A busók összekötik Magyarországot Európával, hiszen – Anatóliától az Ibériai-félszigetig – megtalálhatóak a mohácsi népszokáshoz hasonlatos, maszkos télűző népszokások, farsangi felvonulások. A magyarországi busómaszkok a bolgár kukerihoz hasonlítanak leginkább.
Egy „meckari” előadóművész részt vesz a macedón Prilep városának karneválján, 2011. március 6-án. A „meckari” egy hagyományos maszk, amelyet a mészárosok viselnek. Ezzel a szokással próbálják jóvátenni az állatok lemészárlásával okozott bűneiket. A prilepi karnevál, amely egyike a kevés karneválnak Macedónia Köztársaságban, a keresztény ortodox naptár szerint a nagyböjt kezdetét jelzi. / Wikimedia commons, MikiNikoloski
A hasonlóság nem véletlen. A Mohács környékére betelepült, balkáni eredetű sokácok hozták magukkal a népszokást, amely azután itt, a magyarországi horvátok között nyerte el mai formáját. A bulgáriai kukeri hagyománnyal számos közös pontja van: a téli hónapokban, különösen újév környékén és a karneváli időszakban, nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig a résztvevők, gondosan faragott maszkokat és jelmezeket viselnek, amelyeket szőrméből, tollakból és más anyagokból készítenek. Színes cérnával hímeznek különféle szöveteket, törött tükördarabokat flittereket egymásra, de előfordul, hogy tetőtől talpig csak szőrbe öltöznek a kukerik.
Kukeri maszkok, Zidarovo falu / fotó: Kzvasilski 1981.
Különleges táncukkal körbejárják a települést, hogy elűzzék a gonosz szellemeket, és jó termést, bőséget, egészséget biztosítsanak a közösségnek az előttük álló évre. A hagyomány szerint régen éjszaka látogatták meg a falusiakat, nehogy a napfény az úton érje őket. Ez – a maszkokat és a jelmezeket látva – többeknek rémálmokat is okozhatott. A kukeri álarcok ugyanis nagyok és hátborzongatóak. Különféle mitikus lényeket, állatokat – például kecskéket, medvéket – vagy démonokat ábrázolnak.
Jelmezes férfiak 1945-ből
A jelmez másik jellegzetes vonása az óriási derékövről – szemmel láthatóan is nehéz – sok lógó harang. Számuk általában 50 körül van, és együtt akár 80 kg-ot is nyomhatnak.
Kukeri táncos előkészül a fesztiválon / fotó: Deacosta80, 2011.
A New Yorker magazin egy rövid dokumentumfilmet is készített erről a hagyományról – Hogyan űzi el egy bulgáriai falu a gonosz lelkeket címmel:
Eredetük
A kukerik látványa és a rituális táncuk lenyűgöző. Olyannyira, hogy Bulgáriában a 19. században sok néprajzos kísérletet tett arra, hogy ezt a hagyományt egyenesen az ókori görög vallási szertartásokból vagy trák tradíciókból eredeztesse. Feltételezték, hogy a maszkos, körtáncos, termékenységi elemeket is tartalmazó – nyilvánvalóan ősi – szokás a kereszténység előtti idők Dionüszosz-kultuszából eredhet. Ma már elvetik ezt a teóriát. Sokkal valószínűbb, hogy a kukeri is a balkáni maszkos-alakoskodó hagyomány része, amelyre erős hatást gyakorolt az albán, a török vagy éppen a görög szokások. A pontos eredet homályba vész. Az biztos, hogy sem a török megszállás, sem a 2. világháborút követő kommunista elnyomás nem tudta eltörölni a tradíciót, ami a mai napig meghatározó Bulgáriában.
Kukeri tánc 1945-ből
A rituáléjuk mélyen ősi, tele látványossággal és metaforákkal. Alapvető elemei az egész országban megtalálhatóak, de vannak eltérések régióként, sőt, dialektusonként is. A harangok zaja, a szinte sokkolóan félelemkeltő maszkok a szemmel verés ellen vannak, a faluban lejtett körtánc pedig az emberek, állatok és a termények termékenységének szól. Vannak kutatók, akik szerint ez a szokás a fiatal férfiak nagykorúvá válásnak egyik beavatási szertartása volt.
Felvonulás a razlog-i fesztiválon, 2008
A kukeri a 21. században
A népszokás az elmúlt fél évszázadban sok változáson esett át. A kukeri, amelyet egykor kizárólag a fiatal férfiak gyakorolhattak, ma már mindenki előtt nyitott, kortól és nemtől függetlenül. Kutatók szerint ebben nagy szerepet játszott a több évtizednyi szovjet befolyás és a szocialista mezőgazdasági rombolás. Az 1960-as és ’70-es években a faluközösségeket verték szét, a hagyományok megszakadtak. Az 1989-es gazdasági összeomlás során a vidéki fiatalok tömegesen vándoroltak el: először városba, majd külföldre. A hiányzó férfiak helyét egyre több helyen az idősek és a nők foglalták el a kukeri szokásban.
Kukeri jelmezesek gyülekezője Gorna Vasilitsa faluban / fotó: Edal Anton Lefterov 2007.
A különböző kukeri fesztiválok is a bolgár kommunistáknak köszönhetik létüket. Azt volt a terv, hogy a különböző regionális kukeri rituálék feloldódnak és egy közös bolgár hagyománnyá válnak. Azonban a fesztivál versenyprogramja arra sarkallta a falusi közösségeket, hogy még jobban ragaszkodjanak a saját rituáléikhoz. Az 1970-es évekre a kommunisták felismerték, hogy ezek a népszokások felhasználhatók a nacionalizmus ösztönzésére – és a török kisebbséggel szembeni kiállásra.
Kukeri táncos Burgasból a XIX Kukeri Fesztiválon, Pernik / fotó: Okotuki , 2010.
Bulgáriában számos Kukeri fesztivált szerveznek és tartanak, de nemzetközi szinten a Pernik városában megrendezett „Surva” és a Razlogban megrendezett „Starchevata” az egyetlen, amelyet az UNESCO elismer. Az ünnepi felvonulásokon túl a kukeri összejövetelek gyakran közös lakomákat, zenét és táncot is magukban foglalnak.
Kukeri maszkosok a popkultúrában
Rémítő külső, rituális szokások, kapcsolat a spirituálissal … teljesen természetes, hogy a maszkos kukerik számára szinte egyenes út vezetett a népművészetből egy bolgár fantasy rajzfilmbe. Az Aranyalma című sorozatban két kukeri harcos testvér küzd a gonosz lelkek ellen.
De a Toni Erdmann című német filmben is felbukkan különös alakja.
A germánoknak egészen izgalmas lehet ez a csupa szőr kukeri, mert Lindemann indusztriális metálzenekar „Fish on” című videóklipjében fontos szerepet szánnak riasztó figurájának.
Források: National Geographic, balkaninfo.hu, visitmybulgaria
Képek: Wikimedia commons
Borítókép Kukeri maszkok és jelmezek a Smolyan-i néprajzi múzeumban / fotó Свилен Енев
