A rúdra húzott pácolt és forgatva sütött csirke avagy bárányhúst sokféle névvel illetik – nálunk görögösen gírosznak mondjuk leginkább, másutt az arab svíarma megnevezés terjedt el, vagy éppen a török döner. Gondolnánk mindegy is, csak finom legyen. A törökök viszont nem így gondolják.
Törökország kérelmet nyújtott be, hogy legismertebb élelmiszerének ugyanolyan uniós védelmet biztosítson, mint amilyennel a nápolyi pizza a spanyol jamon serrano vagy éppen a tokaji bor rendelkezik.A törökök szerint ugyanis a dönert hamisítják – de mi is döner? A döner kifejezés a „dönmek” („forgatni”) igéből származik, de a legtöbb európai egyszerűen döner kebabként ismeri. A kebab amúgy arab eredetű szó, és mindenféle sült húst jelöl – legyen az akár szelet hús, akár nyárs, akár – ilyen is van – darált húsból készült pogácsa, rúd,vagy egyéb étel. A töröjk kormány most azt szeretné elérni, hogy a “döner” nevet Európában, csak azok az éttermek használhassák, amelyek megfelelnek a bejegyzett gyártási módszernek és termékleírásoknak. Ha a kérelme sikeres lesz, akkor csak a „3-5 mm vastagságú, vízszintesen szeletelt” nagyméretű marha- és bárányhús szeleteket lehetne yaprak (vagy szeletelt) döner néven címkézni, míg a baromfi fajtánál a csirkeszelet 1-2 cm vastag lehet. Az európai döner-gazdaság becsült értéke nagyjából 3,5 milliárd euró – olvasható a beadvány szövegében, amelyet az ágazatot 1996 óta Európában képviselő Európai Török Dönertermelők Szövetsége (ATDID) támogat. Bár a hagyományos specialitásokat időnként az EU oltalom alatt álló eredetmegjelölési (OEM) minőségrendszeréhez kapcsolják, azok nem tartoznak a földrajzi árujelzők (OFJ) keretébe, amely a legnagyobb szintű szellemi védelmet biztosítja az élelmiszerek számára Európában. Ez az erősebb védelem a földrajzi területhez kötődő élelmiszereket illeti meg, ami nem vonatkozik a döner hagyományos főzési technikájára – és ez az oka annak is, hogy a pármai sonka földrajzi jelzéssel rendelkezik, míg a jamón serrano kizárólag oltalom alatt áll Az élelmiszerkülönlegesség címke azonban vitákat váltott ki, például amikor a Horvátországban előállított édes desszertborra használt hagyományos „prošek” kifejezés használatát az olaszok megtámadták, mivel az ellentétes lehet az olasz Prosecco OEM-jével. A döner esetében a közeli szomszédtól és régi kulturális riválistól az Égei-tengeren túlról várhatóak panaszok. „Azt állítják, hogy Görögország volt az első ország Európában, ahol a »Döner« bevezetésre került egy 1922-ben Törökország és Görögország között lezajlott lakosságcsere során. Görögországban a ‘gyros’ nevet kapta” – áll a török kormány által benyújtott pályázatban, előrebocsátva. Most kezdődött és három hónapig tart a konzultációs szakasz, amelyben az országok szellemi tulajdonjogi kérdéseket felvetve megtámadhatják a bejegyzést.
