A BBC Travel öt várost térképezett fel, amely a legfrissebb (2023-as) Global Destination Sustainability Index, azaz globális desztinációs fenntarthatósági index listájának elején szerepel. Magyar városokat sajnos hiába keresnénk rajta. Az egy dolog, hogy automatikusan nem lehet felkerülni, jelentkezni kell rá. Másrészt viszont egy olyan kritériumrendszernek kell megfelelni, amely alapján valószínűleg nem kapnánk sok pontot.
A globális desztinációs fenntarthatósági index megmutatja azokat az úti célokat, amelyek a fenntartható és kevésbé széndioxid-kibocsátó jövőért dolgoznak.
Mivel egyre kevesebb időnk van arra, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk. A szakértők figyelmeztetnek, hogy ennél nagyobb, az ipari forradalom óta tapasztalt átlaghőmérséklet-növekedés esetén a következmények között sokkal forróbb napok, magasabb tengerszint és a világ szinte összes korallzátonyának elvesztése szerepelhet. Kulcsfontosságú a fenntarthatóbb, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású jövőre irányuló megoldások megvalósítása. És ami az úti célokat illeti, egyesek jobban teljesítenek ebben, mint mások.
A legfrissebb globális desztinációs fenntarthatósági index 69 mutatót – például az újrahasznosítási arányt, a légszennyezettség szintjét, a kerékpárutak számát és a környezetbarát minősítéssel rendelkező szállodai szobák százalékos arányát – vizsgálja, hogy kiválassza a világ leginkább fenntartható városait. Bár az index a turisztikai ágazatok fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak elismerésére irányul, figyelembe veszi a városok lakóit érintő adatokat is – így az index nemcsak azon utazók számára jelent jó támpontot, akik fenntartható úti célt keresnek, hanem a leendő lakosok számára is, akik egy környezetbarát városban szeretnének letelepedni.
Íme öt város, amely a legjobbak között szerepel.
Göteborg (Svédország)
A svéd város a globális desztinációs fenntarthatósági index első helyén áll, de ezzel nem ér véget a várost megillető elismerések sora: Svédország második legnagyobb városa 2016-2021 között minden évben vezette az indexet; a Lonely Planet 2021-ben a világ legjobb fenntartható városának nevezte; 2022-ben pedig aláírta, hogy egyike legyen annak a 100 európai uniós városnak, amely 2030-ra kitűzte a klímasemlegesség elérését.
Mióta egy évvel ezelőtt az egyesült királyságbeli Yorkshire-ből Göteborg mellé költözött, Harriet Pickering és családja a svéd város fenntarthatóság iránti elkötelezettségét a észrevette a mindennapokban is. Vegyük például azt, ahogyan mostanában közlekednek: Férje lelkes kerékpáros, de úgy találta, hogy az Egyesült Királyságban a forgalom, valamint a kerékpárutak hiánya megnehezítette a biciklizést. “Nem hiszem, hogy valaha is kerékpárral szállítottuk volna a fiunkat. Nem éreztük volna elég biztonságosnak” – mondta Pickering. “De itt így teszünk. Mindenki biciklivel közlekedik és rengeteg kerékpárút”.
Hozzátette, hogy még egy elektromos autót is vásároltak, részben azért, mert a környéken rengeteg hely van az elektromos járművek töltésére.
De nem ezek az egyetlen módok, amelyekkel Göteborg segít csökkenteni a helyiek és a turisták karbonlábnyomát.
A város tömegközlekedésének 95%-a megújuló energiával működik, például az elektromos buszok. A repülőtér az egyik legmagasabb szintű minősítést kapta a repülőtéri szén-dioxid-akkreditációs rendszerben, ami azt jelenti, hogy elkötelezte magát a szén-dioxid-kibocsátás nyomon követése, csökkentése és kompenzálása mellett. Emellett 10 szállodai szobából 9 környezetvédelmi minősítéssel rendelkezik. Még a fesztiváljai is igyekeznek csökkenteni a CO2-kibocsátásukat, így a Way Out West – amely kizárólag vegetáriánus ételeket szolgál fel, reklámtermékeiként újrahasznosított ruhadarabokat árul, és kerüli az egyszer használatos tányérokat és evőeszközöket – 2013-ban a világ első olyan zenei fesztiválja lett, amely fenntartható minősítést kapott.
