Kétszer annyi magyar fedezi fel idén Tiranát, mint tavaly, a Kiwi.com foglalási adatai alapján. Bájosan megférnek egymás mellett itt a színesre festett egykori kommunista épületek, a mecsetek, szobrok és akár a már-már futurisztikusnak számító épületek. Miért érdemes még Tiranában feltölteni a D vitamin raktárunkat? Turisták még nem lepték el, becsületkasszás idegenvezetést is ki lehet fogni, és a repülőjegyárak is elég kedvezőek.
Tirana sokkal népszerűbb úti cél lesz a magyarok körében az év utolsó negyedében, mint egy évvel korábban volt – a Kiwi.com szerint. A repülőjegy ajánlatokat kínáló oldalon november 8-ig leadott foglalások alapján több mint kétszer annyi honfitársunk fedezte fel vagy fedezi fel Albánia fővárosát idén, mint tavaly. Nem véletlen, hiszen mióta elmúlt a kommunizmus, folyamatos fejlődésnek indult. Felújítások is megkezdődtek, de ami igazán szembeötlő, az az, hogy az egykori lepusztult kommunista házakat a szivárvány minden árnyalatára átfestették. A repülőjegyárak pedig igencsak kedvezőek Tiranába Budapestről. Míg a 2024. november 8-ig leadott 1500 kilométernél közelebbi célállomásra szóló repülőjegyek átlagára 46 ezer forint, addig Tiranába átlagosan 37 ezer forintért vehettünk repülőjegyet, de ha nem ragaszkodunk egy pontos utazási dátumhoz, akkor még akár a november, decemberi hónapokban is találunk 15 ezer forint alatti repülőjegyet az albán fővárosba. És mivel Albánia az Egyenlítőhöz közelebb fekszik, mint Magyarország, a télikabátot bátran itthon is hagyhatjuk, ha odautazunk.
Albánia fővárosa, Tirana. Forrás: Kiwi.com
Az albánok nagyon kedvesek, vendégszeretetük még csodálatosabbá teheti az ott tartózkodásunkat. Az ország gasztronómiáját a balkáni és a mediterrán ízvilág jellemzi. Bárhol indíthatjuk a napot egy erős kávéval és a híres balkáni péksüteménnyel, a burekkel. Napközben érdemes megkóstolni nemzeti ínyencségüket, a Tava e Kosit, amely tojásból és húsból készült egytálétel. Az albán konyhában jellemzőek a török kultúrából átvett ételek, így például a baklava is, így ha desszertre vágyunk, együnk egyet és máris összehasonlíthatjuk hazánk török éttermeiben kapható baklaváival.
Albánia fővárosának, Tiranának a főutcáján is megmutatja magát a történelem: a kommunista épületek mellett láthatunk ottomán, olasz stílusú építészeti jegyeket, minareteket és sok-sok köztéri szobrot. Nézzük, miket ne hagyjunk ki semmiképp, ha idelátogatunk.
Skanderbeg tér
Tirana főtere építészetileg sokszínű, maga a zöld terület pedig olyannyira új, hogy 2016-ban még egy hatalmas körforgalom volt a helyén. Érdemes itt kezdeni az ismerkedést Albánia fővárosával, hiszen sok kihagyhatatlan nevezetesség található itt. A Nemzeti Történeti Múzeum tökéletesen beleillik Tirana bájos posztszocialista stílusába, a múzeum falán a győzedelmeskedő partizánokról látható freskó. A tér déli részén az albánok nemzeti hőse, Szkander bég szobra kémleli lóháton a turistákat. A tér róla kapta a nevét. Itt áll az óratorony mellett az Ethem bégről elnevezett mecset, amelyben kivételesen freskók borítják a falakat. A tér közelében található a Bunk’Art2, amelyről részletesebben írunk később.
A tér kiváló eligazodási pontként is szolgálhat városfelfedezésünk során, hiszen a nagy sugárutak kiindulópontja. Emellett innen indulnak 2,5 órás angol nyelvű ún. becsületkasszás városnéző túrák is helyi idegenvezetőkkel.
Tiranai piramis (Piramida)
Szkander bég szobrától kényelmes 10 perces sétával érhetünk el az 1988-ban Enver Hodzsa emlékére épített hatalmas fehér építményhez. Enver Hodzsa 1941 és 1985 között diktátorként irányította az országot, szélsőségesen kommunista nézeteket vallott. Az intézményt 1991-ben bezárták, majd később rádióállomás, szórakozóhely, konferenciahelyszín és NATO bázis is volt.
A piramis életében a fordulatot a holland MVRDV építésziroda hozta el, aki a helyi IRI Architecture-rel együttműködve felújította. Az épület ekkor kapott lépcsőket a tetőhöz, így meg is mászhatjuk a betonépítményt, amely egykor a kommunista állam legdrágább épülete volt. A diktatúrát dicsőítő szimbólumok közül csak pár részletet tartottak meg a kommunizmus áldozatainak emlékére. A felújítás előtt a fiatalok gyakran csúszdáztak itt, a tervezők a tető egy részén meghagyták ennek a lehetőségét. A romszerűséget szerették volna hangsúlyozni azzal, hogy megnyitották a piramist és színes dobozokat helyeztek el a 11 835 négyzetméteres épületben, felette és körülötte is. Ezek többek közt kávézóként, műhelyként, start-upok irodáiként funkcionálnak, de fiatalok is tanulhatnak itt például robotikáról, animációról. Ráadásul a teraszáról gyönyörű a naplemente.
Blloku negyed
A tiranai éjszakai élet ma egyik legpezsgőbb helyszínét, a Blloku negyedet a kommunizmus idején teljesen elszigetelték. Most pedig, ha jó kávézót, koktélbárt, éttermet keresünk, a negyedben biztosan találunk ízlésünknek megfelelőt. Megnézhetjük itt Enver Hodzsa villáját és még egy részletet a berlini falból is.
Bunk’Art múzeumok
Enver Hodzsa rettegett egy esetleges háborútól, így országszerte többszázezer bunkert építtetett az elit számára. Bunk’Art néven az egykori hidegháborús bunkerek közül megtekinthető kettő. A komor és sötét múzeumok folyosóin érezhető, hogy az intézmény szomorú témát dolgoz fel, amely egykor az ország életének szerves részét képezte. A már említett Skanderbeg térnél található Bunk’Art2 egy 24 szobás komplexum, amely a kormányzati épületeket köti össze a föld alatt. Egy jóval nagyobb, ötszintes, 106 szobás, mozival is rendelkező bunker felfedezéséhez a városon kívülre kell utaznunk, hiszen egy Tiranától 3 kilométerre található hegy gyomrába építették 1972 és 1978 között. A Bunk’Art1-et az albán kormány 2014-ben nyitotta meg, múzeum és művészeti kiállítási tér gyanánt.
Dajti-hegy Nemzeti Park
És ha már elhagytuk a várost, menjünk fel a helyiek körében is népszerű Dajti-hegyre drótkötélpályán (Dajti Ekspres). Itt elcsendesedhetünk, sportolhatunk, sétálhatunk a természetben, és a panoráma sem utolsó. A hamisíthatatlan piknik-hangulat és a friss levegő garantált. A spórolós megoldás az, ha a helyi tömegközlekedéssel megyünk fel a hegyre.
Forrás: Kiwi.com
