Vermeer nem volt mindig népszerű festő, csak a 19. században fedezték fel azt a zseniális képességét, ahogyan sikerült megörökítenie a mindennapok egyszerű eseményeit. A Levelet olvasó nő tökéletes példája azoknak a meghitt pillanatoknak, amiket Vermeer olyan szeretettel és érzékenyen tudott rögzíteni.
Milyen levelet olvas a nő?
Házi kabátot visel, így egyértelműen otthon tartózkodik, ez is valószínűsíti, hogy egy személyes írást olvashat. Az arcán visszafogott érzelmek, szája sarkában talán mosoly, talán szomorúság bujkál. Hogy jó vagy rossz híreket kapott, talán saját hangulatunk dönti el. De kép bensőséges hatását erősítik a tompa színek és fények a nő körül.
Vermeer és a kék szín
Vermeernek nagyon fontos lehetett ez az árnyalat, mert nem sajnálta a pénzt, hogy ezt színt kikeverje. A féldrágakő lapis lazulit használta ehhez.. Bár Vermeer távolról sem volt gazdag, mégis gyakran használta ezt a drága alapanyagot festményein.
A nappali fény fontos szerepet kap
A fény Vermeer munkáiban szinte mindig a kerettől balra lévő irányból jön. A falon a lágy kék árnyék egy láthatatlan ablakból származik, amely Vermeer többi festményéhez hasonlóan két vízszintes részből áll. Ez a meleg fény öleli körbe a levelet olvasó alakot, a jelenet ettől még családiasabb benyomást kelt.
Vermeer többször használt térképet festményeinek háttereként
Az itt látható térképet Balthasar van Berckenrode készítette (1620). Hollandiát és Nyugat-Frízföld holland tartományait mutatja be.
A szerény művész
Rembrandthoz képest Vermeer sokkal tartózkodóbb volt. Festményeit például csak „IVMeer” vagy „IVM” monogrammokkal írta alá. A levelet olvasó nő képen azonban egyáltalán nincsen szignó.
A festmény Adriaan van der Hoop hagyatékának része
Van der Hoop (1778-1854) egy rendkívül gazdag amszterdami kereskedő volt, aki élete során jelentős művészeti gyűjteményt halmozott fel. Van der Hoop úgy döntött, hogy Amszterdam városára hagyja gyűjteményét, így került ez a kép is később a Rijskmuseumba.
Adriaan van der Hoop
Vermeer és Han van Meegeren hamisítómester
Han van Meegeren (1889-1947) a művészettörténet talán leghíresebb hamisítója. Saját képeit – például Az emmausi vacsorát -valódi Vermeerként adták el, és még a rotterdami Boijmans van Beuningen múzeumban is kiállították.
Han van Meegeren
Sok költő, író és művész ihletője
Vilhem Hammershoi (1864-1916) dán festő az egyik, akire hatással volt Vermeer motívum-, szín- és kompozícióhasználata. Saját műve, az Ida levelet olvas 1899-ből gyakorlatilag Vermeer képének tükrözött változata.
Ida levelet olvas
Vermeer változtatásokat hajtott végre, miközben a festményen dolgozott
Egy 2010-2011-ben végzett restaurálás azt mutatta, hogy a nő kabátja kezdetben szélesebb volt, és akár szőrmegallér is lehetett alatta.
Forrás: Rijskmuseum
Képek forrása: Wikimedia Commons
