A parajdi sóbánya május végére került teljesen víz alá. A közeli Korond-patakon nem tudott lefolyni a hatalmas mennyiségű eső és a folyó víze víznyelőkön keresztül tört be a bánya üregeibe. A helyet ideiglenesen bezárták május 5-én, és május 28-ára a turisztikai rész is teljesen víz alá került. A helyzet súlyosbodása miatt a bányászati személyzetet evakuálni kellett.
A Magyar Hang felvétele:
A bánya elárasztása nem csupán gazdasági, hanem kulturális és egészségügyi szempontból is súlyos csapás a régió számára. Évente százezrek keresték fel gyógyhatású mikroklímája és lenyűgöző föld alatti csarnokai miatt. A katasztrófa következtében a turizmus összeomlott, ami veszélybe sodorta a mintegy 130 bányász és további több ezer, a turizmusból élő helyi lakos megélhetését. Emellett a Kis-Küküllő sótartalmának megemelkedése miatt több Maros megyei településen, mintegy 39 ezer ember számára vált ihatatlanná a csapvíz, ami további humanitárius válságot okozott, és vészhelyzetet hirdettek. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a parajdi katasztrófa nem csupán egy helyi ipari baleset, hanem egy összetett humanitárius, gazdasági és környezeti válság, amely hosszú távú következményekkel jár a régióra nézve. A széleskörű hatás miatt a helyzet kezelése átfogó, több szektorra kiterjedő segítségnyújtást igényel. A román kormány sürgősségi támogatást hagyott jóvá 300 millió lej (kb. 24 milliárd forint) értékben a helyreállítási erőfeszítésekre.
Magyarország, felismerve a helyzet súlyosságát és a régióban élő nagyszámú magyar lakosságot, reagált a katasztrófára. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága 2025. május 29-én hivatalosan felajánlotta segítségét a román Belügyminisztérium Veszélyhelyzeti Hivatalának a parajdi helyzet kezelésére, még azelőtt, hogy Románia hivatalosan nemzetközi segítséget kért volna.
Románia június 2-án aktiválta az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusát, amelyen keresztül tíz szakértő felajánlását kérte a tagállamoktól. Magyarország aktívan részt vett ebben a nemzetközi összefogásban: négy magyar szakértő indult Romániába június 4-én, egy nyolcfős európai szakértői csapat részeként. A csapatban német, holland és spanyol szakemberek is vannak, és 2 környezetvédelmi szakértőből, 4 geológusból és 2 építőmérnökből áll. Feladatuk a helyzet elemzése, a bánya helyreállítására vonatkozó ütemterv kidolgozása, valamint a felszíni lakott területekre vonatkozó lehetséges kockázatok felmérése. Ez a speciális szakértelem kritikus fontosságú a komplex bányászati és geológiai problémák kezelésében.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet műholdak segítségével figyeli a parajdi sóbánya mozgását, ezzel is segítve a helyzet elemzését és a további károk megelőzését.
A magyar kormány gyorssegélyként 10 millió forintot biztosított a katasztrófa károsultjainak. Ezen felül a magyar kormány megduplázza a közmédia által szervezett „Összefogás Székelyföldért” adománygyűjtő program során befolyt összeget. A program keretében 166 millió forint gyűlt össze, így a kormány hozzájárulásával összesen 322 millió forint támogatás áll rendelkezésre Székelyföld számára.
Budapest II. kerülete is felajánlotta segítségét. Az uyuni sivatagi sót tartalmazó Buda Só zacskója (30 g) 1000 Ft, egy tégely pedig 2500 Ft-ba kerül. Az eladásokból befolyó nettó bevételt Parajd és lakosai megsegítésére fordítják. A Fűszerész által csomagolt Buda Sót a Fény Utcai Piacon lévő Vineta Bar Budapestnél, valamint június 10-től a Budabolt webshopban is lehet kapni.
Az Ökumenikus Segélyszervezet adománya Nagyborosnyón
Széleskörű társadalmi összefogás indult Magyarországon a bajbajutottak megsegítésére a karitatív szervezetek körében is. Elindult a 1353-as adományvonal, amelyen keresztül hívásonként és SMS-enként 500 forinttal lehet hozzájárulni az összefogáshoz. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet így a június 2. és 15. között befolyó összegeket a székelyföldi családok támogatására fordítja. Különösen a mintegy 130 bánya dolgozójának és családjaiknak nyújtanak pénzügyi támogatást. Emellett két tonna tisztítószert és kilenc vízpumpát szállítottak a Korond-patak által elárasztott Nagyborosnyó településre, és 120 család számára állítottak össze fertőtlenítő és tisztítószer csomagokat. A szállítmány tartóskenyeret, csomagolt pékárut, májkrémet, konzervet, müzliszeletet, lekvárt és kekszet is tartalmazott. Nagyobb összegű támogatással továbbra is a segélyszervezet honlapján lehet segíteni.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat is segélyszállítmányt indított Erdélybe, tartós élelmiszert, gumicsizmát, tisztító- és fertőtlenítőszereket, valamint pénzt gyűjtve a háromszéki árvízkárosultaknak. Ezen felül az Ismerős Arcok zenekar jótékonysági koncertet is szervezett a károsultak megsegítésére.
Bár nem karitatív szervezet, de a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) „Szívvel-lélekkel – szolidaritás Parajdért!” címmel országos összefogást hirdetett a bajba jutott székelyföldi falusi vendéglátók megsegítésére. A cél a pénzügyi támogatás mellett a figyelemfelhívás arra, hogy a környezetre alapuló turizmus mennyire sérülékeny. Emellett a határon innen és határon túli falusi turizmusban dolgozók összefogását szeretnék erősíteni az akcióval.
A katasztrófa rávilágított a turizmushoz való túlzott függőségre, és bár a bánya megmentése a fő cél. Van olyan vendégház tulajdonos, aki már alternatív megélhetési források, például sportturizmus fejlesztését is fontolgatják, amennyiben a bánya véglegesen bezárna.
Borítókép: A parajdi sóbánya bejárata a katasztrófa és a lezárás előtt. Forrás: Ke/Fe / Wikimedia Commons
