A 12. század elején a Hekla – ez egy repedéses rétegvulkán Izland déli részén – hevesen kitörése után, több mint 55 000 km2-t (Izland nagyjából felét) hamuval borította be. A vulkán Izland nyugati részén található, a Közép-Atlanti-hátságon, amely az észak-amerikai és az eurázsiai tektonikus lemezek elágazó lemezhatára.
A kitörés idején a Heklától 15 kilométerre északra fekvő Þjórsárdalur-völgy területét norvég telepesek lakták, akik nagy közösségi tanyákon éltek. A vidékre akkoriban jellemző volt a jó termőtalaj, bőséges természeti erőforrásokból tudtak gazdálkodni, azonban a kitörés végére a völgy teljesen kihalt. Így a környéket a “Pokol kapuja” néven kezdték emlegetni.
Előtte a Hekla legalább 250 évig szunnyadt, amikor 1104-ben hirtelen kitört. Elképzelhető, hogy ennek voltak olyan figyelmeztető jelei, mint a remegés vagy az olvadó hó, de ezek a folyamatos vulkáni aktivitás miatt amúgy is jellemzőek voltak a térségre.
A régészeti bizonyítékok alapján úgy tudjuk, hogy a völgy körülbelül 21 tanyát ölelt fel, amelyeket először i.sz. 950-ben építettek. A vastag hamu betemette a tanyákat, terméketlenné tette a földeket, emiatt az életben maradt lakók elhagyták otthonaikat. A házaik pedig egészen a 20. századig pihentek megbolygatlanul, a forró hamu pedig úgy konzerválta a 12. századi viking falut, ahogy a Vezúv az ókorban Pompeit.
Az egyik tanya a Stöng volt, egy úgynevezett viking hosszúház, amelyet a régészek 1939-ben találtak meg figyelemre méltóan jó állapotban. Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy többet megtudjunk a viking telepesek mindennapjairól a 12. századi Izlandon.
A hosszúház 17 méter hosszú és 6 méter széles, falai lambériásak és vastag gyeptéglából készültek. Több generáció élt együtt ebben a tradicionális viking házban, velük együtt a munkások, a rabszolgák, sőt udvarhölgyek és azok gyermekei is. Az Izlandon talált többi hosszúházhoz hasonlóan az eldaskáli (tűzcsarnok) falai mentén emelt emelvényeket használtak alvásra és háztartási tevékenységekre, míg a családfőnek egy lokrekkját vagyis egy zárható ágy-szekrényt tartottak fenn.
A hallból két hátsó ház ágazott ki merőleges szögben. A kisebb építmény talán fürdőházként vagy szaunaként is funkcionált. A másik éléskamra lehetett. A hosszúház közelében találhatóak a melléképületek, köztük egy kis élelmiszer tároló, ahol a hal, a füstölt -és a szárított húsok, valamint a tehénistálló, a kovácsműhely volt, valamint egy kis gyepes templom.
1974-ben, Izland betelepítésének 1100. évfordulója alkalmából rendezett nemzeti ünnepségek részeként a Stöng tanyát újjáépítették.
képek és forrás: Heritage daily
borítókép: A helyreállított viking hosszúház
