Az első magyar poszt-apokaliptikus film: a Silent Zone. Az alaptörténetet láttuk már máshol is: szereplőink elhagyják a most már nem biztonságos otthonukat azért, hogy egy másik, biztonságosabbnak vélt helyre jussanak el, miközben a civilizáció összeomlását okozó kór vagy szörny üldözi őket. A Silent Zone – angolul nem tudóknak: „néma zóna” – Csák Viktor könyvéből, illetve Illés Krisztiánnal közösen írt forgatókönyvéből készült. A Tiéd a Világ a film rendezőjével, Deák Péterrel beszélgetett.
A Silent Zone szereplői mind magyar, mind pedig angol anyanyelvű – jellemzően jóideje Magyarországon élő – színészek. A film az Egyesült Államokban játszódik, de hazánkban forgatták, angol nyelven, 30 napon keresztül. „Több évnyi reklámfilmes és mozis produceri munka után szerettem volna olyan saját filmeket készíteni, amelyek a remek magyar filmes szakemberekkel készülnek, de ezúttal nem külföldi produkciók égisze alatt, hanem magyar gyártó céggel, magyar forgatókönyvvel és rendezővel” – mondta Deák. Ez az első olyan nagyjátékfilmje, amely ennek mentén készült és a készítők nem titkolt célja az volt, hogy nemzetközi sikereket érjenek el az alkotásukkal. Ezt nem bízták a véletlenre: 2023-ban több tesztvetítést is tartottak 130-150 fős közönséggel, aminek tagjai egy 40-50 kérdéses kérdőíven mondtak véleményt a film aktuális verziójáról.
Silent Zone
A járvány pillanatok alatt végigsöpört Észak-Amerikán. A karanténba zárt Zónában, amit maga után hagyott, manapság csupán maroknyi túlélő kószál. Az éhezés és a kannibálok semmit nem jelentenek ahhoz a veszélyhez képest, amit a veszettek, az átalakult fertőzöttek jelentenek rájuk.
Néhányan közülük, a várandós Megan és testvére, David, úgy dönt, hogy elhagyja az egyik reményét vesztett kolóniát, hogy új otthont keressen. Útközben egy veszélyes falka támad rájuk, és csak két vadász segítségével menekülnek meg az utolsó pillanatban.
A pusztaságot járó Cassius és védence, a tinédzser Abigail úgy dönt, hogy segít nekik eljutni az egyik kolóniába, ahol Megan biztonságban megszülheti gyermekét. Csakhogy a megpróbáltatások java még hátravan, és a hosszú út során nemcsak a veszettektől kell tartaniuk.
Rendező: Deák Péter Forgatókönyvíró: Csák Viktor, Illés Krisztián Operatőr: Dobóczi Balázs Vágó: Lecza Attila Zene: Grósz Arthur Valentin Szereplők: Matt Devere, Papp Luca, Caroline Boulton, Roderick Hill, Barabás Nikolett, Declan Hannigan, Alexis Latham
A siker el is érkezett: a kész filmet szinte az összes kontinensen bemutatták már mozikban és streaming platformokon: az Egyesült Államokban, Kanadában, Új-Zélandon és Japánban is, összesen 47 országban. Németországban német szinkront is kapott a Silent Zone, ami azt jelenti, az ottani streaming platformok képviselői bíztak a film pozitív fogadtatásában. Péter hangsúlyozta, hogy ez egy rétegfilm, de mindenhol meg tudja találni a közönségét.
A film forgatási helyszínéül remekül szolgáltak – „sajnos vagy nem sajnos” – egykori szovjet laktanyák és a körülöttük kialakított egykori városok. A készítők rengeteg kihívással néztek szembe az úticél „hajókolónia” helyszínén, ahol az állandóan változó vízszint nehezítette a munkát. A mozifilmet még 2021-ben, a Covid-járvány alatt forgatták. A Silent Zone boncolgat is a koronavírus-járvány körül felmerült kérdéseket, például hogy milyen közös fellépés legyen egy világméretű járvány ellen és, hogy meddig tartsák tiszteletben a fertőzött – most már – zombik esetén az olyan alapvető emberi jogokat, mint az élethez való jog. Ezek érdekes felvetések, még egy olyan világban is, mint amelyben a film is játszódik, a civilizáció összeomlása után. Én teszem hozzá, hogy ez utóbbi egyébként sokak szerint nincs is olyan messze: a deep adaptation (mély alkalmazkodás) hívei, vagy a magukat survivalists-nak (túlélők) vagy preppereknek (készülők) hívók úgy vélik, hogy a civilizációnk nem éri meg a 21. század végét. Úgyhogy egyáltalán nem árt, ha a kultúra is foglalkozik a fenti kérdésekkel, mert láthatóan sokakat érdekelnek a válaszok.
„A Föld legveszélyesebb ragadozója vadászik rád: az ember” – hangzik el az előzetesben. Ez az, amit szerintem mindenki el tud fogadni, aki egy kicsit is belegondol abba, mit művelünk a bolygónkkal. A klímakatasztrófa okozója maga az ember, ebben a tudományos világ 99%-a egyet ért. Persze a filmben nem pont erről van szó, de ezzel és a hasonló történetekkel nem nehéz párhuzamot vonni a valós világunk eseményeivel.
Talán manapság már ritkaságszámba megy, hogy a film szereplőin nem használtak számítógépes grafikát, amit látunk, az valódi smink, maszk és jelmez. A harci jeleneteket pedig a színészek maguk, kaszkadőr nélkül oldották meg, amihez egy három hónapos felkészítést kaptak.
Kérdeztem Pétert, hogy tudja-e, eddig hányan látták a filmjét szerte a világon. „Ezt azért nehéz megmondani, mert a nemzetközi forgalmazónak, a Saban Filmsnek úgy adtuk el a filmet, hogy a helyi forgalmazók nem kötelesek hivatalosan beszámolni nekünk a nézőszámokról. A magyar bemutató még hátra van, így azt nem tudni, a hazai közönség mit szól majd az alkotáshoz, de ettől függetlenül már biztos, hogy lesz második rész. Az alapjául szolgáló könyv október 2-án jelenik meg, így az új rész történetét hamarosan megismerhetik az érdeklődők.” Péter annyit elárult, hogy lesz olyan karakter, amelyik visszatér a következő részben és lesz olyan is, amelyik nem, „mert nem tud visszatérni”. Bár egy zombis, azaz élőhalottas történetnél – a filmben „veszetteknek” nevezik őket – ez lehet, hogy felelőtlen kijelentés.
Mindenesetre az első film kellemes szűk két óra kikapcsolódás, a megtekintése a műfaj szerelmeseinek különösen ajánlott: a Silent Zone október 9-től látható a magyar mozikban!
Borítókép: Papp Luca a Silent Zone című filmben. Fotó: FilmFinity
