Április 30-án ismét a Magyar Film Napját ünnepli az ország: mozik, televíziók és streaming szolgáltatók is klasszikus magyar filmalkotásokkal tisztelegnek a hazai filmtörténet előtt. A dátum nem véletlen – 1901-ben ezen a napon mutatták be Budapesten az Urániában A táncz című filmet, amelyet az első megrendezett, játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar mozgóképként tartanak számon. Bár a film mára elveszett, a forgatás során készült fotók és dokumentumok alapján betekintést nyerhetünk ebbe a korszakalkotó műbe.
A táncz ötletgazdája Pekár Gyula volt, aki a tánc történetéről szóló előadását mozgóképes illusztrációkkal szerette volna gazdagítani. Az Uránia Magyar Tudományos Színház (ma: Uránia mozi) technikusa, Zsitkovszky Béla alakított át egy vetítőgépet kamerává, így születhettek meg az 1-2 perces táncjelenetek, amelyeket az épület tetőteraszán rögzítettek. A táncokat a korszak ismert művészei adták elő, köztük Blaha Lujza, Márkus Emília és Fedák Sári, Smeraldi Cesare balettmester koreográfiája alapján.
A filmet tragikus módon három héttel a bemutató előtt tűz pusztította el, de közösségi adakozásból az alkotók újraforgatták. Végül 1901. április 30-án került közönség elé, és egészen tíz évig volt műsoron, 136 alkalommal vetítették le élő zenekísérettel. A film külföldön is sikert aratott, Párizsban, Berlinben és Lipcsében is bemutatták.
Bár a produkciót a kor technológiai lehetőségei miatt a rendkívül gyúlékony nitrocellulózra rögzítették, így mára vélhetően minden kópia megsemmisült, ám A táncz története máig emlékeztet bennünket arra, honnan indult a magyar film. Április 30-a így nemcsak ünnep, hanem tisztelgés is a hazai filmművészet születése előtt.
Nézd meg az első magyar film történetéről szóló videót:
Forrás: Magyar Film Napja sajtó
Borítókép: Kiss Mihály, Lányi Géza és Blaha Lujza a csárdás táncot bemutató jelenetben (részlet). Forrás: Országos Széchényi Könyvtár
