Talán nemcsak prédát, hanem üzleti partnert is láttak a középkori vikingek a kolostorok lakóiban. Kiderült ugyanis, hogy francia szerzetesek gyakran fókabőrt használtak könyveik bekötésére. Ez a váratlan felfedezés a vikingekkel való rendszeres kereskedelemre utaló bizonyíték lehet.
Fókák a középkori Franciaországban?
Egy interdiszciplináris és nemzetközi kutatócsoport új tanulmányban közölte legújabb felfedezését: szerintük sokkal szélesebb kereskedelmi hálózatok léteztek a középkori Franciaországban, mint azt korábban hitték. Ugyanis a ciszterci szerzetesek kéziratainak csaknem 63%-a észak-atlanti származású fókabőrbe van kötve.
A clairvaux-i apátságban és a hozzátartozó leányházakban található értékes kéziratokat jellegzetes szőrös borítók fedik. Ezeket kezdték vizsgálni innovatív biomolekuláris technikával, valamint DNS elemzéssel. Így derült ki, hogy a fókák elsősorban Skandináviából, Skóciából, Izlandról és Grönlandról származnak, bőrük felhasználása pedig bizonyíték a közvetlen kereskedelmi kapcsolatra a ciszterci kolostorok és a vikingek között.

Térképen a skandináv területeket a ciszterci apátsággal összekötő középkori kereskedelmi útvonalak / University of Cambridge
Ez a felfedezés megkérdőjelezi a középkori kereskedelemről szóló korábbi feltételezéseket
Ahelyett, hogy kizárólag a helyi erőforrásokra támaszkodtak volna, a ciszterci szerzetesek egyértelműen integrálódtak a kiterjedt nemzetközi kereskedelmi hálózatokba. Így kerültek egzotikus termékek a távoli északról a kontinentális Európába. A szakértők szerint nem véletlen, hogy a ciszterciek inkább világos színű fókabőröket használtak: a fehér színnel utalhattak rendjük jellegzetes hófehér viseletére.

Clairwaux-i Szent Bernát, a ciszterci rend alapítójának szobra Alsó-Ausztriában, Weitra település templomában, 1696. / Wikimedia commons
Ez a kutatás egy összetett interdiszciplináris együttműködés keretében jött létre, amely történészeket, régészeket és biomolekuláris tudósokat hozott össze. Céljuk volt, hogy feltárják a középkori anyagi kultúra rejtett aspektusait. A kutatócsoportban a középkori kéziratok, a kodikológia, a bioarcheológia, az ősi DNS-elemzés és a proteomika szakértői vettek részt.

A kutatócsoport tagjai / University of Cambridge
A kutatócsoport korábbi tanulmányai a középkori pergamenek állati eredetének azonosítására összpontosított, most először használták ezeket a különleges technikákat a középkori ciszterci kéziratokra jellemző szőrös borítók vizsgálatára.
Forrás: University of Cambridge
Borítókép: University of Cambridge – egy szőrös fókabőr kódex borítója