A múlt nagy törései nemcsak az egyének, hanem a társadalmak személyiségét is formálják. Mit adhat egy háború az embernek, ha a földi síkon csak elvesz tőle? Hogyan lehet a tragédián keresztül az élet szépségéről beszélni, és mit jelent ma vállalni azokat az értékeket, amelyekért mások egykor az életüket adták? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Vecsei H. Miklós és Hegedűs Bori a QJÚB Ázott hajában hét halott bogár ragyog című előadása után tartott közönségtalálkozón. A Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni kapcsolatát feldolgozó produkció nem csupán egy tragikus szerelmi történetet mesél el: a zene, a képzőművészeti látvány és a színház eszközeivel egy olyan érzelmi utazásra hívja a nézőket, amelynek a végén az élet igenlése kerül a középpontba.
A történelem ismétlődő törései és a személyes történetek
A QJÚB alkotóit Radnóti Miklós halálának kerek évfordulója kapcsán kezdte foglalkoztatni a költő és felesége története. 2024-ben volt nyolcvan éve annak, hogy Radnótit több tucat társával együtt az abdai tömegsírba temették. Vecsei H. Miklós szerint ez történelmi léptékkel nézve egyáltalán nem nagy idő: még élhetnek közöttünk olyan emberek, akik személyesen tapasztalták meg ezt a korszakot.
Vecsei H. Miklós és Hegedűs Bori az Ázott hajában hét halott bogár ragyog című előadás utáni közönségtalálkozón, 2026. november 4-én a Nemzeti Színházban. Fotó: Obbágy Szonja
A közönségtalálkozón arról beszélt, hogy a munka kezdetén elsősorban az foglalkoztatta, miként térhet vissza a történelem újra és újra ugyanazokhoz a tragédiákhoz, és miért nem sikerül levonnunk a múlt tanulságait.
„Hogy lehet az, hogy ezekből nincs tanulság, és ezekben a látszólag nagyon sötét és kaotikus korszakokban – mint amilyen a mai háborúval övezett korszakunk is –, mik azok a szerelmek, mik azok a vállalások, mik azok az egyenességek, amik miatt az ember azt tudja mondani, hogy mégis szép volt az élet és megérte” – fogalmazott Vecsei H. Miklós.
A rendezőként és színészként is közreműködő Vecsei H. Miklóst nem elsősorban Radnóti életének kiemelkedő pillanatai érdekelték, hanem azok a törések, amelyek meghatározták a költő személyiségét és döntéseit. Felvetette, hogy vajon egy társadalom esetében is hasonlóan működik-e ez: a közösség karakterét ugyanúgy a nagy történelmi traumák alakítják-e, mint ahogyan az egyénét a személyes veszteségek.
A háború természetesen a fizikai valóságban csak pusztítást és veszteséget jelent. A kapcsolatok, a lelki folyamatok és a művészet szintjén azonban olyan tapasztalatokat is felszínre hozhat, amelyek megértése segíthet közelebb kerülni egy korszakhoz és az abban élő emberekhez.
Egy szerelem, amelynek a szabályait maguk alakították
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni még fiatalon, ismerkedtek meg. Radnóti 17, Fanni 14 éves volt. Kapcsolatuk egy egészen hétköznapi, szinte gyermeki történettel kezdődött: „összecserélték” a ceruzáikat. Az előadás ezt a kezdeti naivitástól a háború és a személyes megpróbáltatások által egyre inkább próbára tett kapcsolatig követi.
Hegedűs Bori és Vecsei H. Miklós az Ázott hajában hét halott bogár ragyog című előadásban, 2026. november 4-én a Nemzeti Színházban. Fotó: Obbágy Szonja
Hegedűs Bori arról beszélt a közönségtalálkozón, hogy közel három éve játssza Gyarmati Fanni szerepét, és az eltelt idő alatt a saját viszonya is változott a karakterhez. Míg a kezdetekben inkább a fiatalabb Fannihoz érezte közel magát, mostanra a történet későbbi szakasza és lelkiállapota került hozzá közelebb.
Hegedűs úgy látja, az előadásban is fokozatosan épül fel ez a változás, és a jelenlegi csapatmunkában különösen fontosnak érzi, hogy az alkotók kölcsönösen támaszkodhatnak egymásra.
A közönségtalálkozón szóba került Radnóti szerelmi életének egy kevésbé idealizált epizódja. A költő német szövőlánnyal kapcsolatos levelezését az előadás is megjeleníti. Hegedűs Bori ezt a történetszálat nem feltétlenül drámai törésként éli meg, mondta.
Inkább a kapcsolatuk fiatalságát, a szerelem tanulásának folyamatát látja benne. Úgy fogalmazott, kedvesnek találja, hogy Radnóti őszintén beszámol Fanninak az érzéseiről, és hogy a két fiatal ahelyett, hogy elhallgatná a történteket, megpróbálja közösen kialakítani a további együttélés szabályait.
