Neumann János: „a számítógép atyja” – minden magyar iskolában megtanítják ezt. Ám Neumann sokkal több volt ennél. Ezt – illetve ennek is csak egy szeletét – mutatja be Bertha Lívia dokumentumfilmje, A legpompásabb emberi elme.
A film a sokoldalú matematikus gyerekkorától kezdi el a történetet és kronologikusan mutatja be ezt a nagyszerű életutat. Egyrészt korábbi, róla szóló interjúkból, dokumentumfilmekből láthatunk részleteket. Másrészt egyetemi professzorok megszólalásain keresztül láthatjuk, hogy Neumannak mekkora szerepe volt abban, hogy ott tart ma a világ, ahol.
Bertha Lívia a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon, 2025. június 19., Veszprém
„Egyrészt nagyon fontosnak tartottuk, hogy mindenféle tudományterületet megszólítsunk, és mindenféle tudományterület szakértőihez elmenjünk. És emiatt nagyon sokat kellett leveleznünk amerikai egyetemekkel, kutatóközpontokkal, magyarokkal is” – mondta Bertha Lívia a MOZ.GO fesztivál vetítése utáni beszélgetésen. Lívia arról is beszélt: „Neumann János neve mindenütt kinyitotta a kapukat. Minden egyes amerikai egyetemen, az Massachusettsi Műszaki Egyetemtől a Kaliforniai Egyetemig, rengeteg olyan tanszék van, ahol a mai tanszékvezetőknek a mesterei Neumann-tanítványok vagy Neumann kollégái voltak. Mindenki, aki megszólal a filmben, nagyon-nagyon fontosnak tartja Neumann örökségét.”
Az, hogy a tudósnak milyen sokszínű élete volt, Lívia számára is a film készítése közben vált igazán nyilvánvalóvá:
„Amikor ezt a filmet elkezdtem készíteni és egyre megnyíltak előttem azok az utak, amiken el lehet indulni Neumann János életének feldolgozása felé, akkor teljesen döbbenten álltam a tények előtt. De különösen akkor döbbentem le, amikor kijutottam Amerikába, és ottani egyetemekkel és tudósokkal találkoztam. Rá kellett jönnöm, hogy Neumann János sokkal-sokkal több, mint ‘a számítógép atyja’. Sőt, csak egy nagyon pici része az életének a számítógép” – mondta Bertha Lívia, a dokumentumfilm rendezője.
Neumann János már 6 évesen több nyelven olvasott, és fotografikus memóriájának köszönhetően élete végéig idézni is tudott az olvasmányaiból. Budapesten, a Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt. Az iskolában alkalmazott, újszerű német – nem poroszos – oktatási módszernek is köszönhető, hogy több híres tudósunk is innen került ki. Bertha Lívia ennek kapcsán azt mondta, hogy „akkoriban egy olyan oktatási módszert alkalmaztak Magyarországon, aminek az volt a lényege, hogy minden egyes tanárnak, aki mentorálja ezeket a gyerekeket, mind filológiai, mind bölcsészeti, mind reálképzettséggel rendelkeznie kell. A tanárnak is olyan szintű kutatásokat kell előtte végezni, ami egy egyetemi vagy egy magyar tudományos akadémia szintű. Rettenetesen megfizették őket, és ‘csak az volt a dolguk’, hogy ezeket a gyerekeket tanítsák, de mindig komplexen: tehát ahogy megtanították a diákoknak a peloponnészoszi háborút, épp úgy megtanították mondjuk azt, hogy a kvantumfizikával kapcsolatos kutatások hogy állnak Németországban.” A rendező azt is elmondta: „A módszer legfontosabb képviselője Rácz László, a fasori gimnázium matematikatanára volt. Ő volt is kinn Németországban, ahol megtanulta ezt a tanítási metódust.”
A középiskolából kikerülve Neumann egyszerre három különböző országban végezte el az egyetemet és 1930-tól volt a Princetoni Egyetem professzora. Egészen haláláig élt az Egyesült Államokban, de többször látogatott Magyarországra: „rengeteg magyar újságcikket találtam, amiből kiderül, hogy nagyjából 1940-ig Neumann rendszeresen járt haza. Gyakran ment különböző konferenciákra Bécsbe, Velencébe, Párizsba, és akkor mindig bérelt egy autót, és eljött Magyarországra, meglátogatta a barátait, a tudós barátait, és együtt lementek például Balatonfüredre. Ezt onnan lehet egyébként tudni, az újságok ezt néha megírták, hogy Neumann János karambolozott. Nagyon sokszor hajtott fának Bécs és Budapest között. Bődületes nagy autókkal járt és elég őrülten vezetett” – mondta Lívia.
A filmben jelentős szerepet kap Neumann lánya, Marina, aki 2025 májusában halt meg. „2023 augusztusában voltunk kint nála, és utána már nem is adott senkinek interjút” – mondta Bertha Lívia. „Amikor forgattunk vele, 90 éves volt, és csodálatos szellemi állapotban volt.”
Neumann volt az egyike annak az 5 magyar tudósnak – „marslakónak” -, aki tanácsadó volt az amerikai kormányban. A sokoldalú tudós jött rá először, hogy számításokkal, méghozzá a csapata által fejlesztett számítógép segítségével nem csak matematikai problémákat, hanem társadalmi és stratégiai kérdéseket is meg lehet oldani. Abban, hogy ezt a nagy cégek és állami szereplők is széleskörűen elfogadták, Neumann-nak hatalmas szerepe volt: „az atombomba kifejlesztésében és a Princeton Egyetemen betöltött szerepe miatt nagy hitele volt a döntéshozóknál. Mindenhol, ahova ment, Neumann azt hirdette, hogy használni kell a számítógépet és hogy az jelenti a jövőt” – mondta ennek kapcsán Bertha Lívia a film vetítése után.
„A legpompásabb emberi elme”, ahogy barátja, Szent-Györgyi Albert hívta Neumannt, nemcsak hogy részt vett – Oppenheimerrel együtt – az első modern értelemben vett számítógép kifejlesztésében, de azt is neki köszönhetjük, hogy nem szabadalmaztatta a technológiát, hanem bárki számára elérhetővé tette a gép terveit. Emiatt a csapatából volt is, aki neheztelt rá.
Neumann-nak tevékeny szerepe volt az amerikai atombomba kifejlesztésében. Érdekesség, hogy ő volt az egyetlen, aki elhagyhatta a Los Alamos-i kutatási területet, mivel más amerikai kormányzati projektekben is részt vett tanácsadóként, amihez kellett a jelenléte. Ehhez kapcsolódik, hogy bár az Oppenheimer című 2024-es filmből kihagyták Neumann János karakterét, talán némi elégtétel lehet, hogy A legpompásabb emberi elme meghívást kapott az augusztusi Oppenheimer Filmfesztiválra, Los Alamosba.
Bertha Lívia idén a Huszárik Zoltán-díjat vehette át a MOZ.GO Magyar Mozgókép Filmfesztiválon.
