Immár a második – sőt lassan a harmadik – nemzedék nő fel úgy, hogy gyermekkorának meghatározó élménye a Rejtekadó erdő, Jičín, és annak lakói. De vajon léteznek-e a valóságban ezek a helyek, és élt-e ott Rumcájsz nevű jólelkű rabló?
Kezdjük azzal a meglepő ténnyel, hogy Jičín maga nem a képzelet szüleménye. Nem afféle Óperencia vagy Burkusország, hanem egy nagyon is kézzel fogható cseh kisváros. Prágától 70, a régió központjától Hradec Královétól 40 kilométerre fekszik, jelenleg mintegy 16 ezren lakják.
A külváros meglehetősen átlagos…
De lakott-e ott valaha is Rumcájsz nevű zsivány? Nos ezt nem tudjuk. Bár a zsiványról szóló történeteket nyilván megalapozták a helyben hallott népi legendák, Rumcájsz, Manka és Csibészke figuráját egy cseh író alkotta meg. Václav Čtvrtek gyermekkorának jó részét a városban töltötte. Első Jičínben játszódó meséjét már nem sokkal a második világháború után, 1946-ban publikálta. Ez a történet már tartalmazza azokat az elemeket, amelyek Rumcájszot később a gyermekek és felnőttek kedvencévé tették: „A suszter harca a vörös szoknyáért” című mesében már ott van a cipész, aki a hatalmasságokkal küzd a családjáért és igazáért a városban – de ebben a mesében a susztert még Kubának, asszonyát Stázinának hívják, a negatív hős pedig az uraság tiszttartója, egy bizonyos Kolomajza.
Rumcájsz neve a hatvanas években születhetett – 1966-ban jelent meg az ő nevével az első rövid történet. Az 1967-től a csehszlovák televízió esti meséjében a Večerníčekben vetített rajzfilmekben is így hívják már a cipészből lett zsiványt. Bár a történetek nyilván örök érvényűek – és sok bennük a kimondottan a népmesékből örökölt alak: tűzmanók, tündérek, vízi szellemek. De az író azért valamilyen szinten történelmi hátteret is adott az író Rumcájsznak: Bétka (körülbelül: Bözsi) császárnéban könnyű felismerni Ferenc József feleségét, Erzsébet királynét, Fricekben, a porosz királyban IV. Frigyes Vilmost. A porosz-osztrák háború 1866-ban komolyan érintette a vidéket: egyik csatája éppen a városban zajlott le. Rumcájsz tehát valamikor az 1860-as években cipészkedett, majd zsiványkodott Jičínben. Bár a város külső részein ma már túlnyomó részt modern panelházak állnak – no meg a Billa, a Tesco és és az Albert szupermarketei – a belváros ma is olyan, mint akkor, amikor a mese játszódott.
A főtér a Tornyoskapuval
Ezt leginkább is Radek Pilařnak köszönhetjük. Václav Čtvrtek szövegéhez ő készítette az animációt. Ő rajzolta meg a zsivány jellegzetes vörös kalapját, torzonborz szakállát, Manka bő szoknyáját és szőke haját is.
Aki nem ismerné – ő Rumcájsz és felesége Manka
A környezet megrajzolásánál pedig igen akkurátus volt: a legapróbb részletekig hitelesen örökítette meg a várost és környékét. Így aztán, aki a meséken nőtt fel, legyen az felnőtt vagy gyermek, azonnal otthon érezheti magát Jičínben. A Tornyoskapu, a főtér lábas házai, az uraság palotája egytől egyig jó ismerősként köszönnek nekünk, felidézve azokat az időket, amikor a köveket még Rumcájsz zsiványos léptei járták.
Az uraság palotája – ma regionális múzeum (jelenleg zárva)
Az árkádok, amelyek alatt Rumcájsz zsiványosan lépdelt
De feltűnnek a főcímben a prachovi sziklák is is – szintén, mintha csak a valóságból léptek volna át a rajzasztalra. No és mi a helyzet a Rejtekadó erdővel, ahol Rumcájsz élt, miután el kellett hagynia a várost, mert összekülönbözött Humpál polgármesterrel? Nos, ha a térképre nézünk, létezik a Řáholec erdő is. (Ez az, amit magyarra Rejtakadóként fordítottak, bár csehül nem jelent effélét.)
Az erdő rejteke
Az azonban, hogy ma így hívják a város körüli erdők egy részét, inkább csak az utólagos legendagyártás része. Erdészek nevezték el így a környék egyik erdejét még a hatvanas években, viccből. A tréfából azután – ahogy Csehországban lenni szokott – valóság lett. Egy idő után a megnevezés megjelent a hivatalos térképeken is. Rumcájsz ugyanis igazi népi hős lett. Az 1967 és ’84 között készült összesen 52 epizódot vagy egy tucat nyelvre szinkronizálták, és a mesekönyvek is megjelentek a szocialista tábor összes nyelvén, sőt néhányat még angolra is lefordítottak ’87-ben. Hazájában – és különösen szülővárosában – pedig mindent meg is tettek, hogy Rumcájsz emléke örökké megmaradjon. A cseh turistaklub már 1967-ben, az első film megjelenésekor Rumcájsz-emléktúrát szervezett. Ez évenkénti eseménnyé nőtte ki magát. A csúcson, a nyolcvanas években több, mint 10 ezren zarándokoltak el a Rejtekadó erdőbe a zsivány nyomában.
