A Stonehenge a világ legjobban ismert és kutatott történelem előtti építménye – így könnyű neki rokonokat találni a nagyvilágban. Most egy dániai lelőhelyen bukkantak valamire, ami ha nem is a Stonehenge-re, de kistestvérére hasonlít.
Nyugat-Európa bronzkorát ugyan relatíve jól ismerjük – mégis vannak rendszeresen szenzációsnak számító régészeti felfedezések, így nyugodtan mondhatjuk, sosem tudjuk, pontosan milyen meglepő dolgokat rejt a föld mélye. Jó példa erre a Stonehenge, a világ legjobban kutatott, és legismertebb prehitorikus lelőhelye – amely még mindig tud újat mondani a kutatóknak. Kistestvérét – a Woodhenge-t – például csak 1925-ben fedezték fel légifotók alapján. A körben álló fa cölöpökből épült építmény – amelynek csak a nyomai látszanak mára – valószínűleg kultuszhely, szentély vagy gyülekezőhely lehetett. Ovális alaprajzú árkait és sáncait az északkeleti oldalon bejárat szakítja meg. Belső terében 168 cölöplyuk nyomait találták, mely 6 koncentrikus cölöpsor képét rajzolta ki. Egyes elképzelések szerint ovális alakú épület mennyezetét tarthatták. Ezen hipotézis szerint középen nem volt befedve, itt egy három év körüli gyermek maradványait találták meg. A koponyasérülései alapján feláldozhatták. A feltárást követően a maradványok sajnos London második világháborús bombázása alatt megsemmisültek. Az egyik kutatóárokban egy tizenéves csontvázát is feltárták. Kőoszlopok elhelyezését is feltételezik. Irányítottságát és elrendezésbeli hasonlóságát Stonehenge-hez már korán felismerték. Ma úgy tartják a kő és a fa kör a téli és nyári napforduló ünnepének helyszíne volt – köztük pedig szent út húzódott. De mennyire volt ez a korban egyedi, vagy különleges? Ennek megítélésében segít egy szenzációs dániai lelet.
Dániában régészek ugyanis most egy 4000 éves épületmaradványt tártak fel, amely nagyon hasonlít a Woodhenge-re. A maradványokat egy új lakótelep építési munkálatai során fedezték fel a dániai Aars városában, az északkelet-jütlandi Himmerlandban. Az előzetes vizsgálatok egy bronzkori település nyomaira bukkantak, valamint egy magas rangú temetkezésre, amely egy bronzkardot tartalmazott. Az ásatás egy új szakaszának megnyitásakor a régészek egy 30 méter átmérőjű ovális elemet találtak, amely egy 45, egymástól nagyjából két méter távolságra lévő faoszlopból álló kör alakú képződményt tartalmaz. A szakértők szerint az emlékmű nagyon hasonlít Woodhenge-re. A régészek szerint az emlékmű valószínűleg a harang alakú edények kultúrájához köthető – a jelentős európai régészeti kultúra jellegzetes emlékeit egyébként a Woodhenge környezetében is megtalálták. Sidsel Wåhlin, a Vesthimmerlandi Múzeum kurátora elmondta: „Bornholmon (keleten) több kis fakört fedeztek fel, amelyeket az ott talált sok kőből készült napkorong miatt naptemplomoknak gondoltak. Tudomásom szerint ez az első ilyen nagyobb típus, amelyet megfelelően tanulmányozhatunk”. A henge-emlékek brit modellje alapján a régészek további vizsgálatokat végeznek, hogy kiderítsék, az emlékmű belsejében van-e egy kisebb kör. Az emlékmű tengelyének elemzése a Stonehenge és Woodhenge tengelyéhez hasonló igazodást mutat, ami arra utal, hogy az angliai és dániai emlékműépítők hasonló világnézetet vallanak annak ellenére, hogy több mint 1000 kilométerre vannak egymástól. Ez pedig azt jelenti, hogy a bronzkorban létezett egy olyan európai kultúra, amelyik legalább is Nyugat-Európa jelentős részén hasonlóan látta a világot, hasonlóak voltak a kultuszai – így akár közeli rokonságban is állhattak egymással.
