Bár a folyó mellet élők többsége pozitív élményeket társít a vízhez általánosságban, a WWF Magyarország megbízásából végzett friss közvélemény-kutatásból azonban kiderül: még sok negatív tapasztalat és tévhit kapcsolódik Dunához. Kis körkép a Víz Világnapjára.
A vízpart jó hely, a Duna inkább kihívások tömege?
A felmérésben a megkérdezettek többsége a vizes élőhelyekről olyan pozitívumokat említenek, mint a nyugalom, kikapcsolódás (67%), nyaralás, vakáció (64%), kirándulási lehetőség (58%), horgászás (53%) vagy éppen a hűsölés (51%).
Negatívumként leginkább a szúnyogokat (64%), illetve a szennyezés különböző formáit említik, mint például a vízszennyezés (41%) vagy a szemetes, szennyezett vízpart (32%).
Ha azonban kimondottan a Dunára gondolnak, akkor már hangsúlyosabbá válnak a negatív asszociációk: a szúnyogok, a hajóforgalom, a vízszennyezés és az árvízveszély, miközben a nyaralásra, vakációra, sőt a természeti környezetre is kevésbé asszociálnak, mint általában az élővizek esetén.
Fortepan / Umann Kornél Pócsmegyer, Surány, Duna-part, a túlsó parton Alsógöd. 1990.
„Ez az ellentét arra utal, hogy a Duna nem képezi szerves részét az életüknek, illetve inkább problémák és kihívások halmazát jelenti sok ember számára: át kell jutni rajta, időnként tartani kell az árvíztől, sok a szúnyog és a szennyezés – mondta dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.
„A Duna a híradásokban is leginkább a katasztrófahelyzetek kapcsán jelenik meg, ez is okozhatja azt, hogy a veszélyt társítjuk hozzá. Pedig a vészhelyzetek nem magából a folyóból adódnak, hanem abból, hogy a különböző, emberi vízhasználatok során kevéssé követjük a folyó valódi természetét, inkább ellene dolgozunk.”
Fortepan / Umann Kornél Magyarország, A Dunakanyar, Jobbra Nagymaros, a Hegyestető, látkép a Julianus-kilátóból, balra Pilismarót, jobbra távolabb Szob. 1989.
De mi a Duna valódi szerepe?
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy sokan nincsenek tisztában a Duna valódi szerepével, amit az ivóvízellátásban tölt be. A válaszadók jelentős része (43%) nem tudja, hogy a lakosság közel 40%-ának ivóvize a Dunából származik, amelyet a folyó kavicságya szűr meg. Miután a források és a nyers Duna-víz használata ellehetetlenült, azóta ezt a természetes folyamaton alapuló rendszert kihasználva működtetjük több település, köztük a főváros ivóvízellátását.
A Duna tehát nem csupán egy természeti kincs, hanem közvetlenül befolyásolja az emberek egészségét és életminőségét is. Mégis sokan elsősorban a szúnyogokkal (41%) és a vízszennyezéssel (31%) kötik össze a Duna állapotát.
Pedig a Duna a természeti egyensúly fenntartásának nélkülözhetetlen szereplője. A kutatás szerint a válaszadók 79%-a egyetért abban, hogy a folyó segíthet a hőhullámok és aszályok megelőzésében, vagyis kulcsszereplője lehet a klímaváltozás elleni küzdelemnek. A folyó ápolása így nemcsak a közvetlen helyi közösségek érdeke, hanem globális környezeti felelősségvállalás is.
Forrás:
A kutatás 2024. augusztus 26. és szeptember 1. között (a nyári kánikula elmúltával, de még a nagy árvizek előtt) készült 500 fő online megkérdezése alapján, a 18-70 éves, Duna mentén élő magyar lakosság körében, a WWF Magyarország megbízásából. Az adatfelvételt az NRC végezte.
Borítókép: Fortepan / Vincent Till Baumgartner, 1896. Duna-part, a túlparton Nagymaros.