Idén is megtartják
A rendszerváltással persze Csehországba is megérkeztek a Disney-hercegnők, így a hazai mesehősök kultusza fakult némileg. A retróhullám – no meg a helyi turisztikai hivatal aktivitása – azonban visszahozta az elmúlt években a köztudatba Rumcájszot, és szülővárosa mindent meg is tesz azért, hogy a kultuszt életben tartsa. A Rumcájsz-futás mellett van Rumcájsz-barlang a hegyekben – ahová alig pár perces sétával el lehet jutni.
A barlang
Előtte a jelzés, hogy ki lakik ott
…és bent alszik Csibészke.
Csibészkének amúgy a főtéren is jutott szobor:
Van Rumcájsz műhely a Tornyoskaputól alig pár lépésre – ahol nyaranta mindenféle gyermekprogramot szerveznek.
De még a sörözőkben is lehet 12 fokos Rejtekadó sört kapni.Jól csúszik mellé a savanyított kolbász. Van persze Rumcájsz étterem is – megfelelően elnevezett gyermekmenűvel, és mindenféle emléktárgy.
És persze ott van maga a belváros, ami ugyan csak néhány utcányi, de tényleg olyan, mintha a mesekönyvből lépett volna elő.
Még sárkány is van főutcán…
Van – elvben – mesegaléria is, de az akárcsak a regionális múzeum, ami az uraság palotájában lenne, most éppen zárva van 2026-ig, felújítás miatt. De a város ettől függetlenül is igyekszik kihasználni a meseváros képzetét: a Rumcájsz-futás mellett van mesefesztivál és számos gyerekprogram a nyári, kora őszi időszakban.
Mindez csodás, ha kisgyermekkel vagyunk, de – azon túl hogy rajongunk gyerekkorunk zsiványos hősei iránt, mit is tehetünk a környéken? Nagyon is sokat. Václav Čtvrtek ugyanis nem csak azért álmodta ide a jólelkű zsiványt, mert itt töltötte gyermekkorának egy részét, hanem azért is, mert valóban mesebeli vidéken járunk. A cseh vidék bájos kisvárosaival, lankáival, általában is olyan, mintha egy meséből lépett volna ki, de itt mindez fokozottan érvényes. Jičín ugyanis a Cseh Paradicsomnak nevezett vidék szélén helyezkedik el. Rumcájsz persze ezt nem tudhatta – az elnevezés a huszadik század szüleménye. 1933-tól élvez védettséget a terület, és 1955-től ez lett Csehszlovákia első nemzeti parkja. Okkal. Nagyjából 100 millió éve a vastag homokkőlerakódásokat tektonikus mozgások gyűrték fel, majd a szél, a csapadék eróziója alakította a tájat. Az így kialakult különleges sziklaképződmények – az úgynevezett sziklavárosok egészen elképesztő látványt nyújtanak. A prachovi sziklaváros pedig alig tíz percnyi autózásra van a várostól.
A sziklavárosban jól kiépített turistautak visznek körbe, még azok is biztonsággal mozoghatnak bennük, akik amúgy nem a hegy- vagy sziklamászás szerelmesei.
Gyerekes családokra gondolva pedig olyan útvonalakat is kialakítottak, amelyeken akár babakocsival is kiválóan lehet haladni. Ezek ugyan nem visznek fel a kilátókhoz, ahonnan a legjobban látszanak a sziklák, de a fölénk boruló sziklák földöntúli látványt nyújtanak.
Vannak a környéken tavak is – ezt is tudjuk a meséből, hiszen ott laktak a vízitündérek. Česílko a legismertebb jičini vízimanó, Václav Čtvrteknek köszönhetően, aki a Jičín melletti mezőkön egy kis tavacskában él, Osmikiláč, a hatalmas ponty társaságában. Ha vízimanót nem is találunk bennük, de a város környéki tavak – a Kníže, a Šibeňák vagy a Hádek – jó időben igen kellemes kikapcsolódást nyújtanak.
Aki kicsit messzebb merészkedik a Cseh Paradicsomban, az újabb sziklavárosokat és épített várakat fedezhet fel. Ezek közül kiemelkedik a népszerű turisztikai régió szimbóluma, a kettős bazalttornyon magasló Trosky várának romja. Az épen maradt várak közül a legjelentősebb a hamisítatlan középkori hangulatot árasztó Kost vára. Várkastélyokból is bőséges a kínálat, a legnagyobb sziklavárosnak nevet adó Hrubá Skála kastélyán kívül említésre méltó a Sobotka melletti barokk stílusú Humprecht vadászkastély, Mnichovo Hradiště kastélya és a Turnovhoz közeli Hrubý Rohozec vagy a Sychrov kastély. Ha viszont nem nyugatnak, hanem keletnek fordulunk Adršpach elképesztő sziklái és a a régióközpont Hradec Kralové bájos házai és középkori templomai várnak. Hamarosan megismerkedünk velük is.