Ez a megközelítés is hozzájárul ahhoz, hogy a produkcióban a kapcsolat nem egy háborúval szemben sértetlenül megőrzött, idealizált szerelemként jelenik meg. Radnóti és Fanni közös életében ugyanúgy jelen voltak a konfliktusok és a mélypontok, mint a ragaszkodás és az egymás iránti elköteleződés.
A kereszt mint áldozat és szabadság
Az előadás egyik visszatérő vizuális motívuma a kereszt. A történet elején Fanni kérdez rá arra, mit visel Radnóti a nyakában, a szimbólum pedig később az áldozatvállalás és a hit kérdéseit is magával hozza.
QJÚB: Ázott hajában hét halott bogár ragyog, 2026. november 4., Nemzeti Színház. Fotó: Obbágy Szonja
Radnóti zsidó származásúként, Sík Sándor hatására keresztelkedett meg Fannival együtt a Szent István-bazilikában. Vecsei H. Miklós szerint azonban a kereszt az előadásban nem elsősorban a vallásgyakorlás jelképe. Sokkal inkább a jézusi életút vállalásának lehetőségét fejezi ki.
Különösen fontos ebből a szempontból az a történelmi helyzet, amikor Radnóti még elhagyhatta volna az országot, de végül nem menekült el. A közönségtalálkozón Vecsei Sík Sándor szerepéről is beszélt, aki az áldozat szükségességét hangsúlyozta. Mint mondta, mai szemmel nehéz megérteni azt a gondolkodást, amelyben egy tanár ilyen döntésre biztathatja a tanítványát.
A kereszt ezért az előadásban egyszerre jelenti az áldozatot és a felszabadulás. Vecsei szerint érdemes feltenni a kérdést, hány ember életét nehezítette meg a kereszt súlya, és hányan találtak benne szabadságot. A két jelentés közötti feszültség az előadás egészében jelen van.
A színpadi megjelenítés is ezt a gondolatot erősíti. A fények fokozatosan bontakoznak ki, az előadás elején a színészek arcát alig lehet látni. Vecsei elmondása szerint ez tudatos döntés: az alkotók nem Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni, hanem olyan közvetítők, árnyak, akik szeretnék vállalni a két ember történetét. A hangsúly nem rajtuk van, hanem azokon, akiket megidéznek.
A teljes fényben megszólaló Nem tudhatom ezért is jelent különleges pillanatot az előadásban. A vers zene nélkül hangzik el, és ekkor válik először igazán láthatóvá a színpadon a két szereplő.
Vecsei H. Miklós az Ázott hajában hét halott bogár ragyog című előadásban, 2026. november 4-én a Nemzeti Színházban. Fotó: Obbágy Szonja
A háború hangja és az érzelmi dramaturgia
A produkció zenei és vizuális világa szorosan összekapcsolódik a történettel. Vecsei H. Miklós szerint a zene a háború hangját idézi meg: azt a közeget, azt az esztétikai környezetet, amelyben Radnóti versei és életműve megszületett.
Hegedűs Bori számára az előadás zenei megvalósítása külön tanulási folyamatot jelentett. Énekesként korábban természetes volt számára, hogy egy-egy dalban a hangjával is megmutassa a saját képességeit, ám ebben a produkcióban más szempontokat kellett előtérbe helyeznie.
Hegedűs Bori az Ázott hajában hét halott bogár ragyog című előadásban, 2026. november 4-én a Nemzeti Színházban. Fotó: Obbágy Szonja
Mint elmondta, Vecsei arra vezette rá, hogy ne az önmegvalósításra törekedjen, hanem arra, hogy minden egyes szöveg és dallam a maga jelentésével jusson el a közönséghez. Itt nem az a fontos, hogy énekesként megmutassa, mire képes, hanem hogy méltó módon közvetítse a történethez tartozó gondolatokat és érzéseket.
A koreográfia és a látvány szintén ezt a célt szolgálja. Az előadás koreográfusa Kondákor Panka volt. A munka úgy állt össze, hogy a színpadi mozgás, a fények, a hangok és a képzőművészeti elemek nem önálló látványelemek, hanem az előadás mondanivalóját erősítő eszközök.
A közönségtalálkozón Vecsei arról is beszélt, mit gondol a színház feladatáról. Szerinte nehéz pontosan meghatározni, mi is a színház, de arra talán könnyebb választ adni, miért van rá szükség.
Úgy látja, a színház akkor éri el a célját, ha a nézők úgy távoznak az előadásról, hogy valami megváltozott bennük: másként tekintenek a világra, vagy újra közelebb kerülnek önmagukhoz. Ezt a hatást Van Gogh példájával érzékeltette. A festő napraforgókat ábrázoló képei után a néző nem egyszerűen a virágokat látja másként, hanem az egész világot.
