Céljuk egyebek mellett, hogy hidat képezzenek a romák és nem romák között, valamint hogy megismerhessék az emberek – romák és nem romák egyaránt – a minőségi roma művészetet. A budapesti Ferenciek terén található Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria művészeti vezetőjével, Kunhegyesi Ferenccel beszélgetett a Tiéd a Világ.
A galéria 2022-ben Sztojka Attila, akkori roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, jelenleg államtitkár felkérésére alakult meg, és mai napig ö támogatja. „A célunk Szentandrássy István szellemiségének továbbvitele, a roma identitás egészséges létének támogatása, hirdetése, mindezt minőségi formában” – mondja a galéria művészeti vezetője, Kunhegyesi Ferenc. „Nálunk nem a mindenáron belemagyarázós, folklorizált roma művészetet lehet látni. A célunk egy egyetemes gondolkodású kiállítássorozat létrehozása olyan művészekkel, akik nem falak között, kultúrgettóban élnek és nem azért alkotnak, hogy kényszerbizonygatással próbálják meg lenyomni magukat a többségi társadalmon.”
A galéria névadójáról
Szentandrássy István egy vidéki nevelőintézetből 14 évesen jött fel Budapestre. Különböző munkákból tartotta el magát, szabadidejében pedig verseket, drámákat írt és rajzolt, később festeni kezdett. Egyszer meglátogatott egy dunántúli faluban, Csapiban rendezett cigány olvasótábort. Itt találkozott Choli Daróczi József cigányul és magyarul író költő-műfordító tanárral, és az első magyarországi hivatásos cigány festőművésszel, Péli Tamással. Szentandrássy István 62 évesen, 2020-ban halt meg. Képeiből több kiállítást is rendeztek országszerte és határon túl is, ám ez az első intézmény, a Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria, amely 2022 óta a nevét viseli. A festőművész 1995-ben Pro Urbe Budapest díjat, 1999-ben a Kisebbségekért díjat vehette át, 2012-ben pedig megkapta a Kossuth-díjat a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos színvilággal ábrázoló műveiért, a hazai cigány kultúra megőrzésében és széles körű megismertetésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, példaértékű művészetéért.
„Ehhez persze kell a befogadó nyitottsága is” – teszi hozzá Kunhegyesi. A galéria létrehozásának alapgondolata az volt, hogy nagyon sok olyan roma magyar képzőművész van, aki az európaiságot és maga is a nyitottságot képviseli, magas szinten. Ez a mai napig vezérelv a galéria kiállításainak szervezésében.

A földszinten lévő műveket meg is lehet vásárolni, Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria
A kétszintes belvárosi épületben több helyiségben állandó kiállítások vannak. A kávézóban kortárs roma művészek alkotásait találjuk. Az emeleten Szentandrássy István hagyatékából láthatunk tárgyakat, például a műterme bútorait, valamint néhány alkotását. Ezen a szinten emellett kéthavonta váltakozik az időszaki kiállítás tárlata.
Kunhegyesi Ferenc a nyitás óta eltelt mintegy három évből leginkább azokra a momentumokra büszke, amikor párbeszédek indultak el egy-egy kiállítás kapcsán. Náluk a kiállításokat egyfajta összművészeti eseménynek kell elképzelni. Szokás szerint kiállításmegnyitóval kezdődik: ezen általában társművészek és színészek is megjelennek, előadnak és a versek és próza mellett megjelenik a zene is, egy koncert formájában. „A zene nem csak a cigány folklór képében jelenik meg: teret adunk a jazz zenének is, ugyanis nem szabad elfelejtenünk, hogy nagyszerű roma származású magyar jazz zenészeink vannak, akik világszínvonalon játszanak” – mondta Kunhegyesi.

