A régészek egy ősi sírban találták azt a leletet, amely megkérdőjelezi az alfabetikus ábécék eredetével kapcsolatos eddigi elképzeléseket.
Ez az ujjnyi hosszúságú, agyaghengerekbe vésett írás körülbelül Kr.e. 2400-ból származik, körülbelül 500 évvel előzi meg az eddig ismert alfabetikus írásokat.
A legkorábbi ókori egyiptomi hieroglifák körülbelül 5200 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Valamivel régebbi az első ékírásos szöveg – a Kish-tábla –, amelyet az ősi mezopotámiai Uruk városában találtak meg a modern dél-iraki régióban, és amely Kr.e. 3400 körül keletkezett. A régészek még 6000 évvel ezelőtti proto-ékírásra is találtak bizonyítékot, szintén Uruknál.
Az alfabetikus írás a fonográfiai rendszerek felé való elmozdulást jelentette – olyan írást, ahol a betűk a nyelv hangjait képviselik, nem pedig a szavakat vagy gondolatokat képviselő piktogramok vagy szimbólumok. Néhány korai ékírás részben hangtani jellegű volt.
„Az ábécék forradalmasították az írást azáltal, hogy hozzáférhetővé tették a királyi körökön és a társadalmi elitön kívüli emberek számára” – mondja Glenn Schwartz, az amerikai Johns Hopkins Egyetem régészprofesszora, az agyaghengerek felfedezője. „Az ábécé írás megváltoztatta az emberek életmódját, gondolkodásmódját, kommunikációját.”
„És ez az új felfedezés azt mutatja, hogy az emberek sokkal korábban kísérleteztek új kommunikációs technológiákkal, és más földrajzi helyen, mint ahogy azt korábban elképzeltük.”
Schwartz csapata Tell Umm-el Marrában találta meg a feliratos agyaghengereket – Nyugat-Szíria egyik első közepes méretű városközpontjában.
A 16 éven keresztül tartó ásatás kora bronzkorból származó sírokat tárt fel. Az egyik sír 6 csontvázat, arany és ezüst ékszereket, edényeket, lándzsahegyet és ép kerámiaedényeket tartalmazott. Az agyaghengereket az egyik kerámia mellett találták meg.
„A hengerek perforáltak, ezért úgy gondolom, hogy egy zsinórral egy másik tárgyhoz lehet köti őket, mint egy címkét. Talán az írásban részletezik az edény tartalmát, esetleg azt, hogy honnan származik, vagy kié volt” – magyarázza Schwartz. „Az írás lefordításának eszköze nélkül csak találgathatunk.”
A radiokarbonos kormeghatározás megerősítette, hogy a sírok, leletek és írások körülbelül 4400 évesek.
„Korábban a tudósok azt hitték, hogy az ábécét Egyiptomban vagy arrafelé találták fel valamikor Kr.e. 1900 után” – mondja Schwartz. „De a leleteink régebbiek, és a térkép egy másik területéről származnak, ami arra utal, hogy az ábécé egészen más eredettörténettel rendelkezhet, mint gondoltuk.”
Forrás és borítókép: John Hopkins Egyetem
