válságával küzd. Ahogy halad a forgatókönyvével, egyre világosabbá válik, hogy valójában Elsa történetét írja újra. Almodóvar filmje így nemcsak a gyász feldolgozásáról, hanem a történetmesélés etikájáról is szól: kié egy történet, és meddig mehet el egy alkotó mások életének felhasználásában? A film magyarországi premierje 2026. július 2-án várható.
Koreeda Hirokazu, a humanista filmkészítés egyik legfontosabb kortárs alakja ezúttal a közeljövőbe helyezi történetét. A Sheep in the Box (magyar címe még nincs) egy gyászoló házaspár, Otone és Kenszuke életébe enged betekintést, akik egy humanoidot fogadnak be otthonukba. Az android külsőre és viselkedésében is elhunyt gyermekükre emlékeztet, jelenléte pedig fokozatosan átalakítja a családi dinamikát. Koreeda visszatérő témái – a család, az emlékezet és az érzelmi kötődések – itt egy technológiai csavarral egészülnek ki. A kérdés nemcsak az, hogy pótolható-e egy elvesztett kapcsolat, hanem az is, hogy mit jelent az „autentikus” érzelem egy mesterségesen rekonstruált jelenlét esetében.
Részlet Koreeda Hirokazu Sheep in the Box című filmjéből
Andrej Zvjagincev Minotaurusz című filmje jóval sötétebb tónust üt meg. A történet középpontjában egy vállalatvezető áll, aki tömeges elbocsátások végrehajtására kényszerül, miközben magánélete is darabjaira hullik. A munkahelyi és személyes krízis párhuzamosan bontakozik ki, egyfajta modern tragédiát rajzolva meg. Zvjagincev – aki a Szeretet nélkül óta nem jelentkezett új filmmel – ezúttal is az erkölcsi és érzelmi kiüresedés mechanizmusait vizsgálja. Bár a film Rigában készült, története Oroszországban játszódik, ami a rendező jelenlegi helyzetében különösen hangsúlyos kontextust ad az alkotásnak.
Az első kiadott kép Andrej Zvjagincev orosz rendező Minotaurusz című filmjéből
Marie Kreutzer Gentle Monster című filmje két női sorsot állít párhuzamba. Lucy, a sikeres zongoraművész feladja karrierje lendületét, hogy támogassa kiégéssel küzdő partnerét, míg Elsa, a nyomozó demens apját ápolja, miközben szakmai kihívásokkal is szembenéz. A film érzékenyen bontja ki az önfeladás és a lojalitás dilemmáit, és azt vizsgálja, milyen határok mentén tartható fenn az egyensúly mások támogatása és a saját identitás megőrzése között. A szereplőgárda – többek között Léa Seydoux és Catherine Deneuve – már önmagában is jelzi, hogy Kreutzer ambiciózus, nemzetközi léptékű projektről van szó.
Asghar Farhadi Histoires parallèles című filmje a kollektív trauma feldolgozásának kérdését állítja középpontba. A 2015-ös párizsi terrortámadások utóhatásait több, egymással lazán összefonódó történeten keresztül mutatja be. Farhadi jól ismert narratív stratégiája – a morálisan összetett helyzetek és a többnézőpontú elbeszélés – itt egy történelmi esemény feldolgozásában nyer új értelmet. A film sztárszereposztása (Vincent Cassel, Isabelle Huppert, Virginie Efira, Catherine Deneuve, Pierre Niney) nemcsak a nemzetközi figyelmet garantálja, hanem azt is, hogy a személyes történetek sokféle perspektívából bontakozzanak ki.
Részlet Asghar Farhadi Histoires parallèles című filmjéből
A Cirko Film forgalmazó válogatása jól mutatja, hogy a cannes-i versenyprogram nem csupán presztízskérdés, hanem egyfajta iránytű is: ezek a filmek egyszerre reflektálnak a jelen társadalmi kérdéseire és feszegetik a filmnyelv határait. Közös bennük az a fajta érzékenység, amely nem ad kész válaszokat, inkább kérdéseket fogalmaz meg – a gyászról, a felelősségről, az alkotás természetéről és az emberi kapcsolatok törékenységéről.
Az, hogy ezek az alkotások rövid időn belül (2026 második felében) a hazai mozikba is eljutnak, ritka lehetőség: a cannes-i „buborékból” kilépve a magyar közönség is első kézből találkozhat a kortárs szerzői film legizgalmasabb darabjaival.
Borítókép: Részlet Marie Kreutzer „Gentle Monster” című filmjéből
Képek forrása: Cirko Film
