A nyári hónapokban mintha lelassulna az élet, és ez alól a munkaerőpiac sem kivétel, főleg az irodai munkák terén. A szabadságolások miatt elérhetetlen vezetők, az időzítési nehézségek és a nem túl célzott toborzási kampányok mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy-egy kiválasztási folyamat akár kétszer annyi ideig tartson, mint az év többi részében. Egy HR szakértő szerint ez nem csupán időpocsékolás, hanem komoly üzleti kockázatot is jelenthet.
Gyakran nem szándékos húzódásról van szó, hanem inkább logisztikai akadályokról.
Ahogy Katkics Attila, HR szakértő fogalmazott: „Nincs, aki interjúztasson, nincs, aki döntést hozzon és természetesen elképzelhető, hogy a jelölt is pihen. Ez komoly kihívásokat jelenthet mind a cégeknek, mind az álláskeresőknek.”
Hosszabb kiválasztás, magasabb költségek
Magyarországon a fehérgalléros pozíciók átlagos kiválasztási ideje általában 4–6 hét. Ez a nyári időszakban akár 6–9 hétre is elnyúlhat, különösen azokban a munkakörökben, ahol több interjúkör és többszintű jóváhagyás szükséges. Ez a munkáltatók szempontjából azt jelenti, hogy ha valakit szeptemberre szeretnének felvenni, a kiválasztási folyamatot valójában már június végén el kell indítaniuk.
„Tipikus nyári helyzet, hogy az első interjú még lemegy, de a második már csúszik két hetet, mert a vezető épp szabadságon van. A döntésig pedig újabb két hét telik el, vagyis összességében már egy hónap, és a versenyképes jelölt addigra lehet, hogy máshol kezd” – tette hozzá Katkics Attila.
A hosszabb toborzási időszakok ráadásul a hirdetési és HR-költségeket is növelik. Egy álláshirdetés egy országos portálon 30 napra akár 80–150 ezer forintba is kerülhet, miközben nyáron általában kevesebb a jelentkező, és a folyamat is lassabb.
„Nyáron a tömeghirdetés gyakran nem térül meg. Sokkal célravezetőbb lehet iparági fókuszú, specializált csatornákon hirdetni. A Niche állásportálok, szakmai közösségek, tematikus adatbázisok nemcsak olcsóbbak lehetnek, de a releváns, kvalifikált jelölteket is gyorsabban elérik. Ez lehet a kulcs a költséghatékony toborzáshoz” – hangsúlyozta a HR-szakértő.
A nyár mint lehetőség
Bár sok cég őszre időzíti a nagyobb toborzásait, ez torlódást is okozhat. A LinkedIn európai adatai szerint ősszel egy-egy pozícióra akár 40 jelentkező is juthat, míg nyáron ez a szám 27–32 fő körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a nyári időszak valójában jobb láthatóságot biztosíthat az aktív álláskeresőknek – persze, ha a cégek gyorsan tudnak dönteni.
„Sok cég még mindig úgy gondolkodik, hogy toborozni csak szeptemberben érdemes. Pedig a nyári időszak pont azzal kecsegtet, hogy kisebb a verseny, és több esély van rá, hogy a megfelelő jelöltet mi szólítjuk meg először. Ha tudjuk, hogy szeptemberre szeretnénk új kollégát, akkor már június végén lépni kell! Érdemes előre megtervezni a szabadságolásokat a döntéshozók körében, hogy a folyamat ne álljon meg. A hagyományos csatornák mellett pedig használjunk célzott, iparági állásportálokat vagy szakmai közösségeket, mert ezek nemcsak költséghatékonyabbak, de akár 30–50%-kal is jobb konverziót mutathatnak a specializált pozícióknál. A digitalizáció eszköztára, például videós előszűrés vagy rögzített interjúnaptár, ilyenkor aranyat ér. Akár egy hét alatt le lehet zárni egy teljes kiválasztást, ha mindenki elérhető és előre gondolkodunk” – fogalmazott Katkics Attila.
Aki nyáron jelentkezik, az feltűnőbb lehet
Ez az időszak az álláskeresők számára is kedvező lehet a stratégiaépítésre.
„Frissített, jól célzott önéletrajz, naprakész LinkedIn-profil és egy jó kísérőlevél sokat nyomhat a latban. Emellett érdemes nyitottnak lenni az interjúidőpontokkal, rugalmasan reagálni a megkeresésekre, mert ezzel segítjük a munkáltatót a gyors döntéshozatalban. Ha egy cég most keres embert, az gyakran azt jelenti, hogy kész gyorsan dönteni – de csak ha a jelölt is partner ebben” – foglalta össze Katkics Attila.
A nyári munkaerőpiac tehát sajátos dinamikával rendelkezik. A cégeknek érdemes átgondolniuk toborzási stratégiájukat, az álláskeresőknek pedig érdemes kihasználniuk a kisebb versenyt és a gyorsabb döntéshozatal lehetőségét.
Forrás: Katkics Attila
Borítókép: Freepik
