A busók összekötik Magyarországot Európával, hiszen – Anatóliától az Ibériai-félszigetig – megtalálhatóak a mohácsi népszokáshoz hasonlatos, maszkos télűző népszokások, farsangi felvonulások. A magyarországi busómaszkok a bolgár kukerihoz hasonlítanak leginkább.
Egy, az indonéziai Sulawesi szigetén talált rajz a világ legöregebb ismert barlangfestménye. Egy olyan kéz vörös körvonalát ábrázolja, amelynek ujjait a kutatók szerint karomszerűvé rajzolták át, ami a szimbolikus gondolkodás korai fejlődésére utal.
Pálos Gergely, a Csendes barát operatőre egy emlékezetes növénysztorit is felidézett és a természetfilmesek iránti tiszteletéről is beszélt a vele készült interjúnkban. Enyedi Ildikó új filmjének operatőre a technika iránt érdeklődő olvasóknak is elárul néhány érdekességet a forgatásról.
A világ legöregebb csillagtérképe gyanús körülmények között került elő. Szépsége szinte misztikus. Nem csoda, hogy többször is megkérdőjelezték eredetiségét. Az utóbbi időben német tudósok igyekeztek bebizonyítani, hogy a 30 centiméteres bronzkorong valóban több mint 3000 éves.
A reformáció idejéből származó betlehemes játék egy máig élő kulturális örökség, amelyet a Bakony és a Balaton-felvidékre betelepített németek leszármazottai éltetnek néhány településen.
6 érv az élményajándékok mellett.
Hiába hódít a tudatos étkezés kultúrája Magyarországon, a felnőttek kétharmada nem eszik elég zöldséget és gyümölcsöt. Elkeserítő eredményeket mutat a STADA Palánta Programjának keretében végzett reprezentatív kutatása. Egy előre mutató programmal pedig a gyerekek segítségével változtatnák meg a családok étkezési szokásait.
Egy belgiumi temetőben talált csontvázban neolitikumi csontokat és római kori koponyát is találtak régészek. A szakemberek szerint a rejtélynek több megoldása lehetséges.
A tiltás a turistákat is érinti, úgy hogy jó lesz vigyázni! Aki megszegi komoly büntetést...
A haláltánc, mint művészeti forma a késő középkorban alakult ki. Akkor szinte morbid módon lenyűgözte az embereket, akik naponta néztek szembe a halál kegyetlen valóságával.
A Dán Nemzeti Múzeumban nemrég bemutatott 10. századi figura alapján már némi képet alkothatunk magunkban róluk.
Szokatlan leletre bukkant egy fémdetektoros, amatőr régész Nagy-Britanniában. Első pillantásra ez is a szokott bronzkori kincsnek tűnt. Aztán a konzerválási munkálatok során kiderült, hogy olyan kivételesen ritka, ezüstfényű ékszereket találtak, amelyeknek eddig nincs párja a világon.
A yorkshire-i kőbánya bővítésekor a régészek hamvasztott emberi maradványokat, egy temetkezési urnát és egy, korban rendkívül értékesnek számító fejszét találtak.
Elsőre kicsit furcsának tűnik - de így van, a Hold mától védendő műemléknek számít. Az kétségtelen, hogy az emberiség kultúrájában hatalmas szerepet játszott - és az is, hogy óriási veszélyek leselkednek rá.
Sokáig hittük azt, hogy a világ legősibb városát - bár alapvetően egalitárius társadalom volt - a férfiak vezették. Most megdőlni látszik ez az elmélet.
1964-ben Jane Goodall férje, Hugo van Lawick lefényképezte egy csimpánzkölykökkel, amint megérintik egymást. Ez a fotó évtizedekkel később is meghatározza azt, ahogyan a csimpánzokról gondolkodunk.
