A Színész, hogy próbára tegye felesége, a Színésznő szerelmét, beöltözik testőrnek, hogy elcsábítsa a nőt – aki elképzelése szerint, ha enged a csábításnak, akkor az a baj, ha pedig nem enged, akkor az. Molnár Ferenc darabját, A testőrt szeptember 13-án mutatták be a Centrál Színház nagyszínpadán. Az eredeti tervek szerint az előadást nyáron játszották volna először a Szigliget Várudvarban, ám a bemutatót az eredetileg a Színésznőt alakító Balsai Móni betegsége miatt le kellett mondani. Így szerepére Ágoston Katalin ugrott be. Azóta Balsai bejelentette, hogy távozik a Centrál Színházból és szabadúszóként folytatja, így ebben a darabban nem láthatjuk majd őt.
Két héttel a színésznő bejelentése előtt A testőr rendezőjével, Ujj Mészáros Károllyal beszélgetett a Tiéd a Világ. Olvasd el rövid interjúnkat és nézd meg a darabot a Centrál Színházban!
Ágoston Katalin és Györgyi Anna A testőr című darabban. Fotó: Horváth Judit / Centrál Színház
Úgy képzelem, hogy Molnár Ferenc-darabot rendezni hálás feladat: nagyon jó a szövege, a története, és ehhez társulnak a zseniális színészek is. Milyen volt ez a munka?
Ujj Mészáros Károly: Igazából nagy kihívás is Molnár-darabot rendezni. Másrészt én megtiszteltetésnek is vettem. Harmadrészt pedig azt gondolom, hogy A testőr Molnár Ferenc egyik legnehezebb darabja: mindenki mást játszik, próbál máshogy viselkedni, mint amit érez – vagy egy szerepbe bújva, mint testőr, vagy mint feleség, felülviselkedve mindent. A közöttük lévő szituációk úgy épülnek fel, mint egy óraszerkezet, ezért a színészeknek nagyon pontosnak kell lenni ezekben a jelenetekben, amik szerintem a darab lelkét adják.
Kaszás Gergő, Ágoston Katalin és Schmied Zoltán A testőr című darabban. Fotó: Horváth Judit / Centrál Színház
Mi az oka annak, hogy az eredetihez képest egy későbbi korba helyezted a darabot?
Ez egy 1910-es a darab. Ám a Játék a kastélyban is ekkor játszódik, és ez szintén műsoron van a Centrál Színházban. Szerettem volna, hogy A testőr kicsit másmilyen legyen, mint a másik Molnár-darab. Előre ugrottunk jó tíz évet az időben, a dzsessz és az art deco korába [a nagyszerű díszletekért Bagossy Levente felel – a szerk.]. Ezzel párhuzamosan az eredeti darabhoz képest tompítottuk a monarchiára utaló részleteket. A helyzet így is működik, viszont így az egész világa talán kicsit megkapóbb, csillogóbb, mintha az eredeti, nagy uszályos, fűzős környezetbe helyeztük volna.
Ha már egyébként is eltoltad a korszakot, miért nem a mai világba tetted a művet?
Szerintem az egy nagyon jó trip, szóval nagyon jól esik a nézőnek, belecsöppenni egy más korba, a mai Magyarországról. Ugyanakkor a darab nagyon is érvényes és szerintem soha ki nem kopó alapvető emberi helyzetről, problémáról szól: hogy egyáltalán tudnak-e működni a hosszabb távú kapcsolatok, mitől lesznek egymás számára izgalmasak a felek egy férfi-nő kapcsolatban, hogyan keltsük fel újra a vágyat. Ezek a kérdések a darab keletkezésekor is foglalkoztatták az embereket, ahogy most is és még egy jó darabig fogják őket foglalkoztatni. És hogyha még szórakozni is tudunk ezen – akár eszünkbe juthatnak a saját hülyeségeink is -, akkor ez jól tud működni.
Ágoston Katalin és Schmied Zoltán A testőr című darabban. Fotó: Horváth Judit / Centrál Színház
Balsai Móni betegsége miatt második szereposztásba nem sokkal a bemutató előtt ugrott be Ágoston Katalin. Lehet tudni, hogy Móni mikor térhet vissza?
Nem tudok még konkrét időpontot mondani. Nyilván a kialakult helyzet ellenére mindannyian belefektetjük azt a munkát ebbe a produkcióba, hogy egy érvényes és klassz előadást lásson a néző, bárkivel is nézi meg. Ez az idő rövidsége miatt nem is egyszerű feladat, de ilyen az élet.
Most a darab úgynevezett fotóspróbája után beszélgetünk. Ez a fajta próba milyen célt szolgál?
A fotóspróba egy „kevésbé belemenős” előadást jelent. Ezután – most este – jön a nyilvános főpróba, ahol a teli nézőtér iszonyú sokat ad ahhoz, hogy a színészek „robbanjanak”. Most arra mentünk, hogy – pont amiről korábban beszéltünk – az óramű pontosságú játékokat gyakoroljuk, hogy aztán amikor az igazi svung – a közönség – ehhez hozzájön, akkor is jól tudjanak működni. Bár a fotóspróba egy könnyedebb előadás, de nyilván mindenki komolyan veszi magát, ám ez egy más karakterű dolog – kattognak a gépek, forog a kamera -, mint amikor tele nézőtér előtt, vagy majd aztán a premieren adjuk elő a darabot.
Borítókép: Ágoston Katalin és Schmied Zoltán A testőr című darabban. Fotó: Horváth Judit / Centrál Színház
