Nagy botrány lett Svédországban abból, hogy egy történelmi sorozatban a svédek őseit feketék játszották. De mit mond a tudomány? Tényleg lehet, hogy a mi őseink is feketék voltak?
A svéd történelemről szóló sorozatot 2023 őszén sugározta a svéd állami televíziócsatorna, a Sveriges Television AB (SVT). A sorozat állítólag Svédország történelmét dokumentálja a jégkorszaktól napjainkig. A The Nordic Times szerint ez volt a csatorna eddigi legnagyobb történelmi vállalkozása. A projekt azonban heves indulatokat váltott ki , mivel a előzetesekben fekete és közel-keleti színészek szerepeltek a főszerepben. Egyesek szerint megjelenésük a történelmi revizionizmus része, amit valamiféle woke ideológia hajt, és nem felel meg a tudományos és történelmi tényeknek, mások pedig a skandináv származású fehér európaiak iránti súlyos sértésnek tekintették. Az SVT nyilatkozatában védelmébe vette a projektet, és kijelentette, hogy több mint 300 történész és szakértő dolgozott a háttérben, hogy a történelmi pontosságot gondosan betartva valósítsák meg a projektet.„A korai svédek valójában egyáltalán nem hasonlítottak a mai világos bőrű svédekre, hanem inkább a szubszaharai afrikaiakra – ez egy „oktatási kampány”, amelyet maga az SVT vezet” – írta a The Nordic Times júniusban megjelent szerkesztői cikkében.
De igaz ez, vagy csak valami woke érzékenyítés? Újabb leletek szerint nagyon is igaz – a világos bőrszín csak körülbelül Kr.e 3000 után jelent meg Európában. A világos színkomplexiót – ami ma az európaiakra jellemző – sajátos génmutációk okozzák, amelyek nem voltak jelen abban a korai modern emberben, amely elsőként érkezett Afrikából Európába. A tudósok megállapították, hogy a világosabb bőr, haj és szem színt okozó gének csak körülbelül 14 000 évvel ezelőtt, a paleolitikum – más néven „őskőkorszak” – késői szakaszában jelentek meg a korai európaiak körében. Azonban ezek a világosabb vonások egészen a közelmúltig csak szórványosan fordultak elő – mondta egy ezzel foglalkozó tanulmány vezető szerzője, Silvia Ghirotto, az olaszországi Ferrara Egyetem genetikusa. A világosabb bőrszín evolúciós előnyt jelenthetett az európaiak számára, mert lehetővé tette, hogy az emberek több D-vitamint szintetizáljanak – amely a csontok, fogak és izmok egészségéhez szükséges – Európa gyengébb napfényében. A világosabb szemszín – például a kék vagy a zöld – azonban nem tűnik jelentős evolúciós előnnyel járónak, így megjelenése valószínűleg véletlen vagy szexuális szelekció eredménye lehet – mondta Ghirotto a Live Science-nek. Ghirotto és kollégái 348 ősi DNS-mintát elemeztek 34 nyugat-európai és ázsiai régészeti lelőhelyről, a februárban közzétett, még nem lektorált kutatás szerint. A legrégebbi, 45 000 éves minta az úgy nevezett uszty-Isimi embertől származik, akit 2008-ban fedeztek fel Nyugat-Szibériában az Irtis folyó vidékén; egy másik kiváló minőségű DNS-minta pedig a körülbelül 9000 éves SF12 kódnevet viselő maradványból származik Svédországból. A régebbi minták azonban nagy részben romlott állapotban voltak, ezért a kutatók a pigmentációt „valószínűségi fenotípus-következtetés” és a HIrisPlex-S rendszer segítségével becsülték meg, amely hiányos DNS-mintából képes megjósolni a szem, a haj és a bőr színét.
