Van egy kamera, ami éjszakánként százezer galaxist fotóz le, miközben mi csak bekapcsoljuk a telefonunkat. Ez nem sci-fi: a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium a világ legnagyobb égboltfelmérő kamerájával most új korszakot nyit a csillagászatban. A projektben magyar kutatók is kulcsszerepet kapnak.
A Rubin Obszervatórium égisze alatt induló LSST-program (Legacy Survey of Space and Time – A tér és idő időtálló felmérése) célja, hogy tíz éven keresztül, minden éjszaka újra és újra „lefilmezze” a teljes déli égboltot. A felvételek nemcsak a csillagok változásait, szupernóvarobbanásokat, vagy új kisbolygókat rögzítenek majd, de segítenek megérteni a sötét anyag és a sötét energia természetét is.
A Rubin Obszervatórium 8,4 méteres tükörátmérőjű távcsövét Charles Simonyiról nevezték el. A magyar származású szoftverfejlesztő már kétszer járt az űrben és az ő támogatásával építették meg 2680 méteres tengerszint feletti magasságban, Chilében. A világ legnagyobb digitális kamerája 3200 megapixeles – ez 400 darab 4K-s (vagy ultra-HD) kijelzőnek felel meg. Egyetlen felvétellel 49 teleholdnyi égterületet képes rögzíteni, és éjszakánként 10 millió riasztást küld az égen észlelt változásokról – mindezt 60 másodpercen belül, teljesen nyilvánosan.
A tízéves égboltfelmérés végére körülbelül 500 petabájt adat gyűlik össze – ez minden korábbinál részletesebb galaxis- és csillagtérképet eredményez. Az LSST 20 terabájt adatot rögzít éjszakánként, míg a Hubble csak 2 gigabájtot, a James Webb 57-et. Az így készült hat színcsatornás time-lapse videók nemcsak tudományos, de vizuálisan is lenyűgöző anyagot szolgáltatnak majd.
A 2016-ban elhunyt Vera Rubin, a sötét anyag egyik felfedezője után elnevezett obszervatórium négy nagy területen hozhat áttörést: a sötét univerzum megértésében, a Tejútrendszer feltérképezésében, a gyorsan változó asztrofizikai események (mint szupernóvák) vizsgálatában, valamint a Naprendszer kis égitestjeinek, például potenciálisan veszélyes kisbolygóknak és üstökösöknek az észlelésében.
A projekt nemzetközi: mintegy 4000 kutató és mérnök vesz részt benne világszerte – köztük több magyar intézmény szakemberei is. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézete és a szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium kutatói például in-kind, vagyis szolgáltatással történő hozzájárulásért cserébe férhetnek hozzá az óriási adathalmazhoz.
A magyar szakemberek szoftverfejlesztéssel, mesterséges intelligencián alapuló csillagosztályozással, halvány üstökösök és kisbolygók észlelésével, valamint galaxiskatalógusok összeállításával segítik a projektet. Cserébe galaktikus archeológiával, kozmológiával és asztrofizikai tranziensekkel kapcsolatos kutatásokban vehetnek részt.
A Rubin Obszervatórium első éles felvételeit az Egyesült Államokban, magyar idő szerint június 24-én mutatták be. Az erről szóló magyar nyelvű élő adás, szakértői kommentárral, már visszanézhető a YouTube-on – és ahogy a projekt is ígéri, ezek a képek valóban „a tér és az idő történetét” mesélik el nekünk.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.
Borítókép: Vera C. Rubin Obszervatórium és a Tejútrendszer csillagai, 2022. február 16. Forrás: Rubin Observatory/NSF/AURA/B. Quint / Wikimedia Commons
