A reformáció idejéből származó betlehemes játék egy máig élő kulturális örökség. A Bakony és a Balaton-felvidékre betelepített németek leszármazottai éltetik néhány településen.
Városlődi Christkindl csoport egykor, az 1930-as években …
Eredete
A népszokás állítólag Luther Márton nevéhez fűződik. A résztvevők házról házra járnak, karácsonyfát visznek, és a kis Jézus, azaz a Christkindl megszületésének örömhírét hirdetik. Emellett karácsonyi ajándékot is adtak a család minden tagjának.
Városlődi csoport az 1950-es években
A drámajátékot Christkindl, Christkindl- játék, Christkindl-Spiel és Krisztkindli néven is ismerik. Ez utóbbi változat talán a legelterjedtebb. Magát a Christ-Kindl szót egy bizonyos Benedict Wilhelm Zahn (1738-1819) nürnbergi ügyvéd, történész, hivatalnok találta ki és használta szólásjegyzékében.
Városlődi csoport a 2010-es években
Ma – a nem magyarországi – német nyelvterületen már csak a Christkindlmarkt, a karácsonyi vásár rendezvénye őrzi a szokás egy elemét, miszerint az adventi vásárt a Christkind nyitja meg. Ezt általában egy aranyszínű, szárnyakkal ellátott ruhába öltözött szőke hajú lány alakítja.
Úrkút az 1950-es években
Manapság
A máig élő játékban a szereplők életkora, öltözéke, a viselt kiegészítők és ruhadíszítések és a mellékszereplők száma településenként eltérő lehet, de jellemzően 8–15 év közötti gyereklányok vesznek benne részt és a főszereplők minden esetben ugyanazok: a Hírnök, az Angyal, Mária és a Christkindl.
Úrkút a 20. század második felében
A ruhájuk alapja egy fehér sifonból vagy lenvászonból készült alsó- és felsőszoknya, egy hosszú fehér ing, amit színes mellény és fehér vállkendő egészít ki. A fejükön mirtuszkoszorút és szalagokból és gyöngyökből készült díszeket, a kezükön fehér kesztyűt, lábukon pedig fekete vagy barna harisnyát és magas szárú fűzős cipőt viselnek. Az öltözéket általában egymástól öröklik tovább, a kellékek pedig a közösség tulajdonában vannak.
Úrkút 1932-ben
Bár a népszokás alapját képező házról házra járás december 24-ére esik, a játékot hosszas előkészületek előzik meg. A szereplőket az otthonukban a család vagy közeli ismerősök segítik felöltözni, amely a hagyomány szerint december 23-án éjjel 3–4 körül kezdődik. A lányok haját koszorúba fonják, sőt a régi időkben a fésülő asszonyok előző nap megmosták és cukros vízzel vagy disznózsírral kenve fonták be, hogy jó tartása legyen.
Polány egykor
A szereplők december 24. reggeltől az éjféli miséig járják a falut, minden házba bekopogtatnak, hogy a kis Jézus születésének örömhírét elvigyék. A régi szokás szerint a falu elöljáróit, a polgármestert, a papot, az orvost és a tanítókat köszöntötték először, akik színes szalagokkal díszített rozmaringos almát is kaptak, mely az életet jelképezi.
Polány a 21. században
Régen a faluban kísérő gyerekek zaja jelezte útjukat, ma már előre napokkal tudatják az útitervet a lakossággal. A lányok csengőszó mellett éneklik el a szerepeiket német nyelven, amit gyakran magyar karácsonyi dalok is követnek. A Christkindl-t játszó lány megáldja a ház tagjait, végül átadják a karácsonyfát és az ajándékokat. Régebben almát és diót, napjainkban csokoládét, szaloncukrot, narancsot vagy pénzt kapnak az előadásért cserébe.
1930-as évek Herend
Este pedig, mikor elhagyják az utolsó házat, az éjféli misére mennek. Itt a szereplők az első padban ülnek, vagy az oltár mellett állnak, így hangsúlyozva a születés ünnepének jelentőségét, emelve az alkalom fényét. A kezükben tartott kellékek a Mária-oltáron kapnak helyet és egészen február 2-ig, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéig ott is maradnak.
Herend, 1985.
Hol találkozhatunk Christkindl csoporttal?
A Bakony-vidék településein a szokás a II. világháború után megszűnt, majd a ’60-as években újjáélesztették. Jelenleg 13 Veszprém vármegyei településen – Bánd, Gyulafirátót, Kislőd, Herend, Lókút, Márkó, Bakonynána, Magyarpolány, Tóthvázsony, Úrkút, Városlőd, Veszprémfajd – 15 Christkindl csoport működik.
Bánd, Christkindl csoport egykor
A családok legidősebb tagjai még ismerik a német nyelv helyi dialektusát, ám már nem használják a hétköznapokban. Manapság a nemzetiségi óvodákban és iskolákban tanulják gyerekek a német nyelvet.
A verseket, énekeket és az egyéb szövegeket a helyi hagyományok szerint a településen fennmaradt variációban tanulják és adják elő. Általánosan 3–4 éven keresztül tagja a csoportnak egy-egy szereplő, de egyéni eltérések itt is megfigyelhetők. A szervezést, betanítást, öltöztetést egy-egy magánszemély vállalja fel, vagy a helyi nemzetiségi iskola nyújt hátteret. A segítők a viseletek készítői, a kiegészítők készítőinek generációi egymásnak adják át a tudást, az írott és íratlan szabályokat.
A Christkindl-Spiel 2020-ban felkerült az UNESCO által a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.
Borítókép: Christkindl csoport, Márkó
Képek forrása: Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum
Források: Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, Bakony-Balaton Geopark
