Mit jelent valójában az inkluzív, azaz bevonó önkéntesség a gyakorlatban? Hogyan lehet elérni, hogy fogyatékossággal élő fiatalok ne pusztán „résztvevői”, hanem aktív alakítói legyenek közösségi folyamatoknak? Ezekre a kérdésekre keresett kézzelfogható válaszokat a Be a Volunteer! – Légy önkéntes! című nemzetközi Erasmus+ projekt, amely 2024 januárjától 2026 januárjáig zajlott, és projektzáró eseményét az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán tartották január végén.
Solymoskövi Luca, projektvezető a Be a Volunteer projektzáró eseményén az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon 2026. január 30-án
A projekt szakmai vezetője, Solymoskövi Luca szerint már az elején fontos volt tisztázni, hogy ez az Erasmus+ együttműködés nem a klasszikus értelemben vett egyetemi mobilitási program.
„Az Erasmust általában az egyetemi mobilitási programokból ismerik az emberek, de van egy olyan része is, ami alapvetően arra ad támogatást, hogy civil szervezetek szakmai együttműködéseket hozzanak létre” – fogalmazott.
A Be a Volunteer! egy ifjúsági stratégiai partnerség volt, amelyben öt ország civil szervezetei dolgoztak együtt: Olaszországból a Diversamente ODV, Spanyolországból a COCEMFE Sevilla, Észak-Macedóniából az Ischekor, Bulgáriából a VVI Foundation, valamint Magyarországról a Nem Adom Fel Alapítvány. A cél közös volt, de az eszközök és tapasztalatok eltérőek.
„Alapvetően informális tanulási módszerekkel szoktunk dolgozni ezekben a programokban. Ez egy elvárás is, hogy ne frontális előadásokat tartsunk, hanem tanuljunk egymástól” – magyarázta Solymoskövi Luca.
A partnerszervezetek mindegyike fogyatékossággal élő fiatalokkal dolgozik, de eltérő fókuszokkal. Ez a különbözőség vált a közös tanulás egyik legfontosabb erőforrásává.
„Az olasz szervezet alapvetően autizmussal élőkkel foglalkozik, a spanyolok inkább mozgássérültekkel. Mi, a Nem Adom Fel Alapítványnál sokkal heterogénebb közösséggel dolgozunk. Nekünk azt volt jó hallani a programban, hogy egy-egy ilyen specifikusságra fókuszálva mire kell figyelni az önkéntesség során” – mondta.
A projekt egyik kulcseleme a Tihanyban megvalósult nemzetközi felkészítő tréning volt, ahol ötven fogyatékossággal élő fiatal és húsz segítő vett részt. Ez egyfajta önismereti és orientációs utazás volt a résztvevőknek: a résztvevők saját képességeikre, érdeklődésükre és motivációikra reflektáltak, mielőtt helyszínt kerestek volna számukra az önkénteskedéshez.
„A tihanyi program fő fókusza az volt a résztvevők számára, hogy ki vagyok én, mint önkéntes, mi az, ami engem érdekel, kinek tudok segíteni, mi az, amiből tudok adni” – hangsúlyozta a projekt vezetője.
Ennek eredményeként születtek meg azok az egyedi önkéntes utak, amelyek a projekt legerősebb történeteivé váltak.
Papp Szabolcs, a Nem Adom Fel Alapítvány szóvivője a Be a Volunteer projektzáró eseményén az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon 2026. január 30-án. Fotó: Nem Adom Fel Alapítvány
Az egyik önkéntes, Réka számára az állatokkal való munka volt a legerősebb motiváció. Így került a Rex Állatotthonba, ahol strukturált támogatással tudott bekapcsolódni a mindennapi feladatokba.
Tamás esetében a technika és a zene jelentette az utat: „Ő egy fogyatékosokból álló színházi társulatnál hangmérnökösködik. Kivágja a hanganyagokat, gyűjti a háttérhangokat, az előadás alatt bejátssza például a vízcsobogást, igazi hangmérnőki előkészítő és megvalósító munkát végez.” – mesélte Solymoskövi Luca.
Egy másik résztvevő kizárólag gyerekekkel szeretett volna dolgozni – így jutott el a Vakok Iskolájába. A közösségi jelenlétben teljes értékű résztvevőként tudott működni a fogyatékossága ellenére is.
„Ez mindig egy nagyon személyes, egyedi helyzet a fogyatékossággal élők számára. A kérdés nem az, hogy megcsináljuk-e helyette, hanem az, hogy milyen támogatásra van szüksége ahhoz, hogy ő maga legyen jelen és bevonódhasson a programba, tevékenységekbe” – fogalmazott Luca.
Dr. Bárány Anikó, a Belügyminisztérium Rehabilitációs Főosztályának főosztályvezetője, Szente Attila, a Szent Egyed közösség mentora, Bánpataki Dóra, a Magyar Természettudományi Múzeum osztályvezetője és kulturális menedzsere és Solymoskövi Luca, projektvezető a Be a Volunteer projektzáró eseményén az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon 2026. január 30-án
A projekt során világossá vált, hogy az inkluzív, bevonó önkéntesség nem „jó szándékú gesztus”, hanem tudatos szervezést, mentorálást és folyamatos reflexiót igényel.
„El kell kísérni, ott kell lenni, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne teljesen jelen személyiségként” – hangsúlyozta a projekt vezetője.
Erre jó példa volt egy spanyol mozgássérült önkéntes lány esete is, aki csak úgy tudott részt venni az egyik tréning alkalmával szervezett önkéntes programon, hogy valaki tolta a kerekesszékét.
„Az olasz Caritas szervezetnél voltunk »próba« önkénteskedni a nemzetközi csapatunkkal a projekt során, és az ételosztásban vettünk részt. Ana egy fiatal spanyol lány, bénultságot okozó betegsége van, aki csak úgy tudott részt venni, hogy a személyi segítője tolta a kerekesszékét. De ettől ő még ott volt jelen, mély hatással volt a környezetére, a kisugárzásával, mosolyával csak éppen szüksége volt valakire, aki ebben segíti” – mondta Luca.
A Be a Volunteer! projekt nemcsak egyéni történeteket hagyott maga után, hanem kézzelfogható szakmai eredményeket is. Elkészült egy nemzetközi jógyakorlat-gyűjtemény, valamint egy önkéntesfelkészítő tréninganyag, amely az önismereti és orientációs módszereket foglalja össze.
A Jó gyakorlatok kézikönyve a Be a Volunteer! projektzáró eseményén az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon 2026. január 30-án
„Mindig szükség van keretekre és tapasztalatok összegyűjtésére, hogy legyen mihez nyúlni, ha valaki inkluzív önkéntes programot szeretne indítani” – emelte ki a projekt vezetője.
A projekt formálisan lezárult, de a folyamat nem ért véget: „Akiket bevontunk, nagyon motiváltak abban, hogy folytassák. A projekt során bevont önkéntesnek legalább a fele biztosan folytatja azt a munkát, amit elkezdett” – mondta Solymoskövi Luca.
A cél hosszabb távon egyértelmű: hogy a bevonó önkéntesség ne kivétel, hanem természetes gyakorlat legyen.
Mert – ahogy a projekt egyik legfontosabb tanulsága is megfogalmazza – mindenkinek van mit adnia.
Borítókép: Csoportkép a projektmegvalósító európai együttműködésben résztvevő szervezetekről. Fotó: Nem Adom Fel Alapítvány