Pickering szerint az ilyen környezetben élés nem csak arra ösztönözte a családját, hogy fenntarthatóbb döntéseket hozzon. Reméli, hogy ez idősebb korában a fiára is hatással lesz. “Úgy fog felnőni, hogy bizonyos dolgok normálisak” – mondta. “Így amikor felnőtt lesz, nem fog kétszer is elgondolkodni az olyan dolgokon, mint az elektromos járművek vagy az újrahasznosítás – ez már mind része lesz az életének.”
A globális desztinációs fenntarthatósági index első tíz helyezettje
Göteborg (Svédország)
Oslo (Norvégia)
Koppenhága (Dánia)
Helsinki (Finnország)
Bergen (Norvégia)
Aarhus (Dánia)
Aalborg (Dánia)
Glasgow (Egyesült Királyság)
Bordeaux (Franciaország)
Stockholm (Svédország)
Oslo (Norvégia)
A lista második helyezettje – és a nyolc skandináv város közül a második, amelyik bekerült a top 10-be – Oslo, amelyet 2019-ben Európa hivatalos zöld fővárosává is kikiáltottak. Talán paradox módon, tekintve Norvégia gazdasági függőségét az olajtól és a földgáztól, az ország rutinszerűen kapja a legjobb minősítéseket fenntarthatósági kötelezettségvállalásaiért. Értelemszerűen Oslo, Norvégia fővárosa is jól teljesít ilyen téren.
Sétáljon körbe Oslóban, és ez az elkötelezettség egyértelművé válik. Vegyük a közlekedést: a város 270 városi kerékpárállomással és 5000 elektromos járműtöltő állomással rendelkezik, és elektromos robogók is megjelentek az utakon. Aztán ott van az is, hogy a város mennyire zöld, szó szerint. A település nagy része, 63%-a, erdő. További 9%-át zöldterületek és városi parkok teszik ki.
De a fenntarthatósági kezdeményezések nagy része a színfalak mögött zajlik, mondja Anne-Signe Fagereng, az oslói turisztikai hivatal, a VisitOSLO marketingmenedzsere. “Az ide érkező turistákkal zöld ‘bökdösést’ folytatunk” – mondta. “Ha megnézik a honlapunkat, nem azt látják, hogy mindenhova sok zöld levelet teszünk, vagy mindent ‘fenntarthatónak’ nevezünk. De igyekszünk a fenntartható választásokat a legmegfelelőbb választásokká tenni, ha úgy tetszik.”
A weboldal kiemeli az olyan éttermeket, mint a Maaemo, amely fenntartható gyakorlatáért Michelin Zöld Csillagot kapott; és az olyan szálláshelyeket, mint a Thon Hotel Astoria, egy környezetvédelmi tanúsítvánnyal rendelkező olcsóbb kategóriás szálloda, amely megújuló energia használatával csökkenti karbonlábnyomát. A VisitOSLO saját kritériumokat is kidolgozott a “Visit Oslo Responsibly” (“Felelősen látogasd meg Oslót”) jelvényt elnyerő vállalkozások számára, és olyan külön forrásokkal rendelkezik, mint a Zöld útikalauz a turisták számára, akik szintén a fenntartható lehetőségeket szeretnék előnyben részesíteni.
Az interneten kívül a turisztikai hivatal ugyanezeket az elveket alkalmazza. Fagereng elmondta, hogy ha a turisztikai irodában egy ügyfél tanácsot kér arról, hogyan juthat el A-ból B-be, a személyzet először a tömegközlekedéssel kapcsolatos információkkal látja el. Az idegenforgalmi hivatal az utazási ágazat számára a fenntartható üzleti gyakorlatról szóló tanfolyamot is kidolgozott, amelynek témái között olyanok szerepelnek, mint a fahulladék csökkentése vagy a zajszennyezés minimalizálása.
