A busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtöltéhez igazítják. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába. Ma délelőtt Mohácson már a gyerekeké volt az ünnep és egészen eddig tart a vidám télűző, tavaszváró fesztivál a városban.
Fortepan / Urbán Tamás Széchenyi tér busójárás idején, jobbra a Fogadalmi templom. 1973
Az egész város magáénak érzi a busójárás hagyományát. Ez a különös népszokás egyszerre tartozik a téltemető, tavaszváró és termékenység-varázsló ünnepek közé. A birkabőr-ruhába öltözött, bőrbocskort és bütykös harisnyát viselő busók fából készült busómaszkkal rejtik el kilétüket, közben szinte ismeretlenül, a farsang szokásainak megfelelően, felelőtlenül bolondozhatnak miközben hangosan igyekeznek elűzni a telet.
A kezdetek
Mohácson a hagyomány eredetét a törökök kiűzésének legendájával is magyarázzák. A monda szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a bujdosást, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket a településről.
Fortepan / Székely Balázs, 1969
Ez egy nagyon szívmelengető történet, de sajnos nincs valós alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, és a sokácok nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Az biztos, hogy a balkáni szláv eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott az évszázadok alatt és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről származnak az első adatok.
Fortepan / Dorics István Szabadság utca a Szentháromság utca saroknál, busójárás idején. 1975
Mitől lesz busó a busó?
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben a kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A busót busóvá azonban a maszkja teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Fortepan / Székely Balázs, 1969
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, vagy manapság már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódókat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.
Fortepan / Székely Balázs, 1969
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.
És a legnagyobb buli, a felvonulás…
A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik.
Fortepan / Székely Balázs, 1969
Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap.
Fortepan / Székely Balázs, 1969
A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.
Mára már karnevál jellegű felvonulás lett , ahol már koncertek, táncházak és kirakodóvásárok is kísérik az ünnepséget. .A busójárásba az ilyenkor ide látogató nagyszámú közönséget is bevonják, és így részévé válnak a város több pontján zajló eseményeknek.
Fortepan / Bencseky Mátyás Kóló tér, busójárás idején. 1961
A hat napig tartó eseményeken túl a busócsoportok egész éven át aktív közösségként működnek. Ehhez hozzá tartozik a hagyományokon alapuló folyamatos készülődés, az eszközök, maszkok megtervezése és elkészítése, a busóruházat felújítása, az egyes csoportok sajátos járműveinek megtervezése, kialakítása, és a megjelenésük hitelességét szolgáló kutatómunka.
Fortepan / Bencseky Mátyás Kóló tér, busójárás idején. 1961
A busójárás folyamatában egyformán szerepet kapnak a tervezett programok (pl. busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busóavatás, néptáncbemutatók, kézműves vásár) és a spontán akciók és megnyilvánulások (szabados viselkedési formák, termékenységvarázsló rítuselemek, ijesztgetés, játékosság, tánc). A kezdetekkor a mohácsi horvát nemzetiséghez kötődő hagyomány mára a város szimbólumává vált.
Hogyan változott a népszokás a 21. századra?
– Ha kimegyünk az utcára busójárás idején, akkor azt láthatjuk, hogy több busócsoport szekerekkel közlekedik vagy akár feldíszített traktorokkal. Ez azért van, mert a sokac ősök mindig mezőgazdasággal foglalkoztak és így mivel a gazdaságban megtalálhatóak voltak a szekerek, de manapság már leváltották a traktorok, így most ezt használják a busók – mondta Bősz Gábor, az esemény egyik szervezője.
Fortepan / Bencseky Mátyás Kóló tér, busójárás idején. Háttérben a Gólya utca házsora és a Püspöktemplom. 1961
– Pontosan húshagyókedden éjfélkor elhallgatnak a kolompok, elnémul a zene, mindenki leveszi az álarcot és nyugovóra tér, onnantól elindul Mohácson az új év kezdete, az új időszámítás és már ekkor elkezdünk készülődni a következő évi farsangra – tette hozzá Bősz Gábor.
Fortepan / Bencseky Mátyás Széchenyi tér, busójárás idején. Háttérben a Postahivatal épülete. 1961.
A világon egyébként számos alakoskodás létezik, viszont mindegyik egy karneváli ünnep, azaz a felvonulásról szól. A mohácsi busójárás attól egyedülálló, hogy ősi hagyományokra építve a busó és a látogató együtt űzik a telet. Emiatt a különleges kapcsolat miatt is választhatták meg a busójárást az UNESCO világörökségének.
Fortepan / Székely Balázs, 1969
A 2025-ös év busójárásának részletes programja megtekinthető a Pécs Aktuál oldalán.
Forrás: Hungarikum, Pécs Aktuál, Szellemi -és kulturális örökség, Mohácsi busójárás
Borítókép: Fortepan / Krantz Károly Busójárás idején, 1964
