A Vincent Van Gogh és Claude Monet festészetét bemutató kiállítások után Gustav Klimt életével és festményeivel ismerkedhetünk meg május 19-étől a Gustav Klimt: The Immersive Experience interaktív kiállításon a BOK Csarnokban.
„Nemcsak egy különleges kiállításra léphetünk be, hanem egy másik dimenzióba, ahol a női tekintetek titkokat suttognak, az arany nem egy hideg fém, hanem egy lángoló érzelem és ahol a festészet nem illusztrál, hanem varázsol. Az ornamentika nem díszítés, hanem lelke van. A csavarodó, tekeredő, hullámzó, erős motívumok, a hosszú indák és a törékeny szálak kusza szövevénye az élet összetettségét fejezi ki. A vonalak nem kérnek engedélyt, csak elindulnak, kanyarognak, kacskaringóznak, és mire kettőt pislogunk, már egy női hajzuhatagban végződnek. A szecesszió nem más, mint a művészet világszintű elszabadulása az egyenes vonalak börtönéből” – mondta a sajtóbejáráson Bán Blanka, művészettörténész.
Bán Blanka, művészettörténész
Gustav Klimt 1862-ben született Bécsben, egy aranyműves apa második gyermekeként. A család anyagi nehézségekkel küzdött, gyakran költöztek, de az apai mesterség révén Klimt már gyermekkorában beleszeretett az aranymegmunkálás technikájába. Ez a ragyogás és részletgazdagság végigkíséri festészetét is. A női alakok iránti érdeklődése korán megmutatkozott: számos festményén jelennek meg nők, gyakran erotikus töltettel.
Gustav Klimt: Adele Bloch-Bauer (reprodukció)
A bécsi művészeti életet az akadémista szemlélet uralta, amely már nem tükrözte a 19. század végének iparosodó világát. Klimt és testvérei egy olyan művészszövetség tagjai voltak, amelyet végül túl konzervatívnak ítéltek, így 1897-ben kiléptek belőle. Klimt húsz társával együtt megalapította a bécsi szecesszió mozgalmát, amelynek első elnöke lett. Bán Blanka szerint: „1897-ben húsz másik alkotóval együtt – nagy bátorságról tanúbizonyságot téve – kilépett a konzervatív művészeti elveket valló Künstlerhausból, s megalakította a saját művészeti csoportját, amelynek ő lett az elnöke. Ez a – ma már bécsi szecesszióként ismert – mozgalom a modern művészet kezdetét jelentette Ausztriában.”
A szecesszió egyik legfontosabb elve az összművészeti szemlélet volt. Klimt minden kiállítást komplex egészként kezelt: a tér, a művek, a témák mind egymással harmóniában álltak. Ennek egyik legszebb példája az 1902-es Beethoven-kiállítás, ahol mozgatható falakat terveztek és Gustav Mahler vezényelte a megnyitón Beethoven 9. szimfóniáját. Az ideiglenes kiállítás Gesamtkunstwerk, vagyis összművészeti alkotás volt, amelyben minden egyes elem egy nagyobb esztétikai és eszmei egészbe illeszkedett.
Gustav Klimt: A csók (reprodukció)
A kiállítás legikonikusabb darabja természetesen A csók, amelyet ma is a bécsi Belvedere Galériában őriznek. Ez a festmény a szerelem örök szimbóluma lett: aranyozott háttere, ölelő párja, a motívumok finomsága mindenkit lenyűgöz. Klimt a női testet és a természetet egymásba fonódó szimbólumként ábrázolta, ahogyan Bán Blanka is kiemelte: „Klimt munkássága nem egyszerűen esztétikum; ő nem idealizál, hanem értelmez. Nála az emberi test és a természet egymásba fonódott szimbólumok, a nő nem puszta szépség, hanem mélység.”
Az arany Klimt művészetében metafora. „Az örök érték, a megfoghatatlan szépség, az isteni szikra metaforája, amely nem elvakít, hanem mindent megvilágít maga körül” – mondta Bán Blanka. Ez az arany világ elevenedik meg a budapesti kiállítás arany alagútjában (lásd borítóképünkön), amely a látogatók egyik legkedveltebb élménye lehet.
A kiállításon a látogatók több tucat Klimt-reprodukcióval találkozhatnak, valamint egy különleges VR-élmény során elmerülhetnek a szecesszió kavargó mintázataiban. A digitális tér segítségével nemcsak nézhetik, hanem át is élhetik Klimt festészetét. A hatalmas, 2000 négyzetméteres tér lehetőséget ad arra, hogy a vendégek nyugágyakon pihenve, minden részletében elmélyülve fedezzék fel a klimti univerzumot.
A Hölgy legyezővel és a Halál és élet című alkotások reprodukciói is szerepelnek a tárlaton, kiegészítve a Klimt világát bemutató gazdag installációkat. A kiállítás korábban több kontinensen is nagy sikert aratott, május 19-én a budapesti közönség előtt nyitja meg kapuit. A szervező, Dudi Bercovici így nyilatkozott: „A produkció egy örökérvényű festő elméjét tárja a tapasztalt múzeumlátogatók és a fiatalok előtt is. Büszkék vagyunk rá, hogy már a sokadik szuperprodukciót mutatjuk be Budapesten. Úgy érezzük, hogy Klimt igazán különleges élményt nyújt majd a laikusoknak és a rajongóknak egyaránt.”
A Gustav Klimt: The Immersive Experience tehát nem csupán kiállítás: érzéki és értelmező utazás a művészet, az arany és a nőiesség világába, amelyen keresztül Gustav Klimt festészetének mélységei mindenki számára hozzáférhetővé válnak. Jegyek a kiállítás honlapján kaphatók.
Borítókép forrása: Gustave Klimt: The Immersive Experience