Fagereng reálisan látja a kihívásokat: amíg például a repülővel való utazás szükségszerűség marad, addig szinte lehetetlen azt mondani, hogy az utazás bárhová is “fenntartható” választás lenne. De a marketingmenedzser optimista is. “Az utazási iparág egészében véve nem fenntartható. De valóban hatalmas erőfeszítéseket teszünk, hogy ebbe az irányba haladjunk” – mondta. “A turizmus jótékony erő is lehet.”
Glasgow (Skócia)
Glasgownak már a neve is a környezeti örökségéről árulkodik: a kelta “Glaschu” szóból származik, ami azt jelenti, hogy “kedves zöld terület”. A skót város mintegy 1500 évvel az alapítása után az Egyesült Királyságban a legmagasabb (és összességében a nyolcadik) helyet foglalja el a globális desztinációs fenntarthatósági index, ahol 2016 óta minden évben az első tízben szerepel.
A Bécsből származó Kathi Kamleitner szerint már amikor tíz évvel ezelőtt Glasgow-ba költözött, nyilvánvalóvá vált, hogy ez a város tett lépéseket a fenntarthatóbb jövő felé. Például 2023-ban bevezettek egy alacsony kibocsátású zónát, amelyben korlátozzák, hogy milyen autók hajthatnak be a városközpontba, hogy így csökkentsék a légszennyezést. Elektromos járműtöltő állomásokat építettek, “intelligens” LED-es közvilágítást helyeztek ki, és érezhető erőfeszítéseket tettek a biciklizés fellendítésére is a kerékpárkölcsönző rendszerekkel és új bicikliutakkal. “A kivitelezés nem mindig volt a legjobb. Néha olyan érzés volt, mintha olyan embert bíztak volna meg egy kerékpárút építésével, aki valójában nem is szokott biciklizni” – mondta nevetve Kamleitner. “De összességében azt hiszem, jó látni, hogy egyre szélesebb biciklis infrastruktúra jön létre.”
Kamleitner szerint Glasgow megtestesíti a zöld város hírnevét is. A város szélén lévő háza egy erdőre néz; de még Glasgow szívében is számos park található (a városnak összesen több mint 90 parkja van). Bár a városrészek között vannak eltérések, átlagosan 10-ből 8 glasgow-i gyermek 400 méteren belül él egy nyilvános zöldterülettől.
A városnak azonban még mindig van mit tennie. Bécshez és Berlinhez képest, ahol korábban élt, Kamleitner szerint Glasgow tömegközlekedése drágább és kevésbé kiterjedt. Ugyanakkor nem lepődik meg azon, hogy Glasgow folyamatosan jól teljesít. Szerinte ez nagyrészt a lakosok hozzáállásán múlik. A körforgásos gazdasági rendszerek például egyre népszerűbbek, és több közösségi központban javítanak meg vagy kínálnak kölcsönzésre termékeket.
“Úgy látom, hogy sok társadalmi vállalkozás és sok vállalkozás valóban törekszik a fenntarthatósági szempontokra, és megkönnyíti a fenntarthatóbb választásokat” – mondta. “És ezt a szempontot lehet látni Glasgowban – talán sokkal inkább, mint néhány más városban, ahol éltem.”
Bordeaux (Franciaország)
Bordeaux-t a legtöbben a lenyűgöző építészetéről és a finom borairól ismerhetik, de van egy másik ok is, amiért beleszerethetünk a francia városba: fenntarthatóbb jövőre törekszik. Bordeaux nem csak a globális desztinációs fenntarthatósági index szerepel az első 10 hely valamelyikén, hanem a TripAdvisoron is a harmadik legfenntarthatóbb úti cél.