A névadó személyes tárgyai is ki vannak állítva a műterméből, Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria
Szintén egy kiállításhoz hűen, vannak tárlatvezetések is. Ám ami talán kevésbé megszokott, hogy a kiállításhoz kapcsolódó pódiumbeszélgetéseket is szerveznek, amelyen megjelenik az aktuális képzőművész munkássága, filozófiája. Ezekkel a programokkal is az a fő céljuk, hogy minél szélesebb körben megismertessék ezeket a roma művészeket a társadalommal. Összefoglaló videók a korábbi programokról a honlapon találhatók.
A művészeti vezető ennek kapcsán azt mondta: „A többségi társadalomnak van egy idealizált romantikus képe a roma társadalomról, de ez nem a valóság. Az eseményeink ezen hivatottak változtatni. Éppen annyira fontos, hogy ezek a művészek eljussanak a vidéki romákhoz és nem romákhoz is.”
A Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria egyértelműen hiánypótló. Kunhegyesi még mindössze két, kifejezetten a roma kultúrát képviselő galériát tud felsorolni. Ráadásul, ahogy kiemeli, mind a Bura Galéria, mind pedig a Péli Tamás Múzeum a fővárosban található, ahogy az ő galériájuk is. „Vidéken is szükség lenne ilyen intézményekre” – mondta Kunhegyesi. „ha egy nemzet nem ismeri a sajátjának a nagyjait – a kulturális nagyköveteket – akkor könnyen el tudja veszíteni a gyökereit. A többségi társadalom is a nemzeti nagyjaira épül, azokra amikre és akikre büszke lehet. Fontos lenne megismernünk egymást, nyitottsággal és tisztasággal.”
Ezért is szervez Kunhegyesi Ferenc például az egyik kistelepülésen saját kiállítást, amelynek lebonyolításában a galéria is részt vesz. A július közepén nyíló tárlattal egy sorozatot kívánnak elindítani, aminek célja, hogy a minőségi roma képzőművészetet elvigyék vidékre is.
Arra a kérdésemre, hogy milyen összetételűek az érdeklődők, Kunhegyesi azt mondta, „nyitott emberekkel találkozunk. Nagyon vegyes a közönség. Nem csak romák, magyarok is jönnek. Kialakult már egy törzslátogatói körünk is. Sokszor pedig a kiállított művész hozza magával a saját rajongóit.”
Kunhegyesi Ferenc
Táncos, grafikus és festő. 1970-ben született Kiskőrösön. Szentandrássy István a mestere volt, tőle tanult rajzolni és különböző festési technikákat. Képein legtöbbször portrék jelennek meg, illetve régi korok keleti figurái. Művészetterápiákat tart hátrányos helyzetű gyerekeknek. Korábban az Aroma Rádió főszerkesztője, és a C-Rádió szerkesztő-riportere volt. Több dokumentumfilm és oktatófilm fűződik a nevéhez. Saját kiállításai rendszeresen nyílnak országszerte és a Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria kiállításainak szervezéséért is felel, művészeti vezetőként.
A galéria kávézója egyfajta találkozóhely. A kiállítás látogatásától függetlenül bemehet bárki. Sokszor össze lehet itt futni művészekkel is. A kávé mellett pedig roma kultúrával kapcsolatos könyveket is fogyaszthatunk, helyben. Kunhegyesi szerint minél több, ehhez hasonló fórumra lenne szükség, ahol kapcsolódni tudnak az emberek, romák és nem romák egyaránt.

A földszinten kávézás mellett a roma kultúrával kapcsolatos könyveket lapozgathatunk, Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria
Egy befogadó intézményről van szó, tehát bárki szervezhet oda kulturális eseményt, akinek egyezik a szellemisége Szentandrássy-éval, Volt már a galériában roma népzenét ünneplő koncert és magyar képzőművész könyvbemutatója is. „Bárkit fogadunk, aki úgy gondolja, hogy perifériára szorult és nincs lehetősége megmutatnia magát. Ma már nincs annyi kiállítási lehetőség, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt” – mondta a Kunhegyesi Ferenc.
„A fő profilunk a képzőművészeti kiállítótér, de ezen kívül ide olyan rendezvények is jöhetnek, amik más galériában nem kaphatnának helyet. Egy múzeumban általában csöndben kell lenni, nálunk ennek az ellenkezője igaz. Itt létrejön egyfajta közvetlenebb együttlét is. Nem csak a száraz, szakmai előadást kapja meg a látogató. Úgy vélem, itt őszinte találkozások történnek” – mondta a művészeti vezető.
Augusztus 15-ig látható a jelenlegi időszaki kiállítás a galériában. Címe: „Elmondom hát mindenkinek…” Új generáció. A kiállítási anyagot Kunhegyesi Ferenc állította össze, ahogy fogalmazott, „többéves szakmai barátságok révén”, hét fiatal alkotó műveiből. „Ennyi év után megérdemlik, hogy megjelenjenek a galériában. Cél az ő esetükben is, hogy minél nagyobb hírnevet, elismertséget kapjanak a kiállítás révén.”

„Elmondom hát mindenkinek…” Új generáció című időszaki kiállítás, Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria
A következő időszaki kiállításon Szolnoki Csanya Zsolt festményeit láthatjuk. A roma származású magyar költő néhány évvel ezelőtt kezdett el festeni. „Ennek megvan a helye. Hiszen ha valaki jó költő, akkor az látja a színeket is” – mondta róla Kunhegyesi. „Nagyon nagy önismerettel kell rendelkezni ahhoz, hogy alkossunk és Szolnoki Csanya Zsolt teljesen tudatosan megtalálta az útját. Különleges művész, alkotó, cigány ember.”
Az évet pedig Balázs János, cigány festő és Tóth Menyhért, Kossuth-díjas magyar festő közös kiállításával zárja a Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria. Balázs János autodidakta képzőművész volt, a salgótarjáni cigánytelepen élt. Tóth Menyhért pedig paraszt környezetből érkezett és a Képzőművészeti Főiskolán végzett, képzett festő volt. Kunhegyesi Ferenc szerint kettejükben az a közös, hogy mindketten „Diogenészi, önként vállalt szellemi emigrációba vonult szerzetesek, festők. Valamint bár a környezetüktől nem tudtak minőségi visszacsatolást kapni, mégis megtartották a művészetükbe vetett hitüket”. Azáltal, hogy egy roma és egy nem roma származású művész közös kiállítását szervezi meg, Kunhegyesi célja, hogy bemutassa, vannak kulturális különbségeink, de nagyon sok közös pont is van a két társadalmi csoport között. Kunhegyesi Ferenc arról beszélt: „Teljesen mindegy, hogy milyen származású az ember. A lényeg az, hogy emberek vagyunk ‘egy száguldó űrhajón’, aminek a neve Föld, és meg tudjuk élni ugyanazokat a történeteket, amit a másik ember.”
A galériában várnak mindenkit sok szeretettel a Budapest V. kerületében található Irányi utca 20-ba.
Borítókép: „Elmondom hát mindenkinek…” Új generáció című időszaki kiállítás, Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria