A Budapesti Klasszikus Film Maraton egyik díszvendégeként válaszolt kérdésekre David Cronenberg a fővárosi Uránia Moziban szeptember 19-én. A 82 éves kanadai filmrendező a megjelenésével és a válaszaival is emberközelségéről adott tanúbizonyságot.
David Cronenberg a Rákóczi úti mozihoz gyalog érkezett (legalább is nem a mozi előtt állt meg és pattant ki az autóból, feltartva a forgalmat). Érkezésekor a szervezők és mások mellett Koltai Lajos, Oscar-díjas operatőr-rendező üdvözölte őt.
David Cronenberg és Koltai Lajos az Uránia Nemzeti Filmszínházban, 2025. szeptember 19-én
A Légy, a Videodrome, a Karambol vagy az eXistenZ című filmek író-rendezőjeként ismert Cronenberg az esemény első felében Somossy Barbara, moderátor kérdéseire válaszolt. A rendező többször is a szereplőválogatás fontosságát emelte ki. Ez akár el is döntheti egy film sikerét. És olyan szempontokat is figyelembe kell venni ennek során, minthogy az adott színésznek van-e joga munkát vállalni mondjuk az Egyesült Államokban, ha épp ott forogna a film. Említésre került Viggo Mortensen, akivel több film során dolgoztak együtt és akit egy nagyon jó színésznek és embernek írt le. Kiemelte, hogy hiába szeret a rendező valakivel együtt dolgozni, tudnia kell neki, és a színésznek is, a maga érdekében nemet mondania abban az esetben, hogyha nem az a színész lenne a megfelelő ember az adott karakter megformálására.
A munkamódszere kapcsán kiderült, hogy a kanadai rendező nem szokott olvasópróbát vagy egyáltalán bármilyen próbát tartani. Egy vagy két felvételből szokta leforgatni a jeleneteket. Kezdő filmrendezőként még tartott próbát, de azt tapasztalta, hogy amint a színészek bekerültek a díszletbe, a próba emléke elhalványult, nem tudta soha beépíteni a kész filmbe. Így ezt a szokást elhagyta. Már csak azért is, mert ő általában független filmeket készít, nem pedig nagy hollywoodi produkciókat. És ahhoz, hogy az összes színész egyszerre legyen egy helyen, még a forgatás előtt, több pénz kell, ami általában nem áll rendelkezésre. A forgatáson egyébként a színészekre bízza a karakter megformálásával kapcsolatos döntéseket. Nem szokta őket „mikromenedzselni”. Hasonlóan a színészekhez, a vágó nyakán sem szokott ülni. Szeret friss szemmel ránézni a filmjére, és az alapján esetleg változtatásokat hozni. Ezért Cronenberg a nyers vágatot szokta először látni a forgatott anyagból. Az előtte felmerülő kérdések megoldását rábízza a vágóra.
Egy másik jóbarátjáról, Robert Lantos, magyar származású kanadai producerről is beszélt: Cronenberg szerint a több közös filmen való munkálatok alatt sok szempontból formálták egymás hozzáállását, munkamódszereit. Mindig szívesen emlékszik vissza a producerrel való munkára. (Lantos szintén a Budapest Klasszikus Film Maraton díszvendége volt, Atom Egoyan mellett.)
Cronenberg felidézte, hogy amikor a húszas éveiben elkezdett filmeken dolgozni, Kanadában nem fektettek nagy hangsúlyt a filmgyártásra, sőt, nem igazán készültek filmek a hatvanas-hetvenes években. Ezért a rendező nagyban támaszkodott az akkori New York-i filmes underground világra. A filmművészek a saját, baráti alapon elkészített, független alkotásaikat ad hoc felállított szabadtéri vetítőkön juttatták el a közönséghez. Cronenberg szerint bár több kilencvenes évekbeli film szól a hatvanas-hetvenes évek New Yorkjáról, egyik sem tudta olyan jól megfogni, hogy valójában mennyire virágzó és inspiráló volt az az időszak a művészek számára.
David Cronenberg és Somossy Barbara az Uránia Nemzeti Filmszínházban, 2025. szeptember 19-én
A színpadi interjú után a David Cronenberg Mesterkurzuson résztvevő színművészetis egyetemi hallgatók, a sajtó képviselői és külső érdeklődők kérdezhettek. A kanadai rendező elmondta, hogy a fia, Brandon Cronenberg a saját jogán lett sikeres rendező-író. Direkt kerülte azt, hogy az apja bármennyire is befolyással legyen arra, hogy milyen lehetőségekhez jut. (Kérdés, hogy ez mennyire kivitelezhető, de) Cronenberg elmondása szerint nem szokta tanácsokkal, kritikákkal, javításokkal ellátni a fia munkáit. Brandonnak megvan a saját csapata, saját munkatere.
Egy nézői kérdésre válaszolva az is kiderült, hogy David Cronenberg szülei már nem érhették meg a filmes sikereit, de mindig is támogatták őt és biztosan büszkék lennének rá. A rendező eredetileg az amerikai Isaac Asimov útját szerette volna követni. Sci-fi író lett volna szívesen és el is ment egyetemre, kémia szakra, de egy évnyi szerves kémia után rájött, hogy ez nem neki való. Bár a tudomány iránti rajongása nem múlt el, végül a filmkészítésnél kötött ki és mintegy ötven évnek kellett eltelnie, mire megjelent az első könyve, a Konzum.
Az interjú során kiderült, hogy Cronenberg hallókészüléket használ, amely mesterséges intelligencia segítségével szűri ki a zajt és erősíti fel a hasznosnak vélt hangokat. A Tiéd a Világ kérdésére, miszerint a filmkészítésben is szívesen használna-e mesterséges intelligenciát, azt mondta, hogy már jóideje használ, ugyanis a korábbi számítógépes grafikáknál is alkalmaztak már MI-t. Ezen kívül a rendező üdvözli azt az irányt, amely felé halad ez az iparág. Akár komplett filmeket is lehet már generálni mesterséges intelligenciával és ez szerinte rendjén is van. Hiszen vannak, akik nem szeretnek vagy tudnak olyan jól emberekkel együtt dolgozni. Attól még miért ne lehetne valaki filmkészítő?
„Franz Kafka would have been a prompter”, azaz Franz Kafka, Az átváltozás írója is valószínűleg MI-vel generált volna filmet, hogyha tudott volna, mondta erre Cronenberg, nevetést kiváltva a közönség soraiban. Ezzel arra utalt, hogy a regényíró nem szerette a társadalmi kapcsolódásokat és sokak szerint magukat az embereket sem, de attól még kivételes történetmesélő volt.
A Budapesti Klasszikus Film Maratonon több Cronenberg-filmet is láthatott a közönség (Eastern Promises – Gyilkos ígéretek, Existenz – Az élet játék, Johnny Mnemonic – A jövő szökevénye, Karambol).
Borítókép: Koltai Lajos, David Cronenberg és Somossy Barbara az Uránia Nemzeti Filmszínházban, 2025. szeptember 19-én a Budapesti Klasszikus Film Maratonon