A városban sétálva mindenütt láthatjuk az erre irányuló törekvések jeleit. A városban önkiszolgáló V3-as kerékpárokkal, elektromos buszokkal, villamosokkal és még hajójáratokkal is lehet közlekedni, míg nullkilométeres éttermek és használtcikk-boltok bőségesen megtalálhatóak. Bordeaux szőlőültetvényeinek mintegy háromnegyede és turisztikai vállalkozásainak egyharmada rendelkezik ökotanúsítvánnyal, ahogy maga az idegenforgalmi irodája is. Még az idén június 27-30. között megrendezett Bordeaux-i Borfesztivál is igyekszik csökkenteni karbonlábnyomát: 2021 óta van ökotanúsítványa, a fesztiválon komposztálják az élelmiszer-hulladékot, nem árulnak műanyagból készült termékeket, és a szervezők minden évben mérik és jelentést készítenek a rendezvény kibocsátásáról.
Olivier Occelli, a bordeaux-i idegenforgalmi iroda igazgatója szerint azonban a város ennél sokkal többet szeretne elérni. Bordeaux idegenforgalmi ágazata elkötelezte magát amellett, hogy 2026-ra az ágazati szereplők 80%-a – a szállodáktól az utazási irodákig – rendelkezik ökotanúsítvánnyal.
“A fenntarthatóság az egyik fő stratégia, amelyre az elkövetkező években összpontosítanunk kell” – mondta. “Tudjuk, hogy a globális felmelegedés már folyamatban van, és ebben az értelemben minden gazdasági ágazatnak gondoskodnia kell a jövőnkről és a bolygónkról.”
Természetesen, mint a listán szereplő összes város esetében, itt is rengeteg még a tennivaló. Occelli szerint az egyik dolog, amin ő és munkatársai gondolkodnak, az az, hogy hogyan lehetne csökkenteni a Bordeaux-ba való beutazás szén-dioxid-kibocsátását: elvégre az, ha csak egy vagy két éjszakát töltünk egy városban, fajlagosan sokkal több szén-dioxid-kibocsátással jár, mintha hosszabb ideig maradnánk. “Ezen még dolgoznunk kell” – mondta. “És ha valaki például két napra jön dolgozni, akkor tényleg azt kell mondanunk, hogy oké, maradjon két napot a munka miatt, de maradjon még három napot, hogy megnézze a várost, megnézze a szőlőskerteket, és hogy tömegközlekedjen a városon belül.” Ami – tekintve mindazt, amit Bordeaux kínál – nem tűnik olyan nagy büntetésnek.
Goyang (Dél-Korea)
A lista 14. helyén – és az Európán kívüli városok közül a legelőkelőbb helyen – a dél-koreai Goyang áll, ahol a turizmus ágazata keményen dolgozik a zöld szempontok javításán.
2017-ben a Szöul mellett fekvő Goyang lett az első dél-koreai város, amely csatlakozott a globális desztinációs fenntarthatósági indexhez. A következő évben a “Legjobban javuló desztináció” címet nyerte el. Azóta folyamatosan emelkedik az index rangsorában. Goyang 2022-ben szerezte meg első ISO 20121 fenntarthatósági tanúsítványait, különösen a kongresszusok és rendezvények tekintetében. Ma a kongresszusi/kiállítási központban gyűjtik az esővizet, amit a mosdókban, a tóban és a kertben hasznosítanak. Magában a városban 68 park, valamint közösségi kerékpár rendszer is van.
“A fenntarthatóság aktív és folyamatos követése egy kis regionális városban, ahol a nemzetközileg kiemelkedőnek számító városokhoz képest jelentősen korlátozott a munkaerő és a költségvetés, nem volt könnyű feladat” – mondta Peter Lee, a Goyang Convention and Visitors Bureau ügyvezető igazgatója.
Az olyan kezdeményezések mellett, mint a kongresszusi központ szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére tett kísérletek, a város Lee szerint “kiváló környezeti feltételekkel” rendelkezik, például 100 ezer lakosra vetítve több mint ezer hektár “zöld és kék” (például parkok és víz), valamint 424 km kerékpárút esik.
“Ez egy élhető város, ahol a vidéki és a városi területek jól harmonizálnak, és Dél-Koreán belül elsőrangú környezetvédelmi politikával és gyakorlati intézkedésekkel büszkélkedhet” – mondta Lee.
Forrás: BBC Travel
Borítókép: Victoria Park, Glasgow, 2011. Forrás: Wikimedia Commons
