A Youtube-ot elöntötték azok a videók, amelyeken gyermekkorunk kedvenc rajzfilmsztárjai drogokról és fegyverekről rappelnek. Egy titokzatos zeneszeerző, és minden bizonnyal a mesterséges intelligencia (angol rövidítéssel: AI) áll mögöttük.
Spongyabob, a címszereplő vidám sárga figura ananászháza előtt áll, míg Rák úr, Spongyabob főnöke az általa vezetett étteremben. De a sorozatban látottaktól eltérően a videókban a szereplők nem vidám dalokat énekelnek a Bikini Fenék víz alatti városának életéről. Ehelyett drogokról és fegyverekről rappelnek. A rap mögött egy Glorb nevű művész áll. A Spotifyon és a YouTube-on már több milliószor streamelt zenéjük látszólag mesterséges intelligenciával utánozza az ikonikus karakterek hangját.
Mivel az AI-eszközök egyre gyorsabban fejlődnek, a Glorbhoz hasonló művészek számára könnyebbé vált, hogy generatív AI segítségével készítsenek zenét – és saját jogon váljanak sikeressé. A mesterséges intelligenciával és a zenével foglalkozó szakértők szerint azonban a szerzői jogokkal és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések ettől nem tűnnek el, bár a zeneiparban a technológia új korszaka köszöntött be.”Ez sokkal több lehetőséget nyit meg valaki számára, hogy lényegében egy dal rajongói verzióját készítse el” – mondta Josh Antonuccio, az Ohio University Scripps College of Communication docense és a School of Media Arts & Studies igazgatója. A Spongyabob ihlette számok online szenzációvá tették Glorbot – aki névtelenségben tartja a személyazonosságát -. A Spotify-on a Glorb átlagosan egymillió hallgatót vonzhavonta – legnépszerűbb daluk, a “The Bottom 2” több mint 11 millió streamet gyűjtött össze. Az előadó zenei videói, amelyekben a sorozat szereplőinek modelljei szerepelnek, szintén milliós nézettséget értek el a YouTube-on. Egy SpongyaBob-karaktermodell jelenik meg Glorb “EUGENE” című klipjében is.
Glorb, aki nem volt hajlandó nyilatkozni, nyilvánosan nem áll kapcsolatban a Nickelodeonnal. A Paramount tulajdonában lévő csatorna szóvivője pedig nem kommentált az ügyet. A YouTube és a Spotify képviselői szintén elzárkóztak a választól. Annyi azonban ettől függetlenül tudott, hogy az olyan generatív AI zenei programokat, mint a Suno, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy beírjanak kéréseket, és a szöveges javaslatok alapján dalokat generáljanak, máris a zene ChatGPT-jévé váltak. Glorb nem az első, aki ezt a technológiát eredeti zene létrehozására használja. Néhány esetben jelentős művészek is részt vettek műveik AI-verzióiban. Júniusban Paul McCartney bejelentette, hogy a Beatles utolsó lemezét, a “Now and Then”-t fogja kiadni, amelyből mesterséges intelligencia technológiát használva kivonja a néhai John Lennon hangját. Grimes énekesnő, a mesterséges intelligencia egyik bajnoka kiadta az elf.tech nevű platformot, amelyen a művészek Grimes hangjának mesterséges intelligenciával készített másolatát használhatják zenéjükben. A megállapodás feltételei között szerepel, hogy Grimes megkapja a hangjának AI-változatát tartalmazó zenékből származó jogdíjak egy részét.Más esetekben azonban a művészek munkáját felhasználó mesterséges intelligencia által generált zene aggodalmakat váltott ki a zeneiparban dolgozókból. 2023 áprilisában egy Ghostwriter nevű előadó “heart on my sleeve” című száma miatt terjedt el, amely a rapper Drake és az énekes The Weeknd AI hangmásolatát használta. A dalt gyorsan eltávolították több platformról, köztük a YouTube-ról is, ahol egy üzenet volt olvasható: “Ez a videó már nem elérhető a Universal Music Group szerzői jogi igénye miatt”. Nem sokkal azelőtt, hogy a Ghostwriter-dal az interneten keringett, az UMG (amely nem áll kapcsolatban az NBCUniversallal, az NBC News anyavállalatával) felszólította a streaming-szolgáltatásokat, hogy tiltsák meg a mesterséges intelligenciaprogramoknak, hogy az ő szerzői jogvédett zenéit használják saját maguk betanításához.A probléma részben abból fakad, hogy a zenei streaming platformoknak kevés eszközük van arra, hogy felismerjék és nyomon kövessék, hogy mennyi AI-zene van az alkalmazásukon.A hagyományosan létrehozott zenét egy ujjlenyomathoz hasonlította – a streaming platformok összehasonlíthatják más dalokat ezzel az ujjlenyomattal, és ha találnak egy olyan számot, amely megfelel neki, értékelhetik a feltöltést, és szükség esetén eltávolíthatják. Az AI által generált zenének nincs ilyen feltételezett ujjlenyomata. Ezért sokkal nehezebb nyomon követni és eltávolítani. Mivel korlátozott technológia áll rendelkezésre a különböző platformokra feltöltött mesterséges intelligenciával előállított zenék nyomon követésére, nehéz megmondani, hogy mennyi ilyen zene van odakint – mondta Chan. “El kell hinni, hogy létezik, de ismétlem, eléri-e a tömeges fogyasztást? Valószínűleg még nem” – mondta. “Mert ha egyszer úgymond eljut a kultúrába, akkor szerintem a jogtulajdonosok, például a kiadók és hasonlók, fellépnek majd a platformok ellen, és megkérik őket, hogy vegyék le.” A törvényhozók már most elkezdték mérlegelni, hogyan lehetne szabályozni a mesterséges intelligencia által generált zenét. A múlt hónapban Bill Lee, Tennessee állam kormányzója aláírta a Likeness Voice and Image Security Act – más néven “ELVIS Act” – törvényt. A törvény, amely állítása szerint az első a maga nemében, “a meglévő állami szabályozásra épül, amely védelmet nyújt valaki képmásának jogosulatlan felhasználása ellen, és a “hangot” is hozzáadja a védett területhez” – áll Lee hivatalának januári sajtóközleményében.