Vecsei szerint a színháznak is hasonló változást kellene elindítania. Nem pusztán történeteket kell elmesélnie, hiszen azok fordulatait a közönség sokszor előre is sejti. A produkciókban legalább ilyen fontos az érzelmi dramaturgia: az a folyamat, amelyen keresztül a néző érzelmileg kapcsolódik az előadáshoz.
Az Ázott hajában hét halott bogár ragyog esetében ezért nem csupán Radnóti Miklós életének eseményeit akarták színpadra állítani, hanem egy érzelmi ívet is felépítettek. Ehhez a színház, a koncert, a képzőművészet, a fény- és hanghatások együttes eszközeit használják.
Különleges nap
Az előadás 2026. november 4-én volt – egyrészt 82 évvel azután, hogy Radnótit az abdai tömegsírba helyezték (más forrás szerint november 9-én). Másrészt pedig azon a napon, amikor a hazai belpolitikát felborzolva nyilvánosságra kerültek az ügynökakták (egy kis része). Ennek kapcsán Vecsei arról beszélt, hogy bár Radnóti Miklós egy másik érában élt, mint amiről az akták szólnak, mégiscsak mind a költő életéről szóló előadás, mind pedig a dokumentumok nyilvánosságra kerülése gondolkodásra késztetheti az embereket a mindenkori elnyomó hatalomról és a különböző korszakok által okozott emberi és társadalmi tragédiákról.
A halálon túl is folytatódó történet
A közönségtalálkozón többször visszatért az a gondolat, hogy az előadás nem a halállal akarja lezárni Radnóti történetét. Bár a költő életének 1944-ben vége szakadt, az általa képviselt értékek tovább élnek.
QJÚB: Ázott hajában hét halott bogár ragyog, 2026. november 4., Nemzeti Színház. Fotó: Obbágy Szonja
Vecsei H. Miklós arról is beszélt, hogy az előadásokon megjelenő több száz fős közönség is azt bizonyítja, hogy Radnóti és Fanni története ma is képes megszólítani az embereket.
„Itt is, most mind a 600-an remélem érezzük, hogy nincs vége. Tehát megtörtént a feltámadás, úgymond. Ezért egy élethimnusz a darab vége. Hogy állj mellénk te is és énekelj velünk” – mondta Vecsei H. Miklós.
A színész arról is beszélt, hogy egy-egy szerep megformálásakor időnként úgy érzi, a történet fontosabbá válik a saját személyénél. Ha egy művész hosszú időn keresztül foglalkozik egy olyan életúttal, mint Radnótié és Fannié, természetessé válik számára, hogy teljesen átadja magát annak a világnak, amelyet a színpadon megidéz.
Ugyanakkor hozzátette, hogy a színészi munka lelkileg instabil állapotokat is előidézhet, ezért különösen fontos egy biztos otthon és családi háttér, amelyhez a művész visszatérhet.
Vecsei H. Miklós és a QJÚB
A QJÚB társulat hat éve Csoóri Sándor életművével kezdett foglalkozni, majd Pilinszky János következett A kocka kibontása című előadással. Radnóti után Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú című művéből is készítettek egy 45 perces produkciót, amelyet a Müpában mutattak be.
Az együttes tagjai: Hegedűs Bori, Vecsei H. Miklós, Frimmel Jakab, Ratkóczi Huba, Paczári Viktor, Farkas Zsombor
A következő időszakról beszélve Vecsei hangsúlyozta, hogy mindenképpen szeretnék folytatni a közös munkát a zenekarral, és külön kiemelte a produkciók létrejöttében részt vevő teljes alkotói és technikai csapat szerepét. Bár a színpadon hat embert lát a közönség, egy-egy előadás megvalósításán tíz fős közvetlen társulat és a Nemzeti Színház további húsz-harminc munkatársa dolgozik.
Az Ázott hajában hét halott bogár ragyog tehát nem csupán Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni történetét idézi fel. Arra is emlékeztet, hogy a történelem legsötétebb időszakaiban is születhetnek olyan emberi vállalások, amelyek túlélhetik az őket körülvevő korszakot. Az előadás végén megszólaló életigenlés pedig nem a tragédia tagadása, hanem annak felismerése, hogy az emberi kapcsolatok, a művészet és a közösen képviselt értékek a halál után is tovább élhetnek.
A következő előadások időpontjaiért érdemes követni a QJÚB Facebook-oldalát. Addig is meghallgathatók a produkció dalai a Spotify-on:
Borítókép: A QJÚB zenekar az Ázott hajában hét halott bogár ragyog című előadás végén, 2026. november 4-én a Nemzeti Színházban. Fotó: Obbágy Szonja
