A 13. Sehenswert Filmfesztiválon kedden a második svájci filmet nézhette meg a hazai közönség. A Helló Svájc (Bon Schuur Ticino) című film nézőtere szinte tele volt és a közönség sokszor egy emberként nevetett fel a vígjáték jelenetein. Vigyázat, cikkünk spoilereket tartalmaz!
A történet a Svájcban gyakori népszavazások és az országra jellemző többnyelvűség körül forog. A film szerint a svájciak megszavazzák, hogy az eddigi négy (valójában három) helyett a francia legyen egyedül a hivatalos nyelv, amelyet ezentúl minden állami szervezetnél és állami támogatásban részesülő vállalkozásokban kötelező használni. A négy nyelv a hivatalos nyelvnek számító német, az olasz, a francia és a nem hivatalos, a lakosság egy százaléka által használt rétoromán. A szavazás kimenetele bonyodalmakat okoz a főszereplő Walter munkahelyén, a rendőrségen is. Ugyanis svájci németként többeknek nem sikerül néhány hét alatt elsajátítania a franciát. Waltert emiatt csaknem el is bocsátják, az egyetlen feltétel, aminek teljesülésével megtarthatná az állását, az az, ha francia társával (Jonasszal) sikerül leleplezniük az olasz nyelvű Tessin kantonban szerveződő felkelőcsapatot. A vicces helyzetek nagy részét az adja, amikor a titkosszolgálattól korábban elutasítást kapott Jonas – aki egyébként emlékeztet az Így jártam anyátokkal című sorozatból ismert Neil Patrick Harrisre – mindenféle álruhákban jelenik meg, hogy kiderítse a felkelők haditervét. A poénok mellett a romantika és az akció sem hiányzik a Helló Svájcból, miközben gyönyörködhetünk az ország tájaiban.
A film végén a két rendőr és a tessini felkelőlány leleplezi a népszavazási csalást, így a referendum hatályát veszti és a majdnem hadat üzenő észak-svájciak és a felkelő olaszok újból testvérként köszöntik egymást.
A Művész Moziban rendezett vetítés után Jean-François Paroz-tól lehetett kérdezni. Svájc magyarországi nagykövete elmondta, a Helló Svájc révén némi bepillantást nyerhetünk abba, milyen a félig közvetlen demokrácia. Svájcban egy népszavazás kiírásához 100 ezer aláírást kell összegyűjteni másfél év alatt. Összehasonlításképpen, az egymillióval nagyobb lakossággal rendelkező Magyarországon két hónap alatt kell 200 ezer aláírást gyűjteni ahhoz, hogy a választási bizottság népszavazásra bocsásson egy kérdést. A nagykövet említett néhány közelmúltbeli népszavazást, például amikor az úgynevezett No Billag néven emlegetett referendumon, 2018-ban a svájciak leszavazták, hogy külön díjat kelljen fizetniük a tévé- és rádióhallgatásért.
Jean-François Paroz, Svájc magyarországi nagykövete a Művész moziban 2024. október 15-én a 13. Szemrevaló | Sehenswert Filmfesztiválon
Paroz arra is emlékeztetett, hogy a svájci nők választójogát azért csak 1971-ben adták meg, mert mivel előtte csak férfiak szavazhattak, ezért nekik kellett igent mondaniuk arra, hogy a nők is szavazhassanak. 1989-ben pedig azt szavazta meg a svájciak kétharmada, hogy maradjon meg a kötelező katonai szolgálat. 2014-ben arról tartottak népszavazást, hogy legyen-e 4000 frankos minimálbér. Ezt végül leszavazták a polgárok.
A közönség azt is megtudhatta, hogy a svájciak a filmben ábrázolthoz hasonlóan idegenkedve viszonyulnak ahhoz, ha egymás nyelvét kell megtanulniuk. A fiatalok például már egyre gyakrabban használják az angolt közös nyelvként, ha egy másik nyelvű kanton lakosával találkoznak.
A svájci nagykövet kiemelte, hogy mindezek mellett nem létezik tökéletes demokrácia, Svájcban sem. Az elmúlt pár évben például a hazájában már magáncégeket is meg lehet bízni az aláírások összegyűjtésével, ez pedig csalásra ad lehetőséget. Jelenleg is folyik vizsgálat korábbi gyűjtések kapcsán, amikor is a gyanú szerint hamis aláírások is felkerülhettek az ívekre.
A többnyelvű Svájcban a hivatalokban minden a három nyelven folyik. Emellett minden dolgozótól elvárják, hogy ne a saját dialektusában, hanem a közérthető irodalmi nyelvváltozatban beszéljen. Az iskolákban természetesen az irodalmi nyelven folyik az oktatás. Második nyelvként a kanton nem hivatalos nyelvét (német kantonokban a franciát, francia kantonokban a németet), harmadik nyelvként pedig az angolt tanulják a diákok. A családban viszont természetesen a rájuk jellemző dialektust használják a gyerekek – ezt arra a kérdésre válaszolta a nagykövet, hogy a különböző dialektusok nem fognak-e eltűnni az országban. Paroz szerint nem, mert az anyanyelvként használt dialektus tovább öröklődik a következő generációkra.
A 13. Szemrevaló | Sehenswert Filmfesztivál keretében október 20-áig Budapesten, utána pedig Pécsett, Debrecenben és Szegeden nézhetünk osztrák, német és svájci filmeket.
Borítókép: Jean-François Paroz, Svájc magyarországi nagykövete a Művész moziban 2024. október 15-én a 13. Szemrevaló | Sehenswert Filmfesztiválon