A paleoantropológusok úgy vélik, hogy az első Homo sapiens 50 000 és 60 000 évvel ezelőtt érkezett Európába, ami azt jelenti, hogy nem voltak olyan messze afrikai őseiktől. Ennek eredményeként a korai európaiak kezdetben csak sötét bőr, haj és szem színt örököltek, amelyek több száz egymással összekapcsolt génre támaszkodnak – mondta Ghirotto. Még azután is, hogy körülbelül 14 000 évvel ezelőtt világosabb vonások jelentek meg Európában, ezek csak szórványosan fordultak elő egyes egyéneknél, egészen a viszonylag közelmúltig – körülbelül 3000 évvel ezelőttig –, amikor elterjedtek – mondta. Az új tanulmány kimutatta, hogy a sötét bőrű emberek aránya Európa egyes részein még a rézkorban (más néven kalkolitikumban, amely Európában körülbelül 5000 évvel ezelőtt kezdődött) is magas volt, és egyes területeken még később is gyakran fordult elő sötét bőr, mondta Ghirotto. A kutatók megállapították, hogy a világos szemszín körülbelül 14 000 és 4000 évvel ezelőtt jelent meg Észak- és Nyugat-Európában, bár akkoriban még a sötét haj és a sötét bőr volt a domináns. (Vannak azonban kivételek. Egy 2024-es genetikai elemzés kimutatta, hogy egy körülbelül 17 000 évvel ezelőtt Európában élt egyéves fiú sötét bőrű, sötét hajú és kék szemű volt. A világosabb bőr genetikai alapja úgy tűnik, hogy Svédországban körülbelül ugyanabban az időben jelent meg, mint a világosabb szem, de kezdetben viszonylag ritka volt – mondta Ghirotto. A kutatók arról is beszámoltak, hogy ebben az időben statisztikai „csúcsot” regisztráltak a világos szemszín előfordulási gyakoriságában, ami arra utal, hogy a kék vagy zöld szemek akkoriban gyakoribbak voltak, mint korábban vagy később.
Ilyen sötét bőrű, de világos szemű volt az „első brit” is. Az úgy nevezett Cheddari Ember egy férfi csontváz, amelyet az angliai Somerset megyében, a Cheddar-szurdokban található Gough-barlangban találtak. A csontváz maradványai a mezolitikumra, azaz a 9. évezred közepére-végére datálhatók, és úgy tűnik, hogy a férfi erőszakos halált halt. A koponya jobb szemüregének közvetlenül felett található nagy, kráterhez hasonló sérülés arra utal, hogy a férfi csontfertőzésben is szenvedett. 1903-ban tárták fel, és ez Nagy-Britannia legrégebbi, szinte teljes emberi csontváza. A maradványokat a londoni Természettudományi Múzeum Emberi Evolúció galériájában őrzik. Nukleáris DNS-ének elemzése alapján a korabeli nyugat-európai vadászó-gyűjtögető népesség tipikus tagja volt, valószínűleg kék-zöld szemű, sötétbarna vagy fekete hajú, sötét vagy sötétbarna bőrű volt. .Népének leszármazottai ma is a szigeten élnek: Ha megvizsgáljuk a mai brit emberek genetikai variációit, azt találjuk, hogy azoknál, akiknek nincs közeli migrációs múltjuk, őseik körülbelül 10%-a az ősi európai népességhez tartozik, amelyhez Cheddari Ember is tartozott.
Carles Lalueza Fox, a barcelonai Evolúciós Biológiai Intézet paleogenetikus szakértője, a korai európai pigmentáció szakértője, de nem vett részt a legújabb tanulmányban. Meglepetés volt megtudni, hogy egyes európaiak a vaskorig, ami genetikai szempontból viszonylag közelmúltnak számít, örökölték a sötétebb pigmentációért felelős géneket – írta a Live Science-nek egy e-mailben. Míg az új kutatások olyan tulajdonságok megjelenését térképezik fel, mint a világosabb bőr, haj és szem, addig azok okai, hogy ezek a tulajdonságok evolúciós előnyt jelentettek, még nem teljesen tisztázottak – tette hozzá.
