A maradványok egykor Mithrász isten templomának részét képezték. A két kőoltárt – melyeket egy római erődben találtak – egy nagyszabású kiállításon mutatják be idén ősszel Skóciában. A leletek egykor a Római Birodalom legészakibb ismert, Mithrász istennek szentelt templomának szívét alkották, és szakértők szerint „életre keltik a római határvidék hiedelmeit”.
Eddig úgy tudjuk, Mithrász kultusza titkos, csak férfiak számára fenntartott vallás volt, amely a jónak a rossz feletti és a fénynek a sötétség feletti győzelmét ünnepli.
Egy titokzatos vallás lenyűgöző maradványai
Az Invereskben, Kelet-Lothianban feltárt oltárok Kr. u. 140 körüli időkből származnak, abból az időszakból, amikor Dél-Skóciát Antoninus Pius visszafoglalta Róma számára. A kiállítás kurátorai úgy vélik, hogy a leletek új szemszögből nyújtanak betekintést a határvidéken harcoló katonák hitébe és életébe.
Az egyik oltár a napistent, Solt ábrázolja, míg a másik Mithrászt tiszteletére épült. Középen Dr Fraser Hunter (Duncan McGlynn/Skót Nemzeti Múzeum/PA Wire)
Az oltármaradványok 2016-ban kerültek a Skót Nemzeti Múzeum tulajdonába. Azóta széles körű restaurálási munkálatokon estek át, és novemberben lesznek először láthatók a Roman Scotland: Life on The Edge Of Empire ( A római Skócia: Élet a birodalom szélén) című kiállításon.
Dr. Fraser Hunter, a múzeum őstörténeti és római régészeti tanszékének főkurátora elmondta:
„Ezek az oltárok valóban életre keltik a római határvidék hiedelmeit. A faragványok minősége, a felszínén talált festéknyomok azt mutatják, hogy valaha lenyűgöző és drága építmények voltak. Mithras kultusza a jó gonosz feletti győzelmét jelképezte, és azt a bizonyosságot adta a katonáknak, hogy van célja a világnak, van élet a halál után. Biztos vagyok benne, hogy a látogatókat is lenyűgözi az oltárok látványa, amikor karnyújtásnyira láthatják őket az új kiállításunkon.”
Hit és látvány
Az egyik oltár a napisten, Sol arcát ábrázolja, mellette a négy évszakot női istenségként megjelenítő faragványok vannak. A kurátorok szerint hátulról megvilágították, így a templom gyenge fényében a hívők Sol szemét, száját és napkoronájának sugarait izzani látták.
A Skót Nemzeti Múzeum kurátora, Dr. Fraser Hunter és az egyik római oltár (Duncan McGlynn/Skót Nemzeti Múzeum)
A másik oltár magának Mithrásznak készült, és Apollón istenhez, egy másik fényistenhez kapcsolódó faragványok díszítik. Ezek között van egy líra, egy griffmadár és egy pengető, valamint két holló, amelyek gyakran láthatók Mithrász mellett a képeken.
Mindkét oltárt egy légiós centurio szentelte fel, akit valószínűleg Gaius Cassius Flavianusnak hívtak. Nevét az oltáron G CAS FLA-ként rövidítették. A szakértők szerint akkoriban ő volt az erőd helyőrségének parancsnoka.
A 2010-ben feltárt oltárok a föld alatt töltött évszázadok alatt darabokra törtek. A restaurátorok a hosszú újjáépítési munka során festéknyomokat azonosítottak a faragványokon, ezért azt feltételezik, hogy valaha élénk színekkel borították a faragványokat.
Az egyik római oltár töredéke a helyreállítás előtt (Skót Nemzeti Múzeum/PA Wire)
A Római Skócia: Élet a birodalom szélén című kiállítás az edinburgh-i Skót Nemzeti Múzeumban azt a mi napig élő tévhitet szeretné eloszlatni, hogy a római katonák soha nem jutottak túl Hadrianus falán. Szakértők szerint a birodalom valójában háromszor kiterjesztette hatókörét sokkal északabbra, egészen Skócia középéig, eljutottak Északkelet-Skóciába is.
A kurátorok szerint a tárlat új megvilágításba helyezi a római megszállást Skóciában, és bemutatja, hogyan látták el ezt a „jelentős határ menti előőrsöt” a birodalomban, és milyen hatással volt a megszállás a helyi lakosságra.
Ha valaki éppen arra jár, akkor A római Skócia: Élet a birodalom peremén című kiállítás 2026. novemberétől 2027. április 28-ig tekinthető meg.
Forrás: The Independent
Borítókép: Az egyik oltár a napistent, Solt ábrázolja, míg a másik Mithrászt tiszteletére épült. Középen Dr Fraser Hunter (Duncan McGlynn/Skócia
