A tudomány komoly dolog. és van úgy, hogy a legabszurdabb kérdésre adott válasz hoz el egy tudományos áttörést. De legtöbbször azért az abszurd kérdésekre őrült válaszok születnek. Ezekért jár az Ig Nobel díj.
Minden évben kiosztják a legőrültebb természettudományos kutatásoknak járó Ig Nobel díjakat – idén már a 2025-ös díjazottak listáját is nyilvánosságra hozták. Nem mentek el átvenni a díjukat- sőt, azt hiszem, nem is örültek igazán. Pedig valóban világrengető kérdésekre keresték a válaszokat. Van úgy, hogy éjszakánként azon töpreng, hogy vajon tud-e repülni részegen a denevér? Esetleg azon, hogy mi van, ha zebracsíkot festünk a tehénre? Vagy hogy milyen fizikai folyamatok állnak a tésztaszósz összecsomósodása mögött? Ha nem, akkor mondhatjuk, hogy nem Ön nem méltó az Ig Nobel díjra. Ezek a természettudományos díjak „azokat az eredményeket ünneplik, amelyek először megnevettetik, majd elgondolkodtatják az embereket” – a díjakat valódi Nobel-díjasok adják át.
Az idei, 35. kiadás is hozta a várt eredményt. A digitális magazin, az Annals of Improbable Research szervezésében megrendezett eseményen a hagyományos papírrepülőgép-dobálással köszöntötték a nyerteseket, majd elhangzott egy mini-opera a gasztroenterológusokról és pácienseikről, amelynek ihletője az idei téma, az emésztés volt, valamint egy 24 másodperces előadás, amelyben a legjobb kutatók 24 másodperc alatt elmagyarázzák munkájukat. Az utóbbi szekcióban Trisha Pasricha is részt vett, aki a WC-n történő okostelefon-használatról és az aranyér kialakulásának kockázatáról szóló kutatását mutatta be. „Első pillantásra minden nagy felfedezés őrültnek és nevetségesnek tűnt” – mondta Marc Abrahams, a ceremónia műsorvezetője és a magazin szerkesztője. „Ugyanez igaz minden értéktelen felfedezésre is. Az Ig Nobel-díjak minden ilyen felfedezést ünnepelnek, mert első pillantásra ki tudhatja, mi az igazság?”
Tehát, anélkül, hogy tovább ragoznánk, íme az idei nyertesekről szóló összefoglaló:
Irodalom (USA)
A néhai orvos, William Bean, aki 35 éven át kitartóan rögzítette és elemezte egyik körmének növekedési sebességét.
Pszichológia (Lengyelország, Ausztrália, Kanada)
Marcin Zajenkowski és Gilles Gignac, amiért azt vizsgálták, mi történik, ha egy nárcisztikusnak – vagy bárki másnak – azt mondják, hogy intelligens.
Táplálkozás (Nigéria, Togo, Olaszország, Franciaország)
Daniele Dendi, Gabriel Segniagbeto, Roger Meek és Luca Luiselli, amiért azt vizsgálták, hogy egy bizonyos fajta gyík milyen mértékben választja bizonyos fajta pizzát.
Gyermekgyógyászat (USA)
Julie Mennella és Gary Beauchamp, amiért azt vizsgálták, hogy mit tapasztal egy szoptatott csecsemő, amikor az anyja fokhagymát eszik.
Biológia (Japán)
Tomoki Kojima, Kazato Oishi, Yasushi Matsubara, Yuki Uchiyama, Yoshihiko Fukushima, Naoto Aoki, Say Sato, Tatsuaki Masuda, Junichi Ueda, Hiroyuki Hirooka és Katsutoshi Kino, amiért kísérleteket végeztek annak kiderítésére, hogy a zebraszerű csíkokkal festett tehenek elkerülhetik-e a legyek csípéseit.
Kémia (USA, Izrael)
Rotem Naftalovich, Daniel Naftalovich és Frank Greenway, azért, mert kísérletekkel vizsgálták, hogy a teflon (egy műanyagfajta, hivatalos nevén „politetrafluor-etilén”) fogyasztása jó módszer-e az étel mennyiségének, és így a jóllakottságnak a növelésére anélkül, hogy a kalóriatartalom növekedne.
Béke (Hollandia, Egyesült Királyság, Németország)
Fritz Renner, Inge Kersbergen, Matt Field és Jessica Werthmann, amiért bebizonyították, hogy az alkoholfogyasztás néha javítja az ember idegen nyelven való beszédkészségét.
Mérnöki Tervezés (India)
Vikash Kumar és Sarthak Mittal, amiért mérnöki tervezési szempontból elemezték, „hogyan befolyásolja a büdös cipő a cipőtartó használatának élményét”.
Légi Közlekedés (Kolumbia, Izrael, Argentína, Németország, Egyesült Királyság, Olaszország, USA, Portugália, Spanyolország)
Francisco Sánchez, Mariana Melcón, Carmi Korine és Berry Pinshow, amiért azt vizsgálták, hogy az alkohol fogyasztása ronthatja-e a denevérek repülési és echolokációs képességét.
Fizika (Olaszország, Spanyolország, Németország, Ausztria)
Giacomo Bartolucci, Daniel Maria Busiello, Matteo Ciarchi, Alberto Corticelli, Ivan Di Terlizzi, Fabrizio Olmeda, Davide Revignas és Vincenzo Maria Schimmenti, a tésztaszósz fizikájával kapcsolatos felfedezéseikért, különösen a csomósodáshoz vezető fázisátmenetért, amely élvezhetetlenné teheti az ételt.
Ha esetleg kíváncsiak lennének rá: a denevérek nem kedvelik a romlott gyümölcsöt, amely gyakran magasabb alkoholtartalommal rendelkezik, és amikor kénytelenek megennie, repülésük és echolokációjuk romlik; a zebraszerű csíkokkal festett teheneknél közel 50 százalékkal kisebb volt az esélye a lószúnyogcsípéseknek; és ha a víz túl forró, vagy nem megfelelő a sajt és a keményítő aránya, a cacio e pepe elkészítése rémálomszerű, megkeményedett csomóvá válik. A trükk az, hogy a sajt- és borsmártásban kukoricakeményítőt használjunk, ahelyett, hogy kizárólag arra támaszkodnánk, mennyi keményítő kerül a forrásban lévő vízbe a tészta főzése közben. Most már tudod, és ezt a bátor tudósoknak köszönheted.
Nézd meg az Ig Nobel weboldalt itt, és ne feledd: csak azért, mert nem mindenki kerül be a Marie Curie, Max Planck, Albert Einstein és Niels Bohr mellett a nagyságok panteonjába, még nem jelenti azt, hogy a tudományhoz (és a humorhoz) való hozzájárulásodat figyelmen kívül kellene hagyni.
