Vasárnap mutatták be a 22. Olasz Filmfesztivál keretében a Gloria! című filmet a fővárosi Puskin moziban. Margherita Vicario rendezése az egykori és mindenkori női alkotókra szeretné felhívni a figyelmet és az 1700-as évek Velencéjének egyik leányintézetében játszódik. A film Teresa történetét meséli el, aki az Ancien Régime beporosodott színpadán alkotja meg a lázadó, modern popzenét egy akkoriban újnak számító hangszer segítségével, a zongorával, miközben az intézet vendégül látja a frissen beiktatott VII Pius pápát. A budapesti Svájci Nagykövetség együttműködésével bemutatott film a 2024-es olasz Globo d’Oro díjon elnyerte a legjobb első film és a legjobb zene díját, valamint a Seattle International Film Festivalon a zsűri nagydíját, emellett a 2024-es Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon két jelölést is kapott.
A bemutatón a Gloria! egyik főszereplőjével, a Luciát alakító Carlotta Gambával beszélgettünk.
Végignézve a filmográfiádat, tele van kosztümös filmekkel, sorozatokkal. Ez a te döntésednek köszönhető vagy egyszerűen most ezek a projektek találnak meg téged?
Carlotta Gamba: Az utóbbi. De sokan mondják, hogy az arcom a régebbi korokat idézi. Ez az adottság a segítségemre volt például a Gloria! kapcsán is. Mindenesetre szeretek olyan filmeken dolgozni, amelyek a múltban játszódnak, mert ez egyfajta időutazás számomra.
Mit gondolsz a filmbéli karakteredről?
Luciában az a kedvencem, hogy mennyire empatikus és mindemellett egy 18. századi nő. Gyönyörű a karaktere.
Magadat 21. századi nőnek tartod?
Nem tudom, nehéz meghatároznom magamat. Sok a bizonytalanság és a kétség magammal kapcsolatban. Azért is lettem színésznő, mert szeretek mások bőrébe és neve mögé bújni.
A Gloriá!-t a Berlinálén mutatták be, a filmet két díjra is jelölték. Emellett a fesztiválon egyúttal egy sorozatot is képviseltél.
Idén volt először, hogy részt vettem a berlini filmfesztiválon. A sorozatot (Dosztojevszkij) és a Gloriá!-t is imádtam forgatni. Két teljesen különböző projektről van szó. A sorozat egy thriller, a Gloria! pedig egy dráma. A fesztiválon sűrű események követték egymást: öt napig voltam ott, de olyan érzés volt, mintha az egész egy hónapig tartott volna.
A filmbéli kolléganőiddel vettél részt a Berlinálén. Milyen volt velük a forgatás?
Végig egy külső helyszínen forgattunk, nem stúdióban. Egy kis észak-olasz faluban egy hónapig egy fogadóban laktunk a lányokkal, öten [a másik négy színésznő Galatéa Bellugi, Veronica Lucchesi, Maria Vittoria Dallasta és Sara Mafodda volt – a szerk.]. Egy ma is működő étterem fölött szálltunk meg, öt szobában. A forgatás végére a tulajdonosokkal és egymással is szinte egy család lettünk. Se autó, se vonatközlekedés nem volt arra. Őrülten vicces élmény volt.
A legfontosabb alapja ennek a filmnek az a szeretet, amely kialakult egymás iránt a lányokkal. Igazi barátokká kovácsolódtunk a forgatáson. És ez nagy szerencse, mert az is előfordulhatott volna, hogy utáljuk egymást. Azóta is összejárunk.
Olaszországban mennyire általános, hogy ekkora női szereplőgárdája legyen egy filmnek?
Egyáltalán nem az. De szerencsére sokat forgatok női rendezőkkel és más színésznőkkel. Ami mindig csodálatos. Úgy látom, egyre több női rendező és író jegyez filmeket és erre nagyon büszke vagyok. Most, az Olasz Filmfesztivál hétvégéjén is, mind a négy bemutatott filmnek női rendezője volt.
Milyen volt a Gloria! rendezőjével, Margherita Vicarióval együtt dolgozni?
Margherita egy őrült, de jó értelemben. Ez egy nagyon bonyolult film, amely ráadásul az első rendezése volt. De Margheritának határozott elképzelései voltak, amiket véghez is vitt. A filmje pedig felkerült a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál műsorára, szóval ez így egy nagyon szép és kerek történet a való életben: hiszen maga a Gloria! is erről szól, a női alkotók promótálásáról. Margherita egy nagyszerű művész: egyben zenész, színész és rendező. És még annyi meg annyi mondanivalója van. Szívesen dolgoznék még vele, de ez még a jövő zenéje.
A film előzetese:
Gondoltad volna, hogy a film ilyen díjakat kap majd?
Amikor Margherita, a rendező felhívott és elmondta, hogy a Gloria! bekerült a Berlinálé versenyprogramjába, alig hittem el. A forgatáson éreztem, hogy ez egy nagyszabású film, de nem gondoltam volna ilyen mértékű díjesőre. A forgatáson nem is gondolkodtam ilyeneken, annyi mindennel kellett foglalkozni.
A Gloriá!-ban te alakítottad az első hegedűst. Hogyan tudtad felhasználni a szerepben a korábbi zenei tudásodat?
Volt korábbról némi zenei tapasztalatom, de az nem lett volna elég a filmhez. Korábban a szülővárosom, Torinó utcáin rendszeresen sétálgattunk énekelve az utcán a barátnőimmel. De sajnos sem hegedülni, sem pedig zongorázni nem tudok. Meg kellett tanuljuk a többi színésznővel együtt, hogy úgy nézzen ki, mintha mi játszanánk a hangszeren. Ez volt a legnehezebb a film forgatása során, hiszen közben színészi alakítást is kellett nyújtanunk. De ez a film varázsa: a vágásnak köszönhetően tényleg olyan, mintha én hegedülnék, pedig nem. A forgatáson mindig ott volt egy valódi zenekar is. Nekem egy nagyon kedves hegedűművész segített abban, hogyan fogjam meg a hangszert. Ez a hölgy nagyszerű volt, mert folyamatosan bíztatott, hogy “jól csinálod, jól csinálod”. Én meg közben azt gondoltam, hogy “nem csinálom jól”.
A pályád elején sokat játszottál színházban. Tervezel még visszatérni?
A római Silvio d’Amico Drámai Művészetek Akadémián végeztem, a színház az első szerelmem. Viszont most már eléggé elszakadtam ettől a világtól és az olasz színházi szcéna nagyon zárt, nehéz bekerülni, ha nem ismersz ott senkit. De nagy álmom, hogy ismét színpadon játszhassak.
Ezúttal a Gloria! bemutatójára érkeztél Budapestre. Voltál már korábban a magyar fővárosban?
Nem voltam még ezelőtt Budapesten. Gyönyörű ez a város. Holnap már utazok is haza, de szívesen visszatérnék egyszer.
A Gloria! november 16-án 19:30-kor a Tabán moziban is látható lesz (jegyek itt kaphatók). Carlotta Gamba a főszereplője az Olaszország által Oscar-díjra nevezett Vermiglio című filmnek is, amelyet 2025-ben mutatnak be Magyarországon.
Borítókép: Carlotta Gamba a Puskin moziban 2024. október 10-én