Jelenleg is Pesterzsébeten látható a közadakozásból – a szoboravatásról készült tudósítás tanúsága szerint, a település iskolásgyerekinek adományaiból – létrejött alkotás, melyhez egy tizenkét gyermekes, helyi édesanya volt a modell.
Magyarországon 1925-ben, – a négy évvel korábban alakult – Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére lett május első vasárnapja az édesanyák ünnepe. (Az anyák napja történetéről itt írtunk bővebben.)
A Vöröskereszt gyűjtést rendezett, hogy szobrot állítsanak az édesanyáknak. A műemlék a Szent Erzsébet téren, a templom előtti tér bal oldalán áll. Az anya nőalakját a téren lakó tizenkét gyermekes Melis Andrásnéról mintázta Kaszab Károly szobrászművész. A 150 centiméteres műkő talpazaton egy 186 centiméter magas bronzszobor egy anya ábrázol két gyermekkel. Felirata: „Állj meg és gondolj édesanyádra.” alatta: „A pesterzsébeti iskolák ifjúsági vöröskereszt csoportjai és tanulói 1933.”
Kaszab Károly: Anyák szobra, 1933 / Wikimedia Commons
A pesterzsébeti Peternell és Kulhanek vasöntő üzemében elkészült mű a világon az első Anyák Szobra. 1933. május 28-án vasárnap délelőtt került sor a szobor ünnepélyes leleplezésére és megkoszorúzására. A tér zsúfolásig megtelt a nagy eseményre, mintegy 16 000 ember szorongott az avatásra várva.
Illusztráció az avatásról készült cikkből / Friss Újság, 1933. május 23.
A Friss Újság így tudósított az ünnepségről
„Az uccákat, házakat fellobogózták, autók, autóbuszok, villamosok ontották a vendégeket, akik Budapestről és a környék városaiból jöttek el az ünnepélyre. A város legszebb részén, a Szent Erzsébet téren pompás park közepén áll a magas talapzatra helyezett bronzszobor. Még ponyva veszi körül, amikor az ezrekre menő közönség zsongva elhelyezkedik a térségen. Délelőtt félnégy órakor felzeng a Hiszekegy imája levente zenekar réz hangszerein. Ezután Petter Géza, pestszenterzsébeti prépost-plébános mondott magasan szárnyaló ünnepi beszédet, amelyben az anyai hivatást, a gyermeknevelést és az anyai szeretet hatalmas érzését magasztalta. Petri Pál közoktatásügyi államtitkár felesége, az Ifjúsági Vöröskeresztegylet társelnöke avatta fel a szobrot:
– Hulljon le a lepel erről a szoborról – mondotta – amelyet a pestszenterzsébeti szegény iskolásgyerekek filléreiből emeltek. Fillérenkint adták össze a gyermekek a szobor költségeit és ez a szobor az anyák emlékén kívül a pestszenterzsébeti gyermekek szívét és lelkét is örökké dicsérni fogja.
Petri Pálné szavaira lehullott a lepel a szoborról, amely egy gyönyörű mosolygó anyát ábrázol, karján szendergő kisgyerekkel, oldala mellett leánykájával, aki bizakodóan pillant fel hozzá. A szobor talapzatán ez a felírás olvasható: Állj meg, és gondolj édesanyádra!
Chikán Béla dr. pestszenterzsébeti polgármester vette át a szobrot a város nevében, majd Liber Endre Budapest alpolgármestere üdvözölte a testvérvárost, amely
az egész országot megelőzve, elsőként állított szobrot az anyáknak.
Ezután a tanulóifjúság hódolva vonult el a szobor előtt, virágot helyezve a talapzatra, amelyet csakhamar elborított a hatalmas koszorúk erdeje.”
A szobor – mint az Anyák tiszteletére állított emlékmű – egyedülálló volt az egész világon. Méltán váltott ki visszhangot a világsajtóban. Az Ifjúsági Vöröskereszt Világszervezetének nemzeti folyóiratai az Egyesült Államokban, Kanadában Ausztráliában, Angliában és Japánban is megemlékeztek erről az eseményről.
Forrás: Pesterzsébeti Múzeum, Budapesti Elektronikus Archivum
