Egyszer az életben látni kell az északi fényt – és idén erre jóval nagyobb esélyünk lesz, mint máskor. És talán nem is kell olyan messzire menni érte.
Az északi fény 2024 végén egyre gyakrabban táncolt Európa egén, és a szokásosnál jóval délebbre is megjelent. A naptevékenység csúcsának köszönhetően az égi jelenség 2025-ben is különösen aktív lesz. A most induló év tehát remek alkalom arra, hogy sarki fényt kereső utazást foglaljon olyan távoli célpontokra, mint Izland vagy Norvégia csúcsa. Ha pedig nem tud elutazni, a jó hír az, hogy a varázslatos látvány sokkal közelebb is megjelenik majd.
Az általában északi fénynek nevezett élénk vörös, zöld és magenta színű szalagokat a Napból érkező részecskék – az úgynevezett napszél – és a bolygó légkörének kölcsönhatása okozza. Amikor ezek a részecskék elérik a Földet, bolygónk mágneses mezeje a sarkvidékek felé irányítja azokat. Ez azt jelenti, hogy az északi féltekén a jelenség jellemzően csak az északi sarkkör felett látható. 2023 novemberében viszont az éjszakai égbolt Dél-Angliától Szlovéniáig magenta színben ragyogott a szokatlanul erős sarki fénynek köszönhetően. A napfizikusok az eseményt megelőző napon egy nagy kitörést figyeltek meg a Nap felszínén, ezért a következő napokra a geomágneses aktivitás kiugrását jelezték előre. A sarki fények általában egy sávban, az úgynevezett gyűrűben (egy körülbelül 3000 kilométer átmérőjű gyűrű) jelennek meg, amelynek középpontjában a mágneses pólus áll – magyarázta a brit Met Office. Egy koronális tömegkitörés (CME) – a Nap légkörének legkülső rétegéből kilépő plazma és mágneses mező – érkezése viszont ennek a gyűrűnek a kitágulását okozhatja. Ez a sarki fényt alacsonyabb szélességi körökre hozza – ami azt jelenti, hogy a fények az Egyesült Királyságban és délebbre Európában is láthatóak, ahogy ez 2023-ban is történt. A szenzációs színskálával megvilágított éteri eget egészen az olaszországi Pugliáig és a görögországi Közép-Macedóniáig megörökítették a fotósok, itthon is számos szenzációs kép készült. A fény színei, amit látunk, attól függnek, hogy milyen gázmolekulákat találnak el és hol vannak a légkörben – magyarázza a Met, mivel különböző hullámhosszú fényként különböző mennyiségű energia szabadul fel. Az oxigén zöld fényt bocsát ki, amikor a Föld felett 100 kilométer magasságban találják el, de 160-320 kilométer magasságban már teljesen vörös sarki fényt produkál – ami ritka látvány. A nitrogén hatására az égbolt kék színben ragyog, amikor azonban a légkörben magasabban van, a ragyogás lila árnyalatú.
Ha lemaradt az északi fényről otthon vagy nyaralás közben 2024-ben, ne essen kétségbe. Idén a szokásosnál is nagyobb az esélye annak, hogy láthatja majd, különösen a márciusi és az októberi napéjegyenlőség környékén. Ez azért van, mert a Nap ilyenkor egyre aktívabbá válik, ami fényesebb sarki fényt eredményez. Az aktívabb Nap nem ad okot aggodalomra, hanem egyszerűen annak köszönhető, hogy a csillag éppen a „napciklusában” van. Így az északi fény jelenleg erősebbnek tűnik, mint legalább egy évtizede, ami tökéletes alkalom arra, hogy lefoglaljuk a bakancslistás utat északra, hogy teljes pompájában láthassuk. A sarki fény megtapasztalásának legfontosabb feltételei a tiszta égbolt és a minimális fényszennyezés. Finnország lappföldi régiója továbbra is az egyik legjobb hely, a norvégiai Tromsø, a svédországi Abisko és az izlandi Thingvellir Nemzeti Park mellett – ahol más természeti csodák, például vulkánok, gejzírek és forró források közelében is lehetünk. A Wild Sweden utazási weboldal a Jokkmokkot ajánlja, ahol az égi látványosságokat a szamii kultúra és hagyományok megismerésével kombinálhatjuk, ráadásul egy kicsit csendesebb, mint Abisko. Mivel a Nap a naptevékenység különösen intenzív szakaszában van, a sarkkörtől délebbre is megjelentek a napkitörések, így az északi fényjelenségek jobban láthatók olyan országokban, mint az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország. Az éjszakai csodákért keresse fel a legközelebbi Nemzetközi Sötét Égbolt Parkot – ezt a címet világszerte olyan védett területeknek ítélik oda, amelyek megóvják és védik az éjszakai égboltot a mesterséges fényszennyezéstől.
