A futureBIZ üzleti jövőkutató konferencián Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus nem egészségügyi trendekről beszélt, hanem arról a gazdasági és társadalmi logikáról, amely szerinte egyre mélyebben alakítja a testünket, a pszichénket és a mindennapi működésünket. Süveges Gergő moderálásával zajló beszélgetésében a túlfogyasztás, a technológia, az AI és a civilizációs betegségek összefüggéseit bontotta ki – meglepő módon Marx, Marcus Aurelius és a mélyalvás felől közelítve.
Schwab Richárd szerint a jövőkutatás egyik alapvető kérdése nem az, hogy mi történik majd a technológiával vagy a geopolitikával, hanem az, hogy mi az, ami biztosan bekövetkezik. Az ő válasza erre az volt: a civilizációs betegségek további terjedése. Ennek hátterében pedig nem elsősorban egyéni rossz döntések állnak, hanem egy olyan gazdasági rendszer, amely folyamatos növekedésre és fogyasztásra épül.
A beszélgetés egyik legerősebb gondolati íve Marx „csökkenő profitráta” elméletéből indult ki. Schwab szerint a kapitalizmus működési logikája szükségszerűen a humán tőke rovására növeli a technológiai tőkét. Vagyis a versenyben azok a cégek maradnak fenn, amelyek egyre hatékonyabban automatizálnak, gépesítenek, optimalizálnak – miközben az emberi oldal terhelődik túl.
Innen jutott el az AI kérdéséhez is. Szerinte a mesterséges intelligencia nem egyszerű technológiai innováció, hanem a humán tőke egyik legnagyobb kihívója.
Úgy látja, a mesterséges intelligencia technológiája nemcsak munkahelyeket alakít át, hanem fokozza az állandó készenléti állapotot is, amely már most súlyos egészségügyi következményekkel jár.
A túlmunka, túlevés, túlzott stimuláció és folyamatos fogyasztás szerinte ugyanannak a rendszernek a tünetei. A civilizációs betegségeket ezért nem lehet pusztán akaraterővel vagy edukációval kezelni. Nem elég azt mondani az embereknek, hogy dohányozzanak kevesebbet vagy éljenek egészségesebben, mert maga a gazdasági környezet termeli újra ezeket a viselkedésmintákat.
Ennek példájaként a dohányipart hozta fel. Felidézte, hogy amikor a múlt század közepén tudományosan bizonyították a dohányzás és a rák kapcsolatát, az iparág nem visszavonult, hanem újabb és újabb „megoldásokkal” állt elő: filteres cigaretták, nikotincsökkentés, majd vape-eszközök jelentek meg. A probléma nem megszűnt, hanem átalakult.
Ma pedig a fiatalok körében terjedő vape-használat már új típusú gyulladásos folyamatokat indít el a szervezetben.
Schwab szerint a modern betegségek jelentős része valójában egy sérült ökoszisztéma következménye. A mikrobiom, a bélrendszer, az immunrendszer és az idegrendszer összefüggő rendszert alkot, amelyet a túlterhelés, a stressz és a folyamatos készenlét lassan felborít.
Az elhízás például Dr. Schwab Richárd szerint nem ok, hanem tünet.
Ugyanannak a mélyebb biológiai sérülésnek a megnyilvánulása, amely később magas vérnyomáshoz, stroke-hoz, daganatokhoz vagy neurodegeneratív betegségekhez vezethet.
A technológia ebben kettős szerepet játszik. Miközben hatékonyabbá teszi az életet, egyre kevésbé hagyja meg a regeneráció lehetőségét. A mobiltelefonok, az állandó online jelenlét és a folyamatos információs készenlét szerinte olyan stresszállapotot tart fenn, amely hosszú távon biológiai károsodást okoz.
A beszélgetés egyik visszatérő motívuma ezért a határhúzás volt. Schwab szerint tudatosan kell korlátozni, hogy a munka és a technológia mennyire uralja az időnket. Külön kiemelte, hogy:
miközben sok szülő aggódik a gyerekek TikTok-használata miatt, érdemes először saját telefonhasználati szokásainkra ránézni.
Megoldásként nem radikális életmódváltást vagy aszkézist javasolt, hanem új prioritásokat. Szerinte újra meg kell tanulnunk értékelni a fizikai teljesítőképességet, a regenerációt és a test feletti kontrollt. Saját példáját is megosztotta: fiatalkorában versenyúszó volt, később vállfájdalmai miatt feladta a pillangóúszást, majd ötven felett újra elkezdett ezen dolgozni, és ma ismét több száz métert tud leúszni pillangóban. Nem a sportteljesítmény miatt tartja ezt fontosnak, hanem azért, mert azt jelzi számára, hogy képes visszaszerezni az irányítást a saját teste fölött.
A beszélgetés egy ponton filozófiai irányt vett. Schwab arról beszélt, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb személyes felismerése számára a filozófia olvasása volt, különösen a sztoikus gondolkodók – Seneca és Marcus Aurelius – művei. Úgy látja:
a Nyugatrómai Birodalom válságkorszaka sok szempontból emlékeztet a jelenlegi társadalmi állapotokra: háborúk, bizonytalanság, túlterheltség és folyamatos nyomás jellemezte azt a korszakot is.
Marcus Aurelius történetét különösen közel érzi a mai vállalkozók és vezetők helyzetéhez. Egy olyan emberként írta le, aki valójában tudósként és filozófusként élt volna, mégis a hatalom és a felelősség terhe jutott neki. Schwab szerint a mai cégvezetők is állandó „háborút” vívnak: növekedési kényszerrel, piaci nyomással, válságokkal.
Erre azonban nem a végtelen növekedés a válasz. Szerinte az üzleti életben is újra fel kell tenni a kérdést: valódi értéket hoz-e létre az, amit csinálunk. Az önmagában nem érték, hogy valami jól eladható vagy magas profitot termel. Az érték ott kezdődik, ahol az adott termék vagy szolgáltatás hosszú távon is javítja az emberek életét, és nem pusztítja tovább a természeti erőforrásokat.
A fenntarthatóságot ezért nem ideológiai kérdésnek, hanem egészségügyi és társadalmi szükségszerűségnek nevezte. Példaként a városi közlekedést hozta fel:
szerinte valakinek el kell kezdenie biciklire ülni ahhoz, hogy idővel élhetőbbé váljanak a városok.
Felidézte, hogy a rendszerváltás idején Magyarországon körülbelül egymillió autó volt, ma pedig már négymillió. Ezt a növekedést fenntarthatatlannak tartja.
A Kreatív Kontroll által rendezett konferencián a beszélgetés végén Dr. Schwab Richárd egy nagyon konkrét tanácsot is adott. Elmondása szerint a modern ember egyik legfontosabb egészségügyi mutatója az alvásminőség. A mélyalvás mennyisége pontos visszajelzést ad arról, hogy a szervezet képes-e regenerálódni a folyamatos terhelésből.
Minimum másfél óra mélyalvásnak kellene meglennie minden egyes éjszaka és másnap magunktól, vekker nélkül kellene ébrednünk.
Ha ez tartósan sérül, annak előbb-utóbb biológiai következménye lesz.
A jövő egyik legfontosabb kérdése szerinte ezért nem pusztán az, hogy mire lesz képes az AI, hanem az, hogy az ember képes lesz-e megőrizni saját testi, mentális és erkölcsi egyensúlyát egy olyan rendszerben, amely folyamatosan a túlterhelés irányába tolja.
A cikk megírásához használtunk mesterséges intelligenciát.
Borítókép: Süveges Gergő, műsorvezető és Dr. Schwab Richárd, gasztroenterológus a futureBIZ üzleti jövőkutató konferencián, 2026. május 7-én az UP Rendezvénytérben.
