550 évvel ezelőtt lett Vác püspöke Bátori Miklós. Igazi reneszánsz főpapként, a korabeli művészet és kultúra meghatározó alakja volt a városban. Itália legjobb egyetemein tanult, az ott megtapasztalt életérzés és műveltség főpapi és mecénási munkásságára meghatározónak bizonyult.
Galeotto Marzio Bátori Miklós váci püspökről írt sorai az ideális reneszánsz értelmiségi képét állítják elénk:
„Az ő házában állandóan előadnak valamit, vagy tanulnak, vagy énekelnek lant kíséretével, vagy tisztes társalgás járja: nem ismerik a gyűlölködést, gyávaságot, időpocsékolást. A gyakori séta a várból ki a kertekbe, melyeket ő ültetett, és ő ékített halastavakkal, majd vissza a kertekből föl a várba, mindig derék emberekkel való beszélgetéssel, könyvek társaságában telik, az utat szinte észre sem lehet venni a viták hevében. Néhanapján a püspök kikocsizik, hogy felkeresse a szép, napsütötte, szőlőkkel és gyümölcsfákkal beültetett dombok koszorúját; ez sem esik meg olvasás és vita nélkül, és jólesik azt hinnem, hogy Bacchusnak e virágzó halmain ott lakoznak Minerva és a múzsák.”
A reneszánsz idején tehát a humanizmus egyszerre volt műveltség és életforma, e szerint igyekezett élni Mátyás király és udvarának számos tagja, elsősorban a főpapok, mint például Báthori Mikós.
Vác egyházi vezetőjeként – 1474 és 1506 között – a külföldi kapcsolatait is felhasználva tette a várost csodálatos reneszánsz székhellyé, mely így Mátyás király udvarához vált hasonlóvá. Újjáépítette a püspöki palotát és székesegyházat: reneszánsz szobrokkal, domborművekkel és padlótéglákkal díszítette kiváló szobrászokkal, kőfaragókkal és festőkkel. A virágzó humanista Vácból mára csak kevés maradt fenn, a török pusztítás alig hagyott emléket az utókornak.
Reneszánsz kőkorlát, ami Báthori Miklós székesegyházából megmaradt és jelenleg is látható Vácon / Wikimedia commons
A Báthori címerben szereplő sárkányhoz egy régi legenda kötődik: az ország keleti felében lévő ecsedi mocsárban egy sárkány lakott. István király idején a család egyik ősének tartott Opos vitéz legyőzte a szörnyet és bizonyítékként kitörte a sárkány három fogát. A király ezért méltón megjutalmazta, és a legenda szerint ez a három sárkányfog a Báthoriak sárkányos címerében is látható.
Az emlékév folyamán a szervezők látványos, korhű felvonulással, hagyományőrző bemutatókkal, időszaki kiállításokkal, koncertekkel, előadásokkal, jelmezversennyel, kézműves foglalkozásokkal, reneszánsz finomságokkal várják az érdeklődőket.
A cél az, hogy a látogatók bepillantást nyerjenek a város 15-16. századi virágkorába. A résztvevők megismerhetik az itáliai művészetek, tudományok és mesterségek iránt rajongó Báthori Miklós munkásságát, a ma már csak töredékekben látható váci reneszánsz építkezéseket, és átfogó képet kaphatnak a korszak gasztronómiájáról, öltözködéséről, szórakozási szokásairól és fegyvereiről.
Április 26-án pénteken a váci Tragor Ignác Múzeumban a reneszánsz történelem iránt rajongók érdekes előadásokat hallhatnak Báthori Miklós kortársairól és a korról: Milyen befolyással rendelkezett Beatrix királyné? Milyen volt egy törvénytelen fiú helyzete az udvarban? Tényleg megütötte Mátyás király az esztergomi érseket? Mire lehetett használni a humanista ismereteket a gyakorlatban?
borítókép: Báthori címer, forrás: vac.hu
képek forrása: vac.hu
