A Tisza-tó fura egy jószág. 1973-ban a Kiskörei Erőmű építésével született meg, és teljesen csak a 90-es évek elején töltődött fel. Vagyis éppen ötven éves, ami természeti jelenségeknél még a csecsemőkor elejének is alig számít. De ez egyáltalán nem látszik rajta. Olyan “ősi” sőt “vad” vízivilága van, hogy azt bármely természetes tó megirigyelhetné.
Ráadásul az ország második legnagyobb tava, nagyvárosok közelségében, mégis, mintha sok száz kilométerre lenne mindentől, annyira elfeledett – ha jól emlékszem, a Magyar Turizmus Rt. múlt évi felmérésére a belföldi utazást tervezők 80%-a választaná a Balatont, és mindössze 2%-a a Tisza-tavat. Mi szembe mentünk a trenddel, egy napra célba vettük Poroszlót. Budapesttől (Füzesabonyig autópályán) jó másfél óra, vagyis érdemes úgy is elindulni, ha aznap estére haza kell érni. (Miskolcról, Debrecenből, Egerből még közelebb van.) A kocsi hátuljába be az úszó- és homokozó felszerelés, jeges üdítő, és házi készítésű pizza. Aztán mehetünk. Az első célterület az Ökocentrum. (Jó tudni, van olyan parkoló, amelyikből egyszerre közelíthető meg kb. egy perc alatt az Ökocentrum és a szabadstrand – 500 forint egy napra, ami a többi kiadáshoz képest jelentéktelen.) Az árak kicsit azért sokkolóak – két felnőtt és három kiskorú majd 12 ezer forint. Ha úgy akarom, 40 euró – néhány hete Franciaországban nem volt olyan nevezetesség, amiért ennyit kellett volna fizetnünk, ott ráadásul általában a gyermekek 14-17 éves korukig ingyen mennek be a látványosságokhoz, itt a két évesért is fizettünk. Ezért a pénzért viszont – ez kétségtelen – jó fél, vagy akár egész napra is elég programot kínálnak.
Az egyik csúcspont a vízisétány. Tulajdonképpen egy pallókra épített tanösvény, ami a mocsaras, vízinövényekkel benőtt területen vezet keresztül. kétségtelenül jó ötlet Poroszlón, hogy a tanösvényt csak hajóval lehet megközelíteni. Valószínűleg lehetett volna még húsz méternyi cölöphidat építeni, de így élményszerűbb, kalandosabb a dolog, hogy van benne kétszer öt percnyi motorcsónakázás. Néhány helyen kedves fiatal lányok magyaráznak a tóról, az ott élő állatokról (ha van kedvük). Számomra a legérdekesebb a sulyom volt – a növény, ami nagyobb részt beborítja a vizet. Megtudtuk, hogy védett, mert ma már csak itt él összefüggő nagy területen Európában, és hogy termése ehető, a Tisza vidékén ették is, nyersen a dióra, sütve a gesztenyére emlékeztet. Lehet belőle mártást, köretet csinálni. (No, vártam is az Ökocentrum éttermében a sulymos specialitásokat, ehelyett a közeli hiperből beszerzett harmadosztályú mélyfagyasztott sültkrumplit meg vagdalthúst osztották aranyáron.)
A séta a nádasban kimondottan szép, számos érdekes pont is van. (Az élvezeti értékből nyilván levont valamennyit a tikkasztó meleg, de hát ez van.) Ami viszont egyértelműen a franciák előnye, és hiányzik a Tisza-tóról, az az, ami az ösvényt, tanösvénnyé tudja tenni.
Hátra van viszont még ekkor a látogatóközpont – amit néhány éve adtak át, 2,2 milliárdos beruházással, sok volt benne az Eu-s pénz is, mint mindenben, ami manapság Magyarországon épül. A föld alatti akváriumban – 750 ezer köbméter, Európában a legnagyobb édesvízi akvárium – mindenféle, a Tiszában honos halakat láthatunk, tényleg igen látványosan, mondjuk úgy, testközelből.A földszinti terráriumokban csak úgy hemzsegnek a siklók, kígyók, gyíkok, a külső kifutókban pedig simogatható kecskétől aranysakálig meg kormoránig mindenféle állat van.Több órát el lehet tölteni velük lazán, különösen, ha a gyerek lelkesedik a halakért, és nem fél a terráriumban bemutatott siklótól. Ma már szinte kötelező tartozék a 3d mozi is. A film pedig tényleg látványos. Kisgyermekes családok számára viszont a legjobb, legötletesebb dolog a külső tutajos játszótér (van egyébként belső játszószoba is, az is kimondottan jó). A gyerekek a tutajozást-kompozást órákig tudják önfeledten élvezni, így a szülők békében üldögélhetnek a környező árnyas padokon. Nagyjából az egyetlen dolog, amivel a tutajozástól sikerül elrángatni a gyereket, a stand ígérete. Ez ügyben csak dicsérni lehet a tervezőt – ahogy az elején is említettük, a szabadstrand kb. 1 percre van az Ökocentrum bejáratától. A szabadstrand maga egyébként a vártnál szintén kellemesebb – ezt elsősorban a hatalmas fáknak köszönheti, amik árnyékot adtak a rémisztő hőségben. Van vízibicikli, és étterem – utóbbi semmivel sem fantáziadúsabb, mint az Ökocentrumban, de legalább friss és elég jó helyi halat kínál, elfogadható áron. (Sulyom itt sincs.)
Borítókép: Eurázsiai vízityúk a Tisza-tavon. Forrás: Frank Paul Silye, Wikimedia Commons
