Madeirára immár közvetlen járattal is el lehet jutni, így az örök tavasz szigetére egyre több magyar jut el. Nekik jó tudni, hogy ha rossz helyre tévednek, januártól 500 eurót kell fizetniük.
2300 éves, többé-kevésbé épen maradt textilt találni mindig tudományos szenzáció - hát még ha az a világtörténelem egyik leghíresebb, legnagyobb alakjáé volt. Ha pedig egy ennél is nagyobb titok kerül napvilágra, az még érdekesebb.
Egy újságíró kolléga nem is olyan rég a világ legabszurdabb turistalátványosságának nevezte Bámijánt - mondván, amiért mennénk, az már 23 éve nincs ott. Ez igaz, de Bámiján ennek ellenére, vagy éppen ezért olyan hely, ahová mindenképpen el kell menni.
Az úgynevezett Kincsesház Petra - sőt egész Jordánia - legismertebb, ikonikus helyszíne. Mégis megdöbbentően keveset tudunk történetéről. Titkait most amerikai régészek kezdik megfejteni.
Bár sokan nem tudják, a világ legnagyobb piramismezői nem Egyiptomban, hanem Szudánban találhatók - ahonnan a "fekete fáraók" származtak. Ezeket a piramisokat sosem látogatták turisták tömegei, ahogy a Szudáni Nemzeti Múzeum kincseit sem. Most pedig lehet, hogy örökre elvész, amit ott őriztek.
Európai fejjel nehéz felmérni a kínai belföldi turizmus méreteit - azt, ami nálunk rémes túlturizmusnak éreznénk, az ott egy átlagos szerda reggel. De ott nem tüntetnek és tiltakoznak - hanem kezelik a tömeget. Erre kiváló példa a Jiuzhai-völgy.
"Egyáltalán minek mentetek oda?" Ez a kérdés sokakban felmerült akár a kedves olvasók közül is Afganisztánnal kapcoslatban, és szeretnék mindenkit megnyugtatni, nem, nem katasztrófaturisták voltunk, és nem a nyomorpornó érdekelt minket.
Azt hiszem, ezután a nyár után már ép gondolkodású ember nem kételkedik a klímaváltozásban. Ez pedig - ha lefogadjuk, és adaptálódunk - alaposan át fogja írni az utazási szokásainkat is. Mi már idén is Északnak indultunk nyaralni - és nagyon is jól tettük.
Ezt a harminc centis műalkotást 40 ezer évvel ezelőtt faragták és már a fellelésének körülményei is azt sugallják, hogy vallási célra készült.
Az olaszországi Cinque Terre legromantikusabb útvonala 12 éve volt lezárva, de az új biztonsági intézkedéseknek köszönhetően újra megnyílt a látogatók előtt.
Lezárult a Világörökségi Bizottság ülésének érdemi része, már csak a post conference toursok vannak hátra. Így aztán éppen ideje, hogy egy gyors értékelést írjunk arról, ki mit ért el - és mit nem - idén a világörökségi rendszerben.
A király halálakor feláldozzák szolgáit, hogy legyen, aki szolgálja a túlvilágon is. A gondolat, bizonyos értelmezési keretek között logikusnak hat, de valljuk meg, ilyen gyakorlatot azért leginkább az ókorból ismerünk - ha megkérdeznénk a nagyérdeműt, mikor is volt az utolsó ilyen szertartás, gyanítom a legtöbben Kr.e. több ezerre saccolnánk. A valóságban - ezt már bizonyítani is tudjuk - sokkal közelebb vagyunk hozzá, 1858-ban történt.
Kísérletképp december 5-től a Vueling spanyol fapados légitársaság közvetlen járatot indít Budapest és Bilbao között. A legolcsóbb jegy oda vissza mintegy 150 euró lesz. Szóval, aki akar, hamarosan mehet Bilbaoba. De miért tenné? Mondjuk mert Bilbao jó hely.
Június elején néhány napot Magyarországon töltött a lösani élelmiszerdelegáció, hogy népszerűsítsék a régiójuk termékeit és magyar intézményekkel és helyi kínai kereskedőkkel folytassanak tárgyalásokat a jövendőbeli együttműködések reményében.
Be kell vallanom, nem láttam a címben hivatkozott opus egyetlen részét sem. Általában nem szoktam ilyen filmeket nézni, és amit hallottam róla nem győzött meg. Most viszont már nem is kell - ami érdekes lehetett, azt láttam belőle, amit nem Saint Vincenten, az Dominicán.
Törökország - szinte egyedülálló módon világon - megtöri azt a szokást, hogy a régészeti lelőhelyeket csak nappal lehet látogatni.
